● news.bsdnet.hu

Miközben a világon mindenhol egyre nagyobb érték a termőföld, és már azok is ebbe kezdik fektetni a pénzüket, akiknek soha semmi közük nem volt a gazdálkodáshoz, itthon még mindig a 2,5 millió kisbirtokos országa vagyunk. Minden negyedik magyar "földbirtokos", ami viszont sem a mezőgazdaság versenyképességének, sem pedig a földek piaci értékének nem tesz jót. Czifrik Katalin Gazdasági újságíró Ezeket látta már? A YouTube csillogó világában, ahol a feliratkozók száma milliókban mérhető, a videók nézettsége pedig százmilliókban, egy új, csendes, de annál érdekesebb trend bontakozik ki. Aradiotandil.comcikke szerint a platform legnagyobb sztárjai, mintMrBeast,Logan PaulvagyMark Rober, nemcsak a kamerák előtt keresik a sikert, hanem a mezőgazdasági földterületek piacán is. Igen, jól olvasta: a digitális világ milliomosai most a sáros termőföldekbe fektetnek. Ha jobban belegondolunk, a döntésük logikus. A digitális bevételek – legyen szó hirdetésekről vagy szponzori szerződésekről – kiszámíthatatlanok. Az algoritmusok változnak, a nézők ízlése ingadozik, és a verseny egyre élesebb. A termőföld viszontstabil, hosszú távú befektetés, amely nem függ a YouTube trendjeitől. A számok magukért beszélnek. Az amerikai mezőgazdaságiföldterületek értéke 2022-ben 10,2 százalékkal nőtt, miközben az infláció 8 százalékos volt. Az elmúlt három évtizedben a termőföldek évesátlagos hozama10,71 százalék volt, amimég az aranyat is felülmúlta. Aglobális élelmiszer-keresletpedig az ENSZ előrejelzése szerint 2050-ig 50 százalékkal nő majd, miközben a hasznosítható földterületek csökkennek. Ez a keresleti-kínálati dinamika szinte garantálja a föld értékének további emelkedését. A YouTube sztárjai nem az elsők, akik meglátták a lehetőséget a termőföldekben. A világ leggazdagabb emberei, mintBill Gates,Jeff BezosvagyWarren Buffett, már évek óta csendben vásárolják fel a földeket.Gatespéldáultöbb mint 269 ezer hektárnyi földet birtokol az Egyesült Államokban, ahol különféle növényeket termesztenek, például a McDonald’s sült krumplijához szükséges burgonyát. Bezos még ennél is nagyobb területet, körülbelül 400 ezer hektárt vásárolt Texasban. Ezek a befektetések hosszú távú stratégiák részei, mivel a föld értéke nem függ a tőzsdei ingadozásoktól vagy a technológiai trendektől, hanem –korlátozott erőforrásként –folyamatosan növekszik. Egyre értékesebb lesz, ahogy a globális élelmiszer-kereslet nő, és a termőföldek kínálata csökken. A befektetők megvásárolják a termőföldeket, bérbe adják gazdálkodóknak, aztán élvezik a bérleti díjból származó hozamot, miközben az alapul szolgáló eszköz értéke folyamatosan nő. Az amerikaitermőterületek 80 százaléka nem gazdálkodók tulajdonában van. Európa-szerte drasztikus drágulás tapasztalható a termőföldpiacon, aminek a hátterében a mezőgazdasági területekvéges kínálata, az élénk befektetői érdeklődés, a klímaváltozás okozta környezeti kihívások, valamint a területalapúuniós támogatásokállnak. A termőföldek piaci értéke Magyarországon is a többszörösére nőtt az elmúlt tíz évben, de még így is elmarad az EU átlagától. Az elmúlt egy-két évben, főként a jelentősebb aszályok és a növénytermesztés veszteségessége miatt megállt a hazai drágulás, sőt, egyes területeken csökkentek is az árak. Termőföld átlagárak az EU-ban / Forrás: ec.europa.eu AKözponti Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerintegy hektár szántó átlagos éves bérleti díja 86 900, az átlagára pedig 2 387 900 forint volt 2024-ben. A gyep díja 43 500, ára 1 284 200 forint, a szőlő éves haszonbérlete 131 400, míg hektáronkénti átlagára 3 532 300 forint volt. A gyümölcsős esetében 115 500 forint volt a bérlet és 3 171 500 forint az átlagár, míg az erdő használatáért átlagosan 43 000 forintot, tulajdonáért pedig 1 239 300 forintot kellett fizetni. 2014 és 2024 között a szántók hektáronkénti átlagára254 százalékára emelkedett, míg a gyepeké 291, a szőlőké 252, a gyümölcsösöké 287, az erdőké pedig a 234 százalékára nőtt. Vagyis10 év alatt közel a háromszorosára emelkedteka termőföldárak. Közben a bérleti díjak is drasztikusan nőttek. A szántó, a gyep és az erdő éves bérleti díja több mint a duplája lett. A szőlők átlagosan 83, a gyümölcsösök pedig 143 százalékkal drágultak meg 10 év alatt. Hozzátartozik, hogy 2022-ben és 2023-ban az átlagos infláció is kétszámjegyű volt. Dr. Nagy Zoltán ingatlanjogászszerint a jelenlegi jogszabályok nagyon megnehezítik a földszerzést itthon. – A nehézkes, érthetetlen, állandóan változtatott jogszabályok, amiknek az esetleges kijátszása adott esetben bűncselekménynek számít, nagyon megbonyolítják a tulajdonszerzést –mondta a szakember.– Cégek és külföldiek továbbra sem vehetnek Magyarországon termőföldet, de azt eddig sem akadályozták meg ezek a szigorú szabályok, hogy akár 300 hektáros területeket vásároljanak hazai pénzügyi befektetők –tette hozzá dr. Nagy Zoltán. Mint mondta, tavaly decemberben gyökeresen változtak a feltételek, mivel az akkor elfogadott és életbe is lépett módosítások kimondták, hogy 2025. december 24-tőla haszonbérletbe adás is saját művelésnek számít. –Ez nagyon egyszerű kijátszása annak az elvnek, amire eddig hivatkoztak a földtörvényben, hogy a föld azé, aki megműveli. Innentől bárki vásárolhat, akinek van hatvan ezer forintja a gazdatanfolyamra– fogalmazott dr. Nagy Zoltán. Ezen is változtatni akar az új agrárminiszter, aki korlátozná a pénzügyi befektetők földvásárlását és széles körű társadalmi vitára akarja bocsátani a földtörvényt a parlamenti felülvizsgálat előtt.Bóna Szabolcs,a Tisza agrárminiszter-jelöltje a május 11-i parlamenti meghallgatásán aNépszava beszámolójaszerint aláhúzta: a fő célkitűzés változatlan, vagyisa magyar termőföld továbbra sem kerülhet cégeken keresztülkülföldi tulajdonba. A kijelölt tárcavezető bírálta az eddigi gyakorlatot, amely soránegyéni módosításokkal írták felül a fontos jogszabályokat.Ehelyett átlátható viszonyokat ígért, amelyek között a földhöz jutás nem kiváltság, hanem lehetőség a tenni akarók számára. Külön kiemelte a fiatal gazdák helyzetét. Szerinte a jelenlegi rendszer túl zárt és tőkeigényes a pályakezdőknek. A termelők egyik legnagyobb hazai érdekképviselete, aMezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége(MOSZ) szerint időszerű a földtörvény felülvizsgálata, mert jelenlegi állapotában nem segíti eléggé a gazdálkodást. –Rettenetesen bonyolult, kezelhetetlen, nehezen értelmezhető jogszabályi szörny alakult ki– fogalmazottKoncz Máté, a MOSZ elnöke. A szakember szerint elsősorban azon a súlyosan diszkriminatív helyzeten kellene változtatni, hogy a mezőgazdasági társas vállalkozások résztulajdonosai nem tudjákugyanolyan feltételekkel haszonbérletbe adni az általuk vásárolt földet a vállalkozásuknak, mint más, magánszemélynek minősülő birtokosok. Koncz Máté hozzátette: a földtulajdon a világ minden részén koncentrálódik, vagyis a tulajdonosok száma csökken, a birtokok mérete pedig nő. Itthon azonban még mindig 2,5 millió a birtokosok száma, vagyisminden negyedik magyar rendelkezik termőfölddel. A 10-20 hektáros magángazdaságok viszontsosem fognak versenyképesenpéldáulbúzát termelnia több ezer hektáron termelő ukrajnai vagy brazil gazdaságokkal. A tulajdonviszonyokba persze törvényekkel sem lehet beleavatkozni, de az elmúlt időszakban nagyon elhibázott, politikai motiváció mentén hozott döntések is nehezítették a föld megművelését. Ilyen volt például az osztatlan tulajdonok felszámolása. –Jól hangzott, hogy mindenki megkapja a saját földjét, de sokan végig sem gondolták, hogy ez mivel jár.Olyan fél-egy hektáros birtokok jöttek létre, amiken egy kombájn nem tud végig menni.Ha pedig csak egyetlen tulajdonos mást akar, mint a többi, akkor lehetetlen az ésszerű gazdálkodás, például egy öntözőrendszer telepítése– mondta Koncz Máté. A szakember szerint fontos, hogy az új minisztérium mielőbb reagáljon az aszályra, és elindítsa a földtörvény felülvizsgálatát. A legfontosabbnak viszont azt tartja, hogy a tárca szakítson a különböző gazdasági érdekek eddigi egymás ellen fordításával, és segítse elő az eltérő méretű és profilú gazdaságok együttműködését, mert csak így lehet versenyképes a hazai mezőgazdaság. mezőgazdaság