← Vissza

news.bsdnet.hu

Döntött a bíróság: diszkriminatív és versenyellenes volt a Fidesz csodafegyvere

Portfolio 2026-06-18 09:29
Magyarország 2023 májusában, az ukrajnai háborúra és az élelmiszer-inflációra hivatkozva vezetett be kötelező árcsökkentést. Az előírás alapján a meghatározott árbevételt elérő kiskereskedőknek egy adott időszakban a kijelölt termékeket legalább 15 százalékkal olcsóbban kellett kínálniuk a megelőző 30 nap legalacsonyabb árához képest. Emellett kötelező volt az érintett árucikkekből minimális készletet is tartaniuk . A szabályozás miatt a hatóságok 2024 márciusában megbírságolták a német REWE-csoporthoz tartozó Penny Marketet, mert egy ellenőrzés napján két akciós termékkategória, az alma, valamint az ásványvíz és az üdítőital hiányzott a polcokról. A kiskereskedelmi lánc beszállítói késedelemre és helyettesítő termékek meglétére hivatkozva a Győri Törvényszéken támadta meg a bírságot. A magyar bíróság az uniós joggal, különösen a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságával való összeférhetőség tisztázása érdekében az Európai Unió Bíróságához fordult. Az uniós bíróság megállapította, hogy az árak és a kötelező készletmennyiségek állami előírása sérti a szabad versenyt. Bár Magyarország azzal érvelt, hogy az intézkedés az infláció letörését és a hátrányos helyzetű fogyasztók védelmét szolgálja, a testület ezt nem látta igazoltnak . A bíróság szerint a szabályozás aránytalan és nem éri el a célját, mivel a kötelezettség csak az előre meghatározott bevételi határt átlépő, jellemzően városokban működő láncokat érinti, így a vidéken élő rászorulók a gyakorlatban nehezen jutnak hozzá a kedvezményes élelmiszerekhez. A Bíróság arra is felhívta a figyelmet, hogy az ügyben eljáró magyar bíróságnak kell megvizsgálnia, hogy az intézkedés jelent-e közvetett hátrányos megkülönböztetést a külföldi székhelyű társaságokkal szemben. Diszkriminációról van szó ugyanis, ha kiderül, hogy a nagy magyar láncok azért mentesülnek a szabályok alól, mert franchise-rendszerben működve nem kell összesíteniük a bevételüket, vagy mert más statisztikai kód alatt végzik a tevékenységüket. A testület ugyanakkor egyértelművé tette, hogy az intézkedés akkor is sérti a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelvet, ha a magyar bíróság végül nem állapít meg diszkriminációt, mivel a szabályozás eleve alkalmatlan a hivatalos céljai elérésére. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Eredeti cikk megtekintése →