● news.bsdnet.hu

Míg az Egyesült Államokban gyorsan piacra kerülnek az innovatív gyógyszerek, Európában csak egy hosszú engedélyezési és finanszírozási folyamat után. A magyar betegek sok esetben akkor találkoznak egy új készítménnyel, amikor az más országokban már évek óta használatban van – hívta fel a figyelmet Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója. A szakember szerint Donald Trump árháborúja miatt a helyzet tovább romolhat. A hazai páciensek már most is évekkel lemaradva jutnak csak hozzá a legmodernebb terápiákhoz, ez pedig a későbbiekben fokozódhat – számolt be az AIPM-igazgató helyzetértékeléséről a Népszava. Szalóki Katalin magyarázata szerint a globális gyógyszeripari bevételek mintegy 60 százaléka az amerikai piacon keletkezik, a Trump-kormányzat célja ezért az, hogy csökkentse a hazai gyógyszerárakat, közben nagyobb anyagi hozzájárulást vár el más országoktól a kutatás-fejlesztésben. Mindennek egyik következménye, hogy a gyártók ellenérdekelteké váltak abban, hogy olcsón adják Európában a termékeiket, és ott gyorsan vigyenek piacra új készítményeket – mutatott rá a szakember. Hozzátette: az amerikai politika szigorodását követő tíz hónapban már látható is ez a tendencia, a vizsgált európai országokban 43 százalékkal csökkent az új gyógyszerek bevezetése, miközben 40 százalékkal nőtt a termékkivonások száma. Megjegyezte, ez nem azt jelenti, hogy a betegek egyik napról a másikra gyógyszer nélkül maradnak. Inkább azt, hogy a legújabb terápiák egy része később, szűkebb körben vagy egyáltalán nem válik elérhetővé. Mint a Népszavának elmondta, a jelenlegi gyógyszerellátási szint fenntartásához több tízmilliárd forinttal kellene növelni a gyógyszerkasszát. De nem csak a terápiára költhető kassza reálisabb tervezésére, hanem kiszámíthatóságra és átláthatóságra is szükség lenne a hazai gyógyszerpolitikában. „A reformok elmaradása esetén Magyarország végleg perifériára szorul, megfosztva betegeit a gyógyulás esélyétől” – figyelmeztetett. Megosztom