● news.bsdnet.hu

Az Orbán-kormány által 2023-ban bevezetett szén-dioxid-kvóta-adó miatt akár több százmilliárd forintos visszafizetési kötelezettség is terhelheti a magyar költségvetést. Az Európai Unió Bírósága szerint a szabályozás ellentétes az uniós joggal, a végső döntést azonban a magyar bíróságok hozzák majd meg. Az úgynevezett szén-dioxid-kvóta-adó az elmúlt évek egyik legkülönlegesebb adóintézkedése volt, amely jelentős terheket rótt több nagy ipari vállalatra. Az Európai Unió Bírósága áprilisban kimondta, hogy a szabályozás „ellentétesnek tűnik az uniós joggal”, az ügy további vizsgálata pedig a magyar bíróságokra vár – számolt be róla a G7 . Egész iparágakat érintett a szén-dioxid-kvóta-adó A kormány 2023-ban, visszamenőleges hatállyal vezette be a szén-dioxid-kvóta-adót. A szabályozás szerint azoknak a vállalatoknak kellett tonnánként 36 eurót fizetniük, amelyek szén-dioxid-kibocsátása az előző három évben meghaladta a 25 ezer tonnát. Emellett a kvótakereskedelem után 15 százalékos tranzakciós díjat is előírtak. Az intézkedés több jelentős szereplőt érintett az olajiparban, a vegyiparban és az építőanyag-gyártásban. A legnagyobb befizetők között szerepelt a Mol , a Nitrogénművek, a Holcim, valamint a Duna-Dráva Cement is. A rendszer az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerére épült, amelynek célja a szennyezés csökkentése. Az uniós bíróság álláspontja szerint azonban a magyar szabályozás eltért ettől a logikától, mivel nemcsak a kvótákhoz kapcsolódó tevékenységet, hanem a teljes kibocsátást megadóztatta. Veszteséget is okozott az érintett cégeknél A vállalatokat nem egyformán érintette az adóteher. Míg egyes cégek esetében az árbevételhez viszonyítva kisebb összegről volt szó, másoknál jóval nagyobb terhet jelentett. A G7 korábbi becslése szerint a Nitrogénműveknél egy időszakban az árbevétel közel 12 százalékát tette ki ez a tétel, míg a Holcimnál és a Duna-Dráva Cementnél 8, illetve 14 százalék körüli arányról volt szó. A Duna-Dráva Cement 2025-ös beszámolója szerint a kvótaadó „eredményromboló hatása” komoly tényező volt a vállalat működésében. A királyegyházi cementgyárat üzemeltető Holcim pedig arról tájékoztatott, hogy 2023 és 2025 között összesen 8,1 milliárd forint adókötelezettsége keletkezett. Több százmilliárd forint lehet a tét A költségvetési adatok alapján 2023-ban 41,47 milliárd, 2024-ben pedig már 67,14 milliárd forint bevétel származott ebből az adónemből. A 2025-ös és a 2026-os költségvetés egyaránt 75 milliárd forintos bevétellel számolt. Ha a magyar bíróságok megerősítik az Európai Unió Bíróságának álláspontját, az államnak kamatok nélkül is közel 260 milliárd forintot kellhet visszafizetnie. A végösszeg viszont ennél magasabb is lehet, mivel a visszatérítést kamatokkal együtt kell teljesíteni. Az sem egyértelmű, hogy minden érintett vállalat azonos ütemben és mértékben fizette-e be az adót, így a pontos kötelezettség nagysága egyelőre nem ismert. A bíróságok döntése határozhatja meg a következő éveket Jelenleg a magyar bíróságok előtt van az ügy. A vállalatok egyéni pereit a székhelyük szerint illetékes törvényszékek tárgyalják. A Budapest Környéki Törvényszék a G7 kérdésére azt közölte, hogy az érintett ügyeket ősszel tárgyalják, ugyanakkor a perek lezárásának pontos időpontja még nem látható előre. A költségvetés szempontjából ezért nemcsak az a kérdés, hogy mekkora összeget kell esetleg visszafizetni, hanem az is, hogy ez mikor történik meg. A jelenlegi helyzet alapján a kvóta-adó ügye akár az idei, akár a 2027-es költségvetésben is jelentős, több százmilliárd forintos kiadást okozhat.