← Vissza

news.bsdnet.hu

Havi 15 ezerből 35 millió? – Így működik a kamatos kamat, de csak azoknál, akik időben lépnek

Blikk 2026-06-18 10:39
Egy friss kutatás szerint a 18–35 év közötti fiatalok háromnegyede már aktívan rágódik a nyugdíj kérdésén itthon, és majdnem minden második fiatal pontosan tudja, hogy a korai kezdés a kulcs. Százból viszont csak 17-en lépnek is az ügyben, pedig a számok megdöbbentőek. Kiderült, hány éves kortól kellene havi 15 ezer forintot félrerakni, hogy a végén egy 35 milliós vagyonka garantálja a gondtalan nyugdíjas éveket. Czifrik Katalin Gazdasági újságíró Ezeket látta már? A megkérdezett 18–35 éves fiatalok háromnegyede már gondolkodik a nyugdíj kérdésén, és csaknem a felük tudja, hogy fiatalon kellene elkezdeni a megtakarítást. Mégis csupán 17 százalék tesz félre ténylegesen erre a célra. Az iskola helyett leginkább a közösségi médiában és más online tartalmakból tájékozódnak a fiatal felnőttek pénzügyi kérdésekben. Az OTP Pénztárak megbízásából készült friss kutatás számokba öntötte azt a különös ellentmondást, amelyet a pénzügyi szakemberek összefoglalóan „nyugdíjparadoxonnak” hívnak. A lényege, hogy a fiatalok tudják, hogy kellene cselekedniük, mégis halogatnak. A reprezentatív megkérdezés eredményei egy éles ellentmondást tárnak fel. A 18–35 évesek 75 százaléka már foglalkozik a nyugdíj kérdésével, és csaknem felük (46 százalék) egyet is ért azzal, hogy egészen fiatalon érdemes elkezdeni a félre tenni. A szándék és a valóság között azonban mély szakadék tátong. Ténylegesen csupán 17 százalék takarékoskodik nyugdíjra. A szakemberek szerint külön figyelmet érdemel, hogy a maradék 25 százalék – vagyis minden negyedik fiatal – még csak nem is gondolkodik a kérdésen, ami jelzi, hogy lenne teendő edukációs szinten. A fiatalok nem igazán bíznak az állami nyugdíjban A kutatásban részt vevők 43 százaléka szerint nem lesz elég a megélhetéshez, és 29 százalék egyáltalán nem is számít rá. Ennek ellenére kevesen tesznek bármit, halogatnak, mondván: „még ráérek”. A kutatás rámutat arra is, milyen célokra fókuszálnak a fiatalok, amikor mégis félretesznek. A megtakarítók körében első helyen áll a biztonsági tartalék képzése (59%), második helyen az utazás és az élmények (39%), harmadik helyen pedig az ingatlan szerepel (33%). A hosszú távú tervezés – a nyugdíj- és egészségügyi célú megtakarítás – háttérbe szorul ezek mellett, és a célzott nyugdíj-előtakarékosság a lista végén áll. Csakhogy a pénzügyi szakemberek szerint az idő súlyos árat követel minden halogatott évért. A felmérés szerint a megkérdezetteknek csupán negyede tesz félre minden hónapban fix összeget. További 29 százalék próbál takarékoskodni, de nem mindig sikerül. A fiatalok ötöde pedig egyszerűen nem takarékoskodik. A leggyakoribb havi megtakarítási összeg 10 és 50 ezer forint közé esik, ami önmagában elegendő lenne ahhoz, hogy hosszú távon valódi változást hozzon. Az idő ugyanis a legfontosabb tőke a nyugdíj-megtakarításban, ahol a kamatos kamat hatása hosszú távon sokszorosítja a félretett összegek értékét. A számok segítségével jól érzékelhető, mit jelent valójában egy-két évtized előny. A nyugdíjpénztár közleménye szerint ez a három szám jól érzékelteti a különbséget. Aki 25 évesen indul, annak elegendő havi 15 ezer forint, de aki csak 45 évesen dönt az öngondoskodás mellett, annak négyszer annyit kell félretennie havonta ugyanannak az eredménynek az eléréséhez. Vagyis a megtakarítás kezdésének az időzítése jelentősen alakítja a havi ráfordítás nagyságát. A felmérésből kiderül, hogy a nők az átlagosnál alacsonyabb arányban foglalkoznak a nyugdíj kérdésével, és ők azok, akik a legnagyobb arányban érzik úgy, hogy gyermekkorban nem kaptak kielégítő pénzügyi alapokat otthonról. A megkérdezett nők 61 százalékának a családjában nem voltak a pénzügyeket érintő beszélgetések. A kutatás feltárja azt is, honnan tájékozódnak a fiatalok pénzügyi kérdésekben. A legjelentősebb forrás a saját tapasztalat (73%), ezt az online tartalmak követik (41%), majd a családi információk (39%). A közösségi média is jelentős szerepet játszik, különösen a 18–24 évesek körében. Ezzel szemben az iskola csupán a megkérdezettek 22 százalékának biztosított pénzügyi ismereteket. önkéntes nyugdíjpénztár
Eredeti cikk megtekintése →