● news.bsdnet.hu

Nem felel meg az uniós jognak a magyar kompenzációs szabályozás, amely a mezőgazdasági földterületeken korábban megszüntetett haszonélvezeti jogok után járó kártalanítást kizárólag a földek törléskori forgalmi értékéhez köti – mondta ki az Európai Unió Bírósága szerdai ítéletében. A döntés lényege, hogy a magyar rendszer nem veszi megfelelően figyelembe az elmaradt hasznot, vagyis azt a jövedelmet, amelytől a jogosultak a haszonélvezeti jog törlése és későbbi visszajegyzése közötti időszakban estek el. A jogvita előzménye a 2013-ban elfogadott magyar szabályozás volt, amely 2014. május 1-jétől megszüntette a mezőgazdasági ingatlanokon fennálló haszonélvezeti jogokat, ha azok jogosultjai nem voltak a tulajdonos közeli hozzátartozói. Luxembourg 2019-ben már megállapította, hogy ez a megoldás sértette a tőke szabad mozgását és az Európai Unió Alapjogi Chartájában biztosított tulajdonhoz való jogot. Magyarország ezt követően új rendelkezéseket fogadott el, amelyek lehetővé tették a törölt haszonélvezeti jogok visszajegyzését és vagyoni kompenzáció megállapítását. A mostani ügyben aBrandl nevű magyar társaság fordult bírósághoz, miután sikeresen kérte haszonélvezeti jogainak visszajegyzését, dea megállapított kompenzációt nem tartotta megfelelőnek. Arra hivatkoztak, hogy a magyar szabályozás alapján a kártalanítás összegét úgy kellett kiszámítani, hogy a földterület törléskori forgalmi értékének egyhuszad részét megszorozták a törlés és a visszajegyzés között eltelt évek számával. A Győri Törvényszék azt kérdezte az Európai Unió Bíróságától, összeegyeztethető-e az uniós joggal egy olyan nemzeti szabály, amely a kártérítést kizárólag erre a forgalmi értéken alapuló vagyoni kompenzációra korlátozza. A bíróság válasza egyértelműen nemleges volt. Az ítélet szerint az uniós jog megköveteli, hogyaz érintetteknek okozott károk megtérítése arányban álljon a ténylegesen elszenvedett kárral, és biztosítsa jogaik hatékony védelmét. A tagállamoknak ugyan van mozgásterük a kártérítési szempontok meghatározásában, de az elmaradt haszon teljes kizárása a megtéríthető károk köréből összeegyeztethetetlen a megfelelő jóvátétel követelményével. A döntés értelmezése szempontjából az a kulcskérdés, hogy a haszonélvezeti jog nem pusztán egy, az ingatlan értékéhez kapcsolódó vagyoni jogosultság volt, hanem rendszeres gazdasági hasznosítás lehetőségét biztosította. Vagyis lefordítva arról van szó, hogy a jogosult a földet művelhette, bérbe adhatta, illetve abból bevételt szerezhetett. A törlés és a visszajegyzés között eltelt időszakban éppen ettől a jövedelemszerzési lehetőségtől esett el, ezérta tényleges kár nem ragadható meg kizárólag azzal, hogy mennyi lett volna a föld piaci eladási ára a törlés időpontjában. A luxembourgi testület nem tiltotta meg egységes számítási képletek alkalmazását, de szigorú feltételt szabott: egy ilyen képletnek kellő pontossággal kell lefednie az elmaradt hasznot. A bíróság szerint a mostani magyar szabályozásban használt,forgalmi érték-alapú kritérium erre önmagában nem alkalmas, mert a föld tulajdonosa által hipotetikusan elérhető eladási ár nincs közvetlen kapcsolatban azzal a bevétellel, amelyet a haszonélvező a föld műveléséből vagy bérbeadásából szerezhetett volna. A bíróság ezért arra jutott, hogy a magyar kompenzációs rendszer a gyakorlatban rendkívül nehézzé teszi az elszenvedett kár megtérítését. Az ítélet következménye, hogy a magyar bíróságoknak a hasonló ügyekben nem elégedhetnek meg a jelenlegi képlet mechanikus alkalmazásával, ha az nem vezet az elszenvedett kár megfelelő jóvátételéhez. A Győri Törvényszéknek a Brandl ügyét már a luxembourgi döntés alapján kell elbírálnia,de az ítélet tartalmilag más, hasonló jogvitákban eljáró nemzeti bíróságokat is köti. A döntés pénzügyi szempontból azért lehet érzékeny Magyarország számára, mert a korábbi szabályozás jogellenességét a bíróság már 2019-ben megállapította, a mostani ítélet pedig a jóvátétel módját kérdőjelezi meg. A luxembourgi álláspont alapján az érintettek nemcsak a földhöz kapcsolt, absztrakt vagyoni értékre, hanem a kiesett jövedelem megtérítésére is hivatkozhatnak.A tényleges állami kitettség attól függhet, hány érintett indít vagy folytat eljárást, illetve a magyar bíróságok miként tudják számszerűsíteni az elmaradt hasznot. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images