● news.bsdnet.hu

Nyilvánosságra hozták a QS legfrissebb, immár 2027-es egyetemi világranglistáját, melynek alapján az Egyesült Államok és Nagy-Britannia megtartotta pozícióit a top 10-ben, de ázsiai riválisaik megelőzik a középmezőnyben rangsorolt ​​intézményeiket. Az élen a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT), a második helyen a szintén amerikai Stanford, míg a harmadikon a brit Imperial College of London végzett. Az első tíz további sorrendje a következő: Az egyetemek világranglistáján Magyarországról a legelőkelőbb helyen, 595-ként rangsorolták az Eötvös Lóránd Tudományegyetemet (ELTE), amely az egy évvel korábbi helyezéséhez képest 11 pozíciót veszített. 600. helyen végzett a Debreceni Egyetem, viszont az intézmény az előző rangsorhoz képest 37 hellyel csúszott hátrébb. A 633. pozíciót foglalta el a Szegedi Tudományegyetem, 36 pozíciót veszítve a korábbi ranglistás helyezéséből. A QS előző, 2026-os egyetemi világranglistája alapján a hazai rangsor élén még a Debreceni Egyetem állt az 563. helyen, megelőzve az 584. Eötvös Loránd Tudományegyetemet és az 597. Szegedi Tudományegyetemet. Érdekesség, hogy összességében az amerikai intézmények 65 százaléka lejjebb csúszott a globális egyetemi rangsorban, Nagy-Britannia 40 százalékos visszaesést mutatott, míg Kína 61 százalékkal lépett feljebb. Jessica Turner , a QS vezérigazgatója szerint Nagy-Britannia „továbbra is a világ egyik legnagyobb felsőoktatási hatalma”, de figyelmeztetett: „A dominanciát soha nem szabad összekeverni az állandósággal”. A brit egyetemek rangsorát befolyásolta a külföldi hallgatók számának csökkenése, miután a londoni kormány megtiltotta a mesterképzésben részt vevő hallgatóknak, hogy eltartottakat hozzanak be, és bejelentette, hogy csökkenti a Nagy-Britanniában végzett külföldi diplomások munkavállalásának időtartamát. A QS figyelmeztetett, hogy mivel a kevesebb külföldi hallgató az egyetemek finanszírozását is sújtja, Nagy-Britannia helyzete romolhat, ha más országok vonzóbbá válnak. Eközben Ausztrália és Kanada is nemrégiben bevezette a külföldi hallgatók létszámkorlátozását. Az új külföldi hallgatók beiratkozása 17 százalékkal esett vissza az Egyesült Államokban tavaly ősszel, miután a Trump-adminisztráció tömeges vízumvisszavonási és -elutasítási programot indított. „Évtizedekig az Egyesült Államok volt a világ legtehetségesebb diákjainak és kutatóinak alapértelmezett célpontja. Az adatok azt mutatják, hogy ez az előny egyre vitatottabb” – mondta Turner. Míg a kínai egyetemek nehezen tudtak bekerülni a top 10-be, mivel kevésbé nemzetköziek a nyugati társaiknál, a QS azzal érvelt, hogy gyorsan fejlődnek, és egyre nagyobb „fenyegetést” jelentenek − számolt be róla a Financial Times. Megosztom