● news.bsdnet.hu

A közel-keleti háború idején a királyságot ért támadásokra válaszul Szaúd-Arábia több, nyilvánosságra nem hozott csapást hajtott végre Irán ellen – állította az ügyet ismerő két nyugati és két iráni tisztviselő. A közel-keleti háború idején a királyságot ért támadásokra válaszul Szaúd-Arábia több, nyilvánosságra nem hozott csapást hajtott végre Irán ellen – állította az ügyet ismerő két nyugati és két iráni tisztviselő. A korábban nyilvánosságra nem hozott szaúdi támadások azért számítanak mérföldkőnek, mert most először hajtott végre a királyság közvetlen katonai műveletet iráni területen. Ez egyben azt is jelzi, hogy Rijád egyre határozottabban lép fel legfőbb regionális riválisával szemben. Két nyugati tisztviselő szerint a szaúdi légierő csapásait március végén hajtották végre. Egyikük úgy fogalmazott:„közvetlen megtorlásról volt szó azokért a támadásokért, amelyek Szaúd-Arábiát érték”. Szaúd-Arábia hagyományosan az Egyesült Államok katonai védelmére támaszkodik, mivel szoros védelmi kapcsolatokat ápol Washingtonnal. A tízhetes háború azonban rámutatott arra, hogy a királyság az amerikai védelem mellett is sebezhető maradt a támadásokkal szemben. A Perzsa-öböl menti államok visszavágtak A szaúdi csapások azt mutatják, hogy a konfliktus jóval szélesebb körűvé vált annál, mint amit nyilvánosan elismertek. A háború február 28-án kezdődött amerikai és izraeli légicsapásokkal Irán ellen, és azóta az egész Közel-Keletet egyre mélyebben bevonta a konfliktusba. Az amerikai és izraeli támadások után Irán mind a hat Öböl menti Együttműködési Tanács-tagállamot rakéta- és dróntámadásokkal vette célba. Nemcsak amerikai katonai bázisokat támadott, hanem civil létesítményeket, repülőtereket és olajipari infrastruktúrát is, emellett lezárta a Hormuzi-szorost, ami komoly fennakadásokat okozott a globális kereskedelemben - írja aReuters. A Wall Street Journal hétfői beszámolója szerint az Egyesült Arab Emírségek szintén katonai csapásokat hajtott végre Irán ellen. A szaúdi és emirátusi akciók együtt arra utalnak, hogy a háttérben egy jóval kiterjedtebb konfliktus zajlott, mint amit a nyilvánosság eddig ismert. A két ország azonban eltérő stratégiát követett. Az Egyesült Arab Emírségek keményebb álláspontot képviselt, gazdasági nyomást próbált gyakorolni Iránra, miközben csak korlátozott diplomáciai kapcsolatot tartott fenn Teheránnal. Szaúd-Arábia ezzel szemben inkább a konfliktus további eszkalációjának megakadályozására törekedett, és folyamatos kapcsolatban maradt Iránnal, többek között Teherán rijádi nagykövetén keresztül is. A magas rangú szaúdi külügyi tisztviselő nem árulta el, született-e konkrét megállapodás Iránnal a feszültség csökkentéséről, de hangsúlyozta:„Szaúd-Arábia következetesen a deeszkalációt, az önmérsékletet és a feszültségek mérséklését támogatja a régió stabilitása, biztonsága és jóléte érdekében.” Csapások után enyhülés Iráni és nyugati tisztviselők szerint Szaúd-Arábia előzetesen tájékoztatta Iránt a támadásokról. Ezt intenzív diplomáciai egyeztetések és további szaúdi megtorlással kapcsolatos figyelmeztetések követték, amelyek végül megállapodáshoz vezettek a feszültség enyhítéséről. Ali Vaez, a Nemzetközi Válságcsoport iráni projektigazgatója szerint a szaúdi megtorló csapások, majd az enyhülésről szóló egyezség azt mutatja, hogy mindkét fél felismerte: az ellenőrizetlen eszkaláció túl nagy árat követelne. Szerinte ez nem a bizalom jele, hanem annak felismerése, hogy közös érdekük megakadályozni a konfliktus regionális háborúvá szélesedését. Az informális enyhülési megállapodás egy héttel azelőtt lépett életbe, hogy Washington és Teherán április 7-én tűzszünetet kötött volna a szélesebb konfliktusban. A Fehér Ház nem kommentálta az értesüléseket. Egy iráni tisztviselő megerősítette, hogy Teherán és Rijád megállapodott a feszültség csökkentésében. Elmondása szerint a cél„az ellenségeskedések leállítása, a kölcsönös érdekek védelme és az eszkaláció megakadályozása”volt. Irán és Szaúd-Arábia – a Közel-Kelet vezető síita, illetve szunnita hatalmai – régóta egymással szemben álló csoportokat támogatnak a térség konfliktusaiban. A 2023-ban, kínai közvetítéssel létrejött közeledés nyomán helyreálltak a diplomáciai kapcsolatok, és ennek részeként továbbra is érvényben maradt a jemeni, Irán által támogatott húszik és Szaúd-Arábia közötti tűzszünet is. Miközben a Vörös-tenger nyitva maradt a hajóforgalom előtt, Szaúd-Arábia a konfliktus teljes időszaka alatt fenn tudta tartani olajexportját – szemben több más öböl menti állammal –, így viszonylag kevésbé szenvedte meg a válság gazdasági következményeit. „Elkerültük a pusztítás kohóját” A szaúdi tulajdonú Arab News hétvégi véleménycikkében Turki al-Faisal herceg, a szaúdi hírszerzés korábbi vezetője azt írta:„Amikor Irán és mások megpróbálták belerángatni a királyságot a pusztítás kohójába, vezetésünk inkább vállalta a szomszédja által okozott károkat, hogy megvédje polgáraink életét és vagyonát.” A szaúdi légicsapásokat hetekig tartó növekvő feszültség előzte meg. Március 19-én Rijádban Faisal bin Farhan külügyminiszter kijelentette: a királyság„fenntartja a jogot a katonai fellépésre, ha azt szükségesnek ítéli”. Három nappal később Szaúd-Arábia nemkívánatos személynek nyilvánította Irán katonai attaséját, valamint négy iráni nagykövetségi alkalmazottat. Irán visszafogta a közvetlen támadásokat Nyugati források szerint március végére a diplomáciai egyeztetések, valamint a szaúdi figyelmeztetések – miszerint Rijád az Emirátusokhoz hasonlóan keményebb válaszlépéseket tehet – hozzájárultak a feszültség csökkentéséhez. A szaúdi védelmi minisztérium adatai szerint március 25. és 31. között több mint 105 drón- és rakétatámadás érte a királyságot. Ez a szám április 1. és 6. között már alig haladta meg a 25-öt. Nyugati források szerint a tűzszünet előtti napokban Szaúd-Arábiára kilőtt rakéták és drónok inkább Irakból, nem pedig közvetlenül Iránból érkeztek. Ez arra utalhat, hogy Teherán visszafogta a közvetlen támadásokat, miközben szövetséges csoportjai tovább folytatták műveleteiket. Április 12-én Szaúd-Arábia bekérette Irak nagykövetét az iraki területről indított támadások miatt. A szaúdi–iráni kommunikáció még azután is folytatódott, hogy az iráni–amerikai tűzszünet kezdetén ismét nőtt a feszültség. A szaúdi védelmi minisztérium szerint április 7–8-án 31 drónt és 16 rakétát indítottak a királyság ellen. A támadások erősödése miatt Rijád ismét mérlegelni kezdte a megtorlást Iránnal és Irakkal szemben. Eközben Pakisztán vadászgépeket vezényelt a térségbe, hogy megnyugtassa Szaúd-Arábiát, és önmérsékletre szólított fel, miközben a diplomáciai tárgyalások új lendületet kaptak.