● news.bsdnet.hu

Neves jogtudósok nyílt levélben szorgalmazzák a közjogi tisztségviselők, köztük a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke és a legfőbb ügyész eltávolítását. Az aláírók szerint olyan kivételes helyzet áll fenn, amelyben indokolt még egy ilyen példátlan lépés is. A szakemberek ugyanakkor önmérsékletre szólították fel a parlamenti kétharmados többséget. Orbán Márton Newsroom újságíró Ezeket látta már? Több elismert, jogtudománnyal foglalkozó egyetemi oktató és kutató nyílt levélben támogatja a „NER hivatalban maradt vezető közjogi tisztségviselőinek” leváltását. A csütörtökön publikált írásban felidézték, a választás után Magyar Péter miniszterelnök lemondásra szólította fel az államfőt , a Kúria, az Országos Bírói Hivatal, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal és a Médiahatóság elnökét, valamint a legfőbb ügyészt, és jelezte, amennyiben maguktól nem távoznak pozícióikból, az Országgyűlés az Alaptörvény módosításával távolítja el őket. A levél aláírói hangsúlyozzák, a kétharmados többség hatalma sem korlátlan, a közjogi tisztségviselők leváltása pedig egy példátlan lépés lenne, amelyre csak kivételes indokból, igazolható cél érdekében, megfelelő jogi eszközökkel kerülhet sor. Hozzátették, ebben az esetben a kivételes indok a demokratikus jogállam helyreállítása, és emlékeztettek az európai intézmények korábbi megállapításaira, amelyek szerint Magyarország nem demokrácia, hanem az autokratikus berendezkedésű állam. „Az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága jelentős ügyekben mondta ki, hogy egyes alkotmányos intézmények és közjogi vezetői megbízatások átalakítása önkényesen és jogsértően történt. Mértékadó kutatások sora támasztja alá, hogy az elmúlt időszakban a közjogi intézményrendszer nem a demokratikus jogállam működését mozdította elő, hanem egyszemélyi hatalom eszközévé vált. A közjogi intézmények elvesztették jogállami integritásukat” - olvasható a nyílt levében. Hozzátették továbbá, a jelen állapothoz nagyban hozzájárult minden közjogi tisztségviselő a köztársasági elnöktől az alkotmánybírákig, akik a végsőkig lojálisak maradtak az autokratikus hatalomhoz, így helyrehozhatatlanul hiteltelenné váltak. A kezdeményezés mögött állók egyúttal arra szólították fel a törvényhozást, hogy önkorlátozó módon járjon el a személycseréket illetően. Egyrészt szeretnék, ha ezúttal nem kerülne sor az előző rendszerben látott „színlelt, trükkös megoldásokra”, másrészt nem tartják kívánatosnak, ha a személycserékkel az államszerkezet és a hatáskörök átgondolatlan megváltoztatása is együtt jár. Harmadik szempontként pedig azt hozták fel, a fékek és ellensúlyok helyreállításának első lépése az lenne, ha az új tisztségviselők nyilvános eljárásban, szakmailag elismert testületek bevonásával és etikai szempontok figyelembevételével lennének megválasztva. A nyílt levél aláíró között szerepel többek között A csatlakozók között pedig feltűnik Baka András, az Emberi Jogok Európai Bíróságának volt tagja, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke, illetve Róna Péter egyetemi tanár, korábbi ellenzéki államfőjelölt is. Sulyok Tamás köztársasági elnök a közjogi méltóságok elmozdítását célzó alaptörvény-módosító törekvések miatt az Alkotmánybírósághoz fordult . A Sándor-palota közleménye szerint az államfő célja az, hogy az Alkotmánybíróság tisztázza, az ilyen jellegű módosítások összhangban állnak-e az Alaptörvény alapelveivel. A 2024-ben megválasztott államfő május végén az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületét, a Velencei Bizottságot is megkereste , hogy értékelésükkel segítsék elrendezni a Magyarországon fennálló alkotmányjogi vitát. alaptörvény-módosítás