● news.bsdnet.hu

„Mivel a héten várhatóan már 10-15 forinttal a védett ár alá csökken az üzemanyagok ára a töltőállomásokon, a kormány a mai ülésén arról döntött, hogy kezdeményezi a vonatkozó jogszabályok megváltoztatását az Országgyűlésnél, és a védett ár kivezetését” – ezt írta ki szerda este Magyar Péter miniszterelnök a Facebookra , majd azt is hozzátette, a Tisza-kormány a jövedéki adó csökkentését fenntartja, ahogy a Mol is a csökkentett árréseket. A kabinet szerint a védett ár 50 milliárd forintba került havonta a magyar adófizetőknek, a költségvetésnek. Az Orbán-kormány március 10-én vezette be a benzinre és a gázolajra vonatkozó védett árakat. Az intézkedés értelmében a magyar rendszámú járművek tulajdonosai legfeljebb 595 forintos literenkénti áron tankolhatnak 95-ös benzint, míg a gázolaj esetében a plafonár 615 forint literenként. Három hónappal később azonban már jól látszik, hogy a piaci folyamatok fokozatosan közelítették egymáshoz a hatóságilag rögzített és a szabadpiaci árakat. Csütörtökön a 95-ös benzin piaci átlagára 627 forint, a gázolajé pedig 639 forint lett literenként, vagyis az előbbi esetén 32 forintra, dízelnél pedig 24-re csökkent a különbség. A háttérben több, egymással összefüggő folyamat áll. Az árak mérséklődéséhez egyaránt hozzájárult a forint erősödése és a nemzetközi olajárak jelentős visszaesése. Március utolsó napjaiban még hordónként 120 dollár közelében mozgott a Brent típusú nyersolaj ára, a dollár árfolyama pedig a 340 forintos szint fölé emelkedett. Azóta mindkét tényező érdemben megváltozott: a Brent jegyzése jelenleg 78 dollár körül alakul, a dollár pedig nagyjából 304 forintot ér. Ez a kettős hatás jelentős mértékben enyhítette az üzemanyagok árképzésére nehezedő nyomást, és hozzájárult ahhoz, hogy a piaci árak fokozatosan közelebb kerüljenek a kormány által meghatározott szintekhez. Tehát ez lenne a jelenlegi folyamatok metszete, de nézzük a részleteket. Bár a kormánydöntés megszülethetett a védett üzemanyagárakról, a folyamat még nem zárult le, és erre érdemes külön is felhívni a figyelmet, hiszen a vonatkozó jogszabályok módosításához az Országgyűlés jóváhagyására is szükség lesz, ezt követően pedig a kihirdetés és a hatálybalépés időpontját is rögzíteni kell. Ezért Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára az Indexnek azt hangsúlyozta, hogy a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a szabályozás kifut a hatályából. A jelenlegi rendelkezések június 30-ig vannak érvényben, ezért logikus lépésnek tűnik, hogy ezt követően már ne hosszabbítsák meg a rendszert. A bejelentést a szakma kedvezően fogadta. Az üzemanyagpiaci szereplők hosszú ideje hangsúlyozzák, hogy a védett árak fenntartása jelentős terheket rótt az ellátási láncra, különösen a kiskereskedelmi szektorra. A legnehezebb helyzetbe a kisebb, családi tulajdonban lévő töltőállomások kerültek, amelyek korlátozott pénzügyi tartalékokkal rendelkeznek, így a veszteségek finanszírozása sok esetben komoly kihívást jelentett. Több helyen felmerült a bezárás lehetősége is, néhány esetben pedig erre ténylegesen sor került. A szabályozás ugyanakkor nem csupán a kisebb vállalkozásokat érintette. A nagy nemzetközi láncok számára sem jelentett könnyen kezelhető helyzetet, még akkor sem, ha a forgalom egy része a kisebb kutaktól hozzájuk terelődött át. A magasabb forgalom ugyanis önmagában nem feltétlenül jelentett magasabb nyereséget. A szabályozás nemcsak a jövedelmezőséget érintette, hanem a piac belső működését is. A töltőállomásoknak a működési költségek, az adóterhek, a kiskereskedelmi különadó és az egyéb adminisztratív kötelezettségek mellett kellett biztosítaniuk a folyamatos üzemelést. A vállalkozások elsődleges célja az lett, hogy fenntartsák a napi működést, miközben a veszteségek mértékét próbálták kordában tartani. Mindezek ellenére a szabályozás bevezetésének hátterében részben érthető gazdaságpolitikai szándék állt. Az Orbán-kormány célja az volt, hogy az energiaárak emelkedésének időszakában mérsékelje az üzemanyag-vásárlás terheit a lakosság és a vállalkozások számára. A magas üzemanyagárak ugyanis nemcsak a háztartások költségvetését terhelik, hanem a vállalkozások működési költségein keresztül az inflációt is erősíthetik. A piaci környezet azonban jelentősen megváltozott. Az olajárak mérséklődése és a forint erősödése következtében az üzemanyagok piaci ára fokozatosan közelebb került a védett árszintekhez. Ahogy azt korábban már írtuk, az iráni feszültség derekán a kőolaj világpiaci ára rövid időre teljesen elszabadult, a Brent típusú nyersolaj jegyzése tartósan a 110–120 dollár közötti sávban mozgott. A helyzet azonban az amerikai–iráni megállapodást követően jelentősen megváltozott, a Brent ára immár több napja 80 dollár alatt tartózkodik, és a várakozások szerint a következő időszakban a 75–80 dollár közötti tartományban stabilizálódhat, de erre még visszatérünk. Viszont ezzel párhuzamosan a forint is számottevően erősödött mind a dollárral, mind az euróval szemben. A devizapiaci folyamatok különösen fontosak az üzemanyagpiacon, a kőolaj és a finomított termékek nemzetközi ára egyaránt devizában képződik. A dollár árfolyama jelenleg a 300 forintos szint közelében mozog, míg az euró tartósan 350 forint alatt jár, ami jelentősen javítja a beszerzési feltételeket. Ugyanakkor az olaj- és devizapiaci folyamatok nem csupán az árak szempontjából bírnak jelentőséggel. Legalább ennyire fontos az ellátásbiztonság. A magyar üzemanyagpiac normál működéséhez ugyanis továbbra is szükség van importra, különösen a gázolaj esetében. Grád Ottó arra hívta fel a figyelmet, hogy ez az import azonban csak akkor épülhet vissza a korábbi szintre, ha a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi folyamatok ismét piaci alapon működhetnek. A jelenlegi környezet már lehetővé teszi ezt. Az alacsonyabb kőolajárak, a csökkenő európai termékjegyzések és az erős forint együttesen olyan helyzetet teremtenek, amelyben az importüzemanyagok beszerzése és értékesítése piaci alapon is versenyképes lehet. Az ellátási lánc költségei mellett is fenntarthatóvá válhatnak azok az árszintek, amelyek korábban kizárólag beavatkozással voltak biztosíthatók. A MÁSZ főtitkára szerint a folyamat első jelei már most láthatók. Több kúthálózat és kereskedelmi szereplő is megjelent olyan ajánlatokkal, amelyekben a szabadáras üzemanyagok ára már a védett árszint alatt alakul. Különösen a diszkontkutak igyekeznek visszacsábítani azokat a fogyasztókat, akik a szabályozás időszakában elvesztették korábbi árversenyelőnyüket. A védett árak ugyanis nemcsak az árakat, hanem a piaci viszonyokat is jelentősen átalakították. Amikor valamennyi töltőállomáson ugyanazon az áron lehetett tankolni, a fogyasztók számára megszűnt az egyik legfontosabb választási szempont. Sok autós ezért a korábban olcsóbb, de távolabb fekvő kutak helyett a hozzá legközelebb eső töltőállomást választotta. Ennek következtében jelentős vásárlói átrendeződés ment végbe a kisebb és a nagyobb hálózatok között, ami hosszabb távon a piac szerkezetére is érezhető hatást gyakorolt. A szabályozás megszüntetése így nem csupán az árképzés szabadságának visszaállítását jelentheti, hanem azt is, hogy az üzemanyagpiac fokozatosan visszatérhet azokhoz a versenyfeltételekhez, amelyek a védett árak bevezetése előtt jellemezték az ágazatot. Tehát az elmúlt hónapokban átalakult fogyasztói szokások, a töltőállomások közötti forgalommegoszlás és az import szerepe csak akkor találhat vissza a korábbi egyensúlyi állapothoz, ha a piaci mechanizmusok érvényesülhetnek. Az alacsonyabb kőolajárak, a mérséklődő európai termékjegyzések és az erős forint együttesen olyan helyzetet hoztak létre, amelyben reális esély mutatkozik arra, hogy a rendszer megszüntetése ne járjon jelentős áremelkedéssel a fogyasztók számára. Másképpen fogalmazva: a piaci folyamatok jelenleg képesek lehetnek átvenni azt a szerepet, amelyet korábban a szabályozás töltött be. A mostani környezet ritka lehetőséget kínál erre: egyszerre adott a gazdasági kényszer és a piaci feltételrendszer ahhoz, hogy az üzemanyagpiac fokozatosan visszatérjen a normál működéshez. De a hazai üzemanyagellátás hosszú távon csak akkor maradhat stabil, ha a finomítói termelés és az import ismét a megszokott piaci feltételek mellett működhet. Az elmúlt időszakban a stratégiai készletek többszöri piacra bocsátása átmeneti segítséget jelentett az ellátás fenntartásában, azonban ennek ismételt, immár harmadszori alkalmazása már jelentős kockázatokat hordozna. Különösen azért, mert a stratégiai készletek újrafeltöltése a korábbinál lényegesen nagyobb forrást igényel. Bár az országos átlagárak alapján mintegy 32 és 24 forintos különbség választja el a piaci és a védett árakat, Grád Ottó szerint ez a szám önmagában félrevezető lehet. A szabadáras piacon ugyanis mindig is jelentős eltérések voltak az egyes töltőállomások árai között. Az elmúlt hónapokban a piaci árazás valójában csak a forgalom viszonylag szűk részére érvényesült. És a jelenlegi árak értelmezésénél egy másik szempontot sem szabad figyelmen kívül hagyni: a nemzetközi olajárak csökkenése csak késleltetve jelenik meg a kutakon. A világpiaci ár változásának végig kell haladnia az egész ellátási láncon, a nyersolaj beszerzésétől a finomításon és a nagykereskedelmen át egészen a töltőállomásokig. Emiatt az üzemanyagárak még jelentős részben a korábban, jóval magasabb olajárak mellett beszerzett nyersanyag költségeit tükrözik. Ha azonban a jelenlegi piaci környezet tartós marad, vagyis a Brent hordónkénti ára továbbra is a jelenlegi szintek közelében mozog, miközben a forint is megőrzi erejét, akkor a kedvezőbb beszerzési árak fokozatosan megjelenhetnek a benzin és a gázolaj fogyasztói áraiban is. A mostani árszintek tehát nem feltétlenül a folyamat végét, sokkal inkább egy átmeneti állapotot jelentenek. A forint erősödésében szerepet játszhat az a várakozás, hogy a következő időszakban jelentős euróforrások érkezhetnek Magyarországra. Emellett a befektetők egy része azt is beárazza, hogy a Tisza-kormány deklarált céljai között szerepel az euróbevezetéshez szükséges gazdasági feltételek megteremtése. Ez a várakozás közvetlenül erősítheti a forintot az euróval szemben. Grád Ottó szerint mivel ezeknek a forrásoknak a felhasználása forintban történik majd, az euró átváltása jelentős forintkeresletet generálhat, ami magyarázatot adhat a hazai deviza látványos erősödésére. A másik kulcskérdés a kőolaj világpiaci ára. Bár ez a piac továbbra sem mentes a geopolitikai kockázatoktól, a jelenlegi helyzet alapján egyre több jel utal arra, hogy a kínálati oldal képes lehet kielégíteni a keresletet. A szakértői várakozások szerint, amennyiben a közel-keleti konfliktus nem eszkalálódik újra, a Brent típusú nyersolaj ára tartósan a jelenlegi szintek közelében maradhat. Ebben szerepet játszik az is, hogy miközben egyes termelő országok a háborús események miatt termeléskiesést szenvedtek el, más régiók kihasználták a magas árak nyújtotta lehetőséget. A 110–120 dollár közötti olajárak jelentős ösztönzést adtak a kitermelés növelésére, több termelő térség a lehetőségekhez mérten maximális kapacitással termelt. Ennek következtében olyan többletkínálat jelent meg a piacon, amely várhatóan a következő hónapokban is fennmarad. A MÁSZ főtitkára szerint ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a Brent ára a korábbi, háború előtti 65 dolláros szint fölött ugyan, de tartósan a 75 dollár körüli sávban stabilizálódjon. De a legnagyobb kockázatot továbbra is a politikai események jelentik: egy újabb közel-keleti eszkaláció, az iráni–amerikai megállapodás megbomlása vagy a térség biztonsági helyzetének romlása gyorsan átírhatja a jelenlegi várakozásokat. Az is meghatározó fejlemény lehet, hogy a korábbi korlátozások megszűnésével Irán is növelheti exportját. Az iráni gazdaság számára a háborús időszakot követően különösen fontos lehet az olajexportból származó bevételek maximalizálása, ami további kínálatot hozhat a világpiacra. Az biztosan kijelenthető, hogy amennyiben a rendkívüli kereslet fokozatosan eltűnik, miközben a magas termelési szint fennmarad, az lefelé mutató nyomást gyakorolhat az olajárakra. Mindezek alapján a jelenlegi piaci forgatókönyv szerint a nemzetközi környezet a következő hónapokban is támogathatja a hazai üzemanyagárak mérséklődését. Ha a geopolitikai helyzet stabil marad, a Brent ára továbbra is 80 dollár alatt mozoghat, miközben az erős forint is fennmaradhat. Ez pedig megteremtheti azokat a külső feltételeket, amelyek mellett a védett áras rendszer kivezetése érdemi áremelkedés nélkül valósulhat meg, és a hazai üzemanyagpiac fokozatosan visszatérhet a normál piaci működéshez. (Borítókép: Magyar Péter 2026. június 16-án. Fotó: Tövissi Bence / Index) Kövesse az Indexet Facebookon is!