● news.bsdnet.hu

Jogtudománnyal foglalkozó egyetemi oktatók és kutatók nyílt levelet írtak arról, hogy támogatják a „NER hivatalban maradt vezető közjogi tisztségviselőinek leváltását”. Egyúttal indokoltnak látják, hogy az Országgyűlés önkorlátozó módon járjon el az új közjogi tisztségviselők megválasztásakor. A jogászok a nyílt levélben emlékeztettek arra, hogy az országgyűlési választások után Magyar Péter miniszterelnök  lemondásra szólította fel a Sulyok Tamás köztársasági elnököt, valamint a Kúria, az Országos Bírói Hivatal, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal és a Médiahatóság elnökét, valamint a legfőbb ügyészt. Ellenkező esetben a miniszterelnök  Alaptörvény-módosítást helyezett kilátásba , amellyel eltávolítja őket a hivatalukból. Amint azt a Kovács Kriszta és Tóth Gábor Attila által szövegezett nyílt levél is állítja, „az Országgyűlés kétharmados többséggel módosíthatja az Alaptörvényt. Más intézmény nem bírálhatja felül tartalmi szempontból a módosítást. Ha a köztársasági elnök vétót emel a megfelelő eljárásban elfogadott módosítással szemben, és az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a módosítást, akkor megsértik az Alaptörvényt”. Ugyanakkor – teszik hozzá – „a kétharmados többség hatalma sem korlátlan. A közjogi tisztségviselők eltávolítása példátlan lépés, amelyre kivételes indokból, igazolható célok érdekében és megfelelő jogi eszköz alkalmazásával kerülhet sor”. „A közjogi tisztségviselők leváltásának kivételes indoka a demokratikus jogállam helyreállítása” – fogalmaztak a nyílt levélben, kiemelve, hogy az Európai Parlament több évvel ezelőtt, szakértők álláspontját is figyelembe véve megállapította, hogy Magyarország nem demokrácia, hanem az autokrácia egy újabb formájává vált. „Az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága jelentős ügyekben mondta ki, hogy egyes alkotmányos intézmények és közjogi vezetői megbízatások átalakítása önkényesen és jogsértően történt. Mértékadó kutatások sora támasztja alá, hogy az elmúlt időszakban a közjogi intézményrendszer nem a demokratikus jogállam működését mozdította elő, hanem egyszemélyi hatalom eszközévé vált. A közjogi intézmények elvesztették jogállami integritásukat” – állítják a nyílt levél aláírói. A közjogi tisztségviselők a köztársasági elnöktől az alkotmánybírákig és a legfőbb ügyésztől a Kúria elnökéig lényeges szerepet játszottak az autokrácia kiépítésében és fenntartásában. Döntéseik és mulasztásaik miatt osztoznak a felelősségben a kirekesztett egyéneket és csoportokat ért tömeges jogsérelmekért, valamint a rendszerszintű vagyoni visszaélésekért, a közjavak magánkézbe való átjátszásáért és az így előidézett szociális igazságtalanságokért. Mivel a közjogi tisztségviselők a végsőkig lojálisak maradtak az autokratikus hatalomhoz, ezért helyrehozhatatlanul hiteltelenné váltak – fogalmaztak a jogtudománnyal foglalkozó oktatók és kutatók, akik szerint ezután akármilyen döntéseket hoznának a jövőben, „ők hatalomfüggő és részrehajló döntéshozóknak bizonyultak, akik nem a törvény szelleme és betűje alapján járnak el”. Megbízatásuk fenntartása pedig „meggátolná a demokratikus jogállam helyreállítását”. „A kétharmados többség önkorlátozó jogi eszközökkel érheti el, hogy a kívánt személycserék a demokratikus jogállam helyreállítását segítsék elő” – írták, megfogalmazva, hogy „egyrészt indokolt elkerülni az olyan színlelt, »trükkös« megoldásokat, amelyek az autokratikus időszakot jellemezték. Az eljárásjogi értelemben ugyan szabályos, de a valódi célokat elrejtő átalakítások rosszhiszeműek, ezért nem a demokratikus jogállam építőkövei”. „Másrészt célszerű törekedni arra, hogy a halaszthatatlan személycserék ne járjanak együtt az államszerkezet és a hatáskörök végiggondolatlan megváltoztatásával. Stabil konstrukciót átfogó alkotmányozás során lehet jól kialakítani, nem a különleges helyzet által kikényszerített, rendkívüli beavatkozásokkal” – figyelmeztettek. Harmadrészt, az önkorlátozó személycserék akkor lehetnek a fékek és ellensúlyok helyreállításához vezető első lépések, ha az új közjogi vezetők kiválasztására nyilvános eljárásban, szakmailag elismert testületek bevonásával és etikai szempontok figyelembevételével kerül sor – tették hozzá, kiemelve, hogy a „kivételes, átmeneti helyzetben ez garantálhatja, hogy az Országgyűlés hiteles, pártatlan és alkalmas személyeket választ meg az autokrácia közjogi tisztségviselői helyett”. A nyílt levelet aláírták: Mellettük több ügyvéd és egyetemi szakember is csatlakozott utólag az aláírókhoz. Hack Péter, az ELTE ÁJK tanszékvezetője korábban  hat pontban fogalmazta meg, hogy jogilag hogyan nézne ki és mit jelentene Sulyok Tamás eltávolítása a köztársasági elnök pozícióból. Szerinte a Tisza Párt talál rá módot, hogy az elnököt eltávolítsa hivatalából, de „ezzel csapdába is lép”. A jogtudós Polt Péter és Hende Csaba alkotmánybírónak választása kapcsán is nyilatkozott . (Borítókép: Sulyok Tamás 2025. március 21-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)