● news.bsdnet.hu

A kalászos gabonák egyik legjelentősebb betegsége, a fuzáriózis továbbra is kiemelt figyelmet kap a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih). A hatóság a vármegyei kormányhivatalok szakembereivel együttműködve rendszeresen vizsgálja az őszi búzaállományok Fusarium-fertőzöttségét annak érdekében, hogy időben feltárja a termés mennyiségét és minőségét veszélyeztető kórokozók jelenlétét. Tavaly a legmagasabb vármegyei átlagos, de országosan kiugró fertőzöttséget Zala vármegyében mérték. A 2025-ös országos felmérés eredményei összességében kedvező képet mutattak: az átlagos Fusarium-fertőzöttség 3,9 százalék volt, ami az elmúlt két évtized adatait figyelembe véve alacsony értéknek számít. A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a betegség kockázata továbbra is fennáll, ezért a folyamatos monitoring elengedhetetlen a biztonságos gabonatermesztéshez. A fuzáriózist különböző Fusarium gombafajok idézik elő, amelyek önállóan vagy együttesen is fertőzhetik a kalászosokat . Magyarországon elsősorban a Fusarium graminearum és a Fusarium culmorum fordul elő jelentősebb mértékben. A kórokozók nemcsak terméskiesést okozhatnak, hanem jelentősen ronthatják a gabona minőségét is. A fertőzés hatással lehet a szemek beltartalmi értékeire, csökkentheti a takarmányozási és élelmiszeripari felhasználhatóságot, emellett egyes Fusarium fajok veszélyes mikotoxinokat is termelnek. Kép: Nébih A Fusarium-fertőzöttség alakulása évről évre jelentős eltéréseket mutathat. A fertőzés kialakulásában szerepet játszik többek között a termesztett fajta érzékenysége, a termőhely adottságai, a csapadék mennyisége, a páraviszonyok, a tápanyag-ellátottság, valamint az elővetemény és a tarlómaradványok kezelése. Különösen a kalászolás és virágzás időszakában lehulló csapadék növelheti a fertőzésveszélyt. A 2025-ös országos felderítés során összesen 456 mintát elemeztek a szakemberek. A mintavételben a vármegyei kormányhivatalok és a Nébih laboratóriuma egyaránt részt vett. A mintaszám vármegyénként eltérő volt, amelyet az adott terület nagysága és az őszi búza vetésterülete határozott meg. Tavaly vármegyénként 23 és 31 közötti mintát vizsgáltak. A Nébih laboratóriuma hat vármegye összesen 136 mintájának mikrobiológiai elemzését végezte el. Az eredmények alapján a minták belső Fusarium-fertőzöttsége 0 és 25 százalék között változott. A szakemberek jelentős eltéréseket tapasztaltak nemcsak az egyes vármegyék között, hanem azokon belül is. Kép: Nébih A többi vármegyében ugyanakkor az átlagos fertőzöttség nem lépte túl a 7 százalékot. A különbségek hátterében elsősorban az eltérő időjárási körülmények, a termesztéstechnológiai sajátosságok, az elővetemények hatása és a termesztett fajták fogékonysága állhat. A szakemberek szerint a fuzáriózis veszélye minden évben az adott vegetációs időszak időjárásától függ. Míg a virágzás időszakában jelentkező tartós nedvesség kedvez a fertőzés kialakulásának, addig a száraz, meleg időszakok általában mérséklik a betegség terjedését. A következő hetek időjárása ezért meghatározó lehet az idei termés minősége szempontjából. A rendszeres növényállomány-ellenőrzés, a megfelelő növényvédelmi technológia alkalmazása és a betakarítás utáni szakszerű tárolás továbbra is kulcsszerepet játszik a minőségi gabonatermés előállításában. A Nébih monitoringprogramja éppen ezért nemcsak a fertőzöttség aktuális helyzetéről ad képet, hanem fontos információkkal szolgál a termelők, a feldolgozók és az élelmiszerlánc valamennyi szereplője számára is. Forrás: Nébih Indexkép: illusztráció/Shutterstock