● news.bsdnet.hu

– Anyukáddal kezdtem, veled fejezem be – ilyen és ehhez hasonló mondatokkal búcsúzott 4. A. osztályos diákjaitól Edit néni, azaz Dremák Edit , aki 40 év pedagógiai munka után vonul nyugdíjba a Debreceni Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény ből. Diákjai és kollégái Edit néni utolsó munkanapja előtt, csütörtök délután titokban meglepetést szerveztek az iskola előtti téren, hogy elköszönjenek tőle, a Haon pedig megörökítette az érzelmes pillanatokat, benne Dremák Edit búcsúgondolataival. Egy biztos: csodálatos gesztussal kedveskedett a Tócóskertben lévő Vörösmarty iskola debreceni tanárának. A portástól a szervező tanárokon át a gyerekekig mindenki sürgött-forgott, amikor beléptünk az iskola bejáratán. – A kolléganő most próbálja lecsalni Editet az ebédlőbe, aztán mehetünk az emeletre, hogy kifeszítsük a molinót az erkélyen – vázolta fel a terv egy részét Tóth Norbert Mihály intézményvezető, s közben megmutatta a meglepetés kicsinyített változatát, egy osztálytablót, amit Edit néni utolsó osztályának tagjainak, a 4.A.-s diákok fotóiból állítottak össze. Kisvártatva elindultunk, és átszelve a 4.A. osztálytermét az erkélyen találtuk magunkat, Norberték pedig versenyt futva az idővel gyorsan kikötözték a molinót az erkélyre. Aztán lementünk. A gyerekek gyorsan kiszaladtak az iskola előtti térre, mindenki kapott a szervezőktől egy szál virágot, majd felsorakoztak szemben a bejárattal és a molinóval. Nemsokára megjelent Edit néni, aki a bejáratot elhagyva a meglepettségtől szinte teljes csendben először csak sétált diákjai között, akik ezután kört alkotva körülvették, és egyesével átadták a virágokat, miközben felcsendült egy, a köszönetnyilvánításról szóló dal, majd az Ismerős Arcok Nélküled című zenéje. Megköszönték a diákok Edit néninek, hogy megtanította őket olvasni, és hogy egyáltalán nála tanulhattak, a nyugdíjba vonuló pedagógus pedig szintén háláját fejezte ki, hogy az őt búcsúztató gyereksereg az osztálya lehetett: – fordult az egyik huncut fiú felé mosolyogva. Dremák Editet még „melegében”, az osztályteremben, mögötte az emóciók hatása alatt kérdeztük arról, mi jut hirtelen eszébe, és hogyan érzi magát a meglepetés és az előtte álló időszak kapcsán. A következőt válaszolta: – mondta a nyugdíjba vonuló tanár. Mint elmondta, pályafutása során számos testvérpárt tanított, de különösen megható számára, hogy egyik legutolsó diákjához egészen különleges kapcsolat fűzi. Felidézte, hogy pályafutása első osztályának egyik tanulója ma már édesanya, most pedig az ő kisfia az egyik utolsó diákja. – fogalmazott. Arra a kérdésre, hogy mi az, amit a leginkább magával visz a több mint 40 évből, egy pillanatig sem habozott: a gyerekek szeretetét emelte ki. Mint mondta, a közösségi média segítségével ma is nyomon követheti egykori diákjai sorsát, és örömmel tölti el, hogy látja, hogyan boldogulnak az életben. Hozzátette, a kapcsolat sok esetben a tanítás után sem szakad meg, sokan még ma is megkeresik. Különleges helyet foglal el a szívében Antoine de Saint-Exupéry Kis herceg című műve is, amelyet minden osztályával elolvasott.  Úgy véli, a könyv egyik legfontosabb üzenete az, hogy „amit megszelídítettél, azért örökké felelős maradsz”. – mondta meghatódva. Az ünneplés zárásaként összeállt Edit néni és az osztály egy közös fotóra, ami kissé sírós-nevetősre sikerült; így ha valaki megnézi 10 év múlva, akkor bizonyára el fog érzékenyülni, és előtörnek az emlékek, érzelmek. Ajánljuk még: