● news.bsdnet.hu

Gondolkozott már azon, miből fog élni 65 éves kora után a nyugdíj mellett? Ha a 18–35 év közötti korosztályba tartozik, jó eséllyel igen, mégsem kezdett el félretenni a nyugdíj kiegészítésére. Egy friss kutatás szerint a fiatalok pontosan tudják, hogy az állami nyugdíjból nem fognak megélni, a cselekvést mégis halogatják. Pedig az idő nem nekik dolgozik, minél később kezdenek el megtakarítani az idős korukra, annál többe kerül annyi pénzt félretenni, ami érdemi segítséget jelenthet majd számukra. Hargitai-Szabó Kata pénzügyi szakértő Ezeket látta már? Egy friss, reprezentatív kutatás éles ellentmondást tárt fel a fiatal felnőttek gondolkodása és tettei között. Bár a 18–35 éves korosztály 75 százaléka foglalkozik a nyugdíj kérdésével, és 46 százalékuk egyetért azzal, hogy az öngondoskodást egészen fiatalon kell elkezdeni, a szándékot ritkán követi tett. Jelenleg mindössze 17 százalékuk spórol célzottan a nyugdíj kiegészítésre. A maradék 25 százalék – azaz minden negyedik fiatal – teljesen figyelmen kívül hagyja a témát. Ez a halogatás annak fényében különösen veszélyes, hogy a generáció látványosan elvesztette a hitét a hagyományos időskori ellátási rendszerekben: A nyomasztó jövőkép ellenére a többség mégis a „ráérek még” érv mögé bújik, és nem kezd el spórolni. A kutatás rávilágít, hogy van, amikor a fiatalok képesek félretenni, de a rövid és közép távú célok vezérlik őket. A megtakarítók körében az első helyen a biztonsági tartalék képzése áll (59%), amit az utazás és az élmények (39%), valamint az ingatlanvásárlás (33%) követ. A valóban hosszú távú, évtizedes tervezést igénylő nyugdíj- és egészségügyi célok a rangsor végére szorulnak. A megkérdezetteknek mindössze a negyede tesz félre minden hónapban egy fix összeget, 29 százalék próbálkozik, de nem mindig jár sikerrel, minden ötödik fiatal pedig egyáltalán nem takarékoskodik. Pedig a leggyakoribb havi megtakarítási sáv 10 000 és 50 000 forint közé esik – ez az összeg pedig megfelelő időtávon már komoly vagyont eredményezhetne. A kamatos kamat hatása miatt a korán elkezdett , kisebb összegek sokkal nagyobbra nőnek, mint a később elindított, de jóval nagyobb havi befizetések. Az OTP Nyugdíjpénztár megtakarítás kalkulátora szerint ha valaki 25 évesen kezd el havi 15 ezer forintot félretenni, a hozammal és az évi adó-visszatérítéssel együtt közel 35 millió forint gyűlhet össze nyugdíjas korára. Aki ugyanezt 35 évesen kezdi el szintén havi 15 ezer forinttal, a rövidebb időtáv miatt már csak 17,5 millió forintra számíthat. Ha pedig valaki tovább halogat, és csak 45 évesen dönt az öngondoskodás mellett, már sokkal komolyabb áldozatra van szükség: ekkor már havi 60 ezer forintot kell félretennie ahhoz, hogy nagyságrendileg hasonló, 32 millió forintos vagyon gyűljön össze a nyugdíjas korig. Arra a kérdésre, hogy honnan szerzik a pénzügyi ismereteiket, a fiatalok meglepő válaszokat adtak. A legfontosabb forrásnak a saját tapasztalatot jelölték meg (73%), amelyet az online tartalmak (41%) és a családi minták (39%) követnek. A közösségi média kiemelkedő szerepet játszik, különösen a legfiatalabb, 18–24 éves korosztály életében. Ezzel szemben az iskolai oktatás hatása sokkal kisebb: mindössze a válaszadók 22 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az iskolában kapott bármilyen használható pénzügyi alapozást. – Az adatok azt mutatják, hogy a fiatal generáció pontosan érti és tisztában van a nyugdíj-előtakarékosság fontosságával, a tényleges lépések azonban még gyakran késnek. A nyugdíjmegtakarítás terén ez kiváltképpen súlyos következményekkel jár, hiszen az idő az egyetlen tényező, amelyet utólag nem lehet pótolni. Pedig már kis összeggel is el lehet indulni, és az időben megkezdett öngondoskodás a legokosabb befektetés – állítja Budai József, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezetője. Ha a fiatalok nem is nagyon bíznak az állami nyugdíjban, ösztönzést azért kapnak az államtól a nyugdíjra spóroláshoz. A Biztosdöntés.hu szakértői szerint a törvény által garantált kedvezmények ott vannak az önkéntes nyugdíjpénztárak legnagyobb előnyei között, amelyek a következők: A fiatalok előtt álló legfontosabb pénzügyi döntés tehát nem az, hogy mibe, hanem az, hogy mikor kezdenek el befektetni . A kutatás szerint a tudás megvan – itt az ideje, hogy a 17 százalékos cselekvési arány elinduljon felfelé. Ennek jelei azért már látszanak is, hiszen hosszú évek után újra elkezdett növekedni az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma, a legnagyobbnak számító OTP-s pénztárban már több mint 300 ezren vannak.