← Vissza

news.bsdnet.hu

Az aranypiac kivár, senki nem őrült meg a parlamenti választás után

Népszava 2026-05-13 09:50
Nem történt rendkívüli fejlemény a választás után a befektetési arany magyarországi piacán; az üzletmenet éppen olyan élénk, mint előtte. Ha mindenáron „őrületet” keresünk, az inkább januárban volt, amikor a nemesfém ára meredeken emelkedett. Az év elején néhány hét alatt az unciánkénti 4300 dolláros szintről 5500 dollár fölé ugrott a jegyzés. Akkor nagyon sokan vásároltak és adtak el, azok a napok rendkívül intenzívek voltak, a mostani, választások utániakról hasonlót azért nem lehet elmondani – fejtette ki lapunk érdeklődésére a befektetési arany értékesítésével foglalkozó Conclude Zrt. vezetője. Juhász Kristóf rámutatott ugyanakkor, hogy az elmúlt egy hétben látott forinterősödés hozott némi változást a befektetői attitűdben. Érzékelhető, hogy akik el akartak adni, azok közül többen kivárnak, hiszen a kedvezőbb árfolyam forintban kalkulálva veszteséget jelentene számukra. Ezzel szemben azok számára, akik vételben gondolkodnak, most vonzó belépési pontok mutatkoznak. Ezt támogatja, hogy az említett csúcsról időközben az arany árfolyama visszacsúszott a 4700-4800 dollár közötti szintekre. „Így most ez olyan vásárlási lehetőségnek tűnik, amit egyesek igyekezhetnek kihasználni” – folytatta a cégvezető. A hazai piac további alakulásával kapcsolatban kifejtette, hogy a gazdasági stabilitás és a növekedés záloga a monetáris és a fiskális politika összehangolt működése. Az új kormány és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) között megjelenő pozitív gesztusok pedig ebbe az irányba mutatnak. Ez az összhang megnyithatja az utat a kamatkörnyezet fokozatos, de fenntartható mérséklése előtt. Amennyiben ez megtörténik, az alapjaiban rajzolhatja át a befektetési térképet. Amíg a banki betétek és az állampapírok két számjegyű, kockázatmentes hozamot kínáltak, a tőke jelentős része ezekben a konstrukciókban koncentrálódott. A hozamkörnyezet normalizálódásával a befektetők óhatatlanul elkezdenek körülnézni az alternatív eszközök piacán, így az arany szegmensében további szereplők jelenhetnek meg. „Évekre visszatekintve azt tapasztaljuk, hogy ilyenkor a felszabaduló források egy része megjelenik a nemesfémpiacon is, és új vásárlói rétegek lépnek be” – fejtette ki. Felvetésünkre a Conclude vezetője árnyalta azokat a híreket, amelyek egyes jegybankok aranykészleteik értékesítéséről szóltak az elmúlt időszakban. Fontos a sorok között olvasni: amit olykor eladásként tálalnak, az a valóságban számos alkalommal úgynevezett aranyswap-ügylet, ami egyfajta fedezett kölcsön. A jegybank nem adja el véglegesen az aranyát, hanem átmenetileg devizára cseréli a piacon, azzal a kötelezettséggel, hogy egy későbbi időpontban, rögzített áron visszavásárolja. Ez egy hatékony likviditáskezelési eszköz: a jegybank anélkül jut friss forráshoz a költségvetés vagy a gazdaság stabilizálása érdekében, hogy végleg lemondana a biztonsági tartalékát jelentő nemesfémről. Tehát nem tényleges eladásról van szó, csupán „munkára fogják” ezeket a tartalékokat, segítve az adott ország költségvetését. Juhász Kristóf hozzátette: iránytűként sokkal inkább a Kínai Népi Bank (PBoC) stratégiája szolgál, amely továbbra is egyértelmű: hónapról hónapra, szinte rendíthetetlen ütemben növelik aranytartalékaikat. Kína és a többi aranyat vásárló jegybank lépései nem csupán a diverzifikációról szólnak, hanem egy hosszú távú bizalmi szavazatot jelentenek az arany mint globális értékmérő mellett – és a dollárral szemben. Ez pedig érdemi támaszt nyújt az ármozgások számára. Kérdésünkre, hogy az MNB 110 tonnás, történelmi rekordnak számító aranykészletében számol-e változással a választások után, úgy fogalmazott: Nem számítok ezen a téren fejleményre, hiszen az MNB nemrégiben még az aranytartalék növelésén gondolkodott sajtóhírek szerint. Másrészt nincs olyan körülmény, ami miatt ehhez a drasztikus üzenetű eszközhöz kéne nyúlni; mint például Törökország esetében a líraválság. Az MNB ’90-es évekbeli arany eladása sem volt jó ötlet, hiszen végül sokkal magasabb áron kellett visszaépíteni a tartalékot. Az arany a hosszútávú stratégiai gondolkodást szereti, ez mind a jegybankok, mind a magánbefektetők esetében igaz – tette hozzá.
Eredeti cikk megtekintése →