A magas árak letöréséért harcolt az Orbán-kormány, de a német multinak adott igazat az uniós bíróság
Mandiner
2026-06-18 16:02
A nagy árbevételű kereskedelmi cégek számára kötelező akciózást előíró magyar szabályozás ellentétes az uniós joggal – közölte az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága egy, a Penny Marketet érintő ítéletében csütörtökön.
A Magyar Nemzet az üggyel kapcsolatban felidézte :
az intézkedést az Orbán-kormány vezette be még 2023. június elsején, mégpedig azért, hogy más módszerek mellett ezzel is gátat vessen az élelmiszerek drágulásának.
A 2024 nyaráig élő kötelező akciózás lényege ugyanis az volt, hogy a nagyobb élelmiszer-kereskedelmi üzleteknek egyhetes időszakokban húsz termékkategória kiválasztott árucikkeit olcsóbban kellett adniuk. Az akció ideje alatt a boltoknak az adott termékekből meghatározott készletet is tartaniuk kellett, s ha ennek nem feleltek meg, bírsággal számolhattak.
A lap hozzátette:
A Penny Market szállítási késedelemre és arra hivatkozott, hogy rendelkezésre állt más hasonló termék, így bírósághoz fordult. A Győri Törvényszék ugyanakkor nem döntött, hanem az uniós jog értelmezését kérte az Európai Bíróságtól.
Az MTI beszámolója szerint
A nagy árbevételű élelmiszer-kiskereskedelmi társaságokra kötelező árcsökkentést előíró magyar szabályozás ellentétes a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezését létrehozó uniós jogszabállyal (KPSZ-rendelet) és a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelvvel.
A KPSZ-rendelet a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezését létrehozó uniós jogszabály, mely biztosítja a termékek szabad mozgását, a tisztességes versenyt és a piaci védőhálót az agrárágazatban. A rendelet tiltja a tagállamoknak a termelői árak és a szabad verseny korlátozását.
„A magyar szabályozás sérti a szabad versenyt, ugyanis megakadályozza a kereskedőket abban, hogy gazdasági szempontok alapján szabadon határozzák meg eladási áraikat és az általuk értékesíteni kívánt mennyiségeket” – fogalmaztak.
Kijelentették: az intézkedések továbbá nem arányosak, mivel nem szolgálják a kitűzött célokat, és nem alkalmasak elérésük biztosítására. A szabályozás ugyanis kizárólag azokat a kereskedőket érinti, akiknek éves árbevétele meghaladja az előre meghatározott határértéket, és amelyek általában városokban találhatók, nem pedig vidéken. A hátrányos helyzetű fogyasztók jelentős része tehát nehezen jut hozzá a csökkentett árú élelmiszerekhez, ami – mint végzetül kiemelték – ellentétes a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelvvel.
Nyitókép: MTI/Balaton József