● news.bsdnet.hu

Állítsa be, hogy a Magyar Hang cikkeit mindig az elsők között lássa a Google keresőben! – Nem az üzemanyagok árát kell megvédeni, hanem a piaci körülményeket a durva beavatkozástól – mondta a Magyar Hangnak nyilatkozó energetikai szakértő. Balogh Józsefet annak apropóján kérdeztük, hogy a Tisza-kormány szerdán döntött a még márciusban, az iráni-amerikai háború kezdetén bevezetett védett ár intézményének megszüntetéséről. Magyar Péter ezt azzal indokolta, hogy a piaci folyamatok következtében már amúgy is a korábban meghatározott limit alá esett a benzin és a gázolaj literenkénti ára a kutakon, a még az Orbán-kabinet által elrendelt védelem pedig szerinte havi 50 milliárdos kiadást jelentett a költségvetésnek. Ugyanerről beszéltek a kormányszóvivői tájékoztatón, illetve Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter is azt mondta: a héten minden egyéb körülmény is úgy alakult, hogy megkezdhetjük a védett üzemanyagár kivezetését, hiszen a legtöbb helyen már ma is a védett ár alatt lehet üzemanyagot tankolni. És a héten további árcsökkenés várható a töltőállomásokon – tette hozzá. Balogh József úgy látja, az új kormány „kellemes pillanatban” tette meg az egyébként indokolt lépést: az üzemanyagárak globálisan esnek, köszönhetően a Hormuzi-szoros újbóli megnyitásának, és az Irán és Amerika között tervezett két hónapos tűzszünetnek. Itthon pedig a forint hetek óta tartó erősödése kedvezett az állami konstrukció kivezetéséhez. Nyilatkozónk szerint az előző kormány hazárdjátékot folytatott a politikai haszonszerzés érdekében az üzemanyaggal: közgazdasági alapvetés, hogy a versenypiaci körülményekbe életveszélyes államilag belenyúlni, hiszen nem tudhatjuk, mi történik a következő pillanatban. A hazai üzemanyagpiac a 90-es évek óta jól, mondhatni tökéletesen működött, hiszen a nemzetközi trendek határozták meg az árszabást. Ebbe rondított bele az először 2021 novemberében bevezetett, több mint 1 évig fenntartott 480 forintos benzinársapka, majd az idén márciusban behozott, 4 hónapig kitartó árvédelem – emlékeztet Balogh. A szavazatokra váltható politikai döntés azonban katasztrofális következményekkel járt: az importőrök azt tanulták meg, hogy Magyarország kiszámíthatatlan terep, ahol nem lehet hosszú távon tervezni, bármikor jöhet egy mindent felülíró rendelet. Ennek következményét láthattuk az ársapka időtartama alatt, amikor kígyózó sorok alakultak ki a benzinkutak előtt, de már nem jutottak üzemanyaghoz – és az elmúlt hónapokban is, amikor a Mol-on kívül lényegében nem maradt beszállító a hazai piacon, hiszen a környező országokban többet kaptak a gázolajért, benzinért, ráadásul euróban. Ráadásul az állami árkorlátozás a lakosság egészével szemben is igazságtalan lehetett, hiszen fenntartását az adófizető többség finanszírozta – beleértve a nyugdíjasokat, a 18 év alattiakat, a tömegközlekedéssel járókat – de csak egy kisebb társadalmi csoport profitált belőle, akik autóval járnak, és belefér nekik a rendszeres tankolás. „Azt kell látni, hogy az üzemanyagár két elemből áll. Az egyikre nincs ráhatása a kormánynak, így a globális olajár-ingadozásra és a dollár-forint árfolyam változásaira sem. A dízel, üzemanyag árának viszont 40-50 százalékát a hazai adóterhek, az áfa, a különadók, a járulékok teszik ki. Az állam, ha segíteni akar, ezen az oldalon tud belenyúlni az árazásba” – mondja a szakértő. Balogh szerint a Tisza-kormánynak készülnie kell egy újabb lehetséges piaci árrobbanásra is, hiszen a közel-keleti helyzet és ezzel az árszabások akár napról napra változtatnak – erre figyelmeztet most az ellenzékbe szorult Fidesz is, a párt súlyos hibának tartja a védelem eltörlését. Ha azonban újabb drágulás jön, a következő mentőterv kifinomultabb, versenybarátabb legyen, mint az ársapka vagy a központi védelem intézménye – fogalmazott a szakértő. (Itt felmerülhet a szociális vagy szolgáltatói alapú támogatás, amikor bizonyos fogyasztói rétegek, szolgáltatók üzemanyag-költségeinek egy részét később megtéríti az állam, ha igazolni tudják jogosultságukat.) Nyilatkozónk szerint akkor is másfél-két évbe telhet a kereskedői bizalom helyreállítása, ha a Tisza-kormány valóban távol tartja magát a piac befolyásolásától, és prudens gazdaságpolitikát folytat. Ekkor azonban visszatérnek a korábbi importőrök, és az üzemanyag-ellátás ármozgásoktól függetlenül is stabil maradhat.