● news.bsdnet.hu

Magyarországon a probléma nem elsősorban látványos “kivonulásokban” jelenik meg, hanem abban a kevésbé feltűnő veszteségben, hogy több, a régióban már jelen lévő márka meg sem érkezik. A korlátozások hatása így sokszor nem leeresztett rolókban, hanem elmaradt beruházásokban, óvatosabb expanzióban, kisebb üzletméretekben és későbbre tolódó piacra lépésben csapódik le.Ez a “nem történt meg” típusú kár ugyanakkor a versenyképesség szintjén hasonló súlyú lehet, mint amikor a már itt működő láncok nem tudnak terjeszkedni. A háttérben három, egymást erősítő tényező rajzolódik ki: A plázastop a fejlesztések engedélyezését tette nehézkessé és kiszámíthatatlanná – nemcsak új egységek építésénél, hanem sokszor már a kisebb átalakításoknál is –, miközben a különadó akkor is terheli a szereplőket, amikor a profitabilitás gyenge. Nagy Bálint szerint az első és legfontosabb mindenféleképpen az, hogy kiszámítható, ad hoc döntésektől mentes szabályozási környezet legyen Magyarországon. A piaci árazásban mindez befektetői oldalon kockázati felárként jelenik meg, ami a régiós versenytársakhoz képest érdemben rontja a magyar piac vonzerejét. A lemaradás több mutatóban is tetten érhető:a frissen belépő márkák száma és a kiskereskedelmi kínálat “sűrűsége” egyaránt alacsonyabb, mint számos környező országban,és a különböző szegmensek eltérően reagálnak a magyar piaci feltételekre. Miközben az árérzékenyebb, diszkont jellegű területek látványosabban tudtak terjeszkedni, a high-end luxus, a nemzetközi beauty-láncok és több food & beverage szereplő belépése sokkal inkább elmaradt. Hogy mekkora átfutási ideje lehet a megváltozott környezetnek, és mikor realizálódhat a környezetváltozás a márkák terjeszkedésében és bővülésében, arról is szó esett a Checklist tegnapi adásában. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images