● news.bsdnet.hu

Európának a mesterséges intelligencia fejlesztését kell előtérbe helyeznie a rövid távú klímavédelmi céljaival szemben, különben fennáll a veszélye, hogy technológiai szuverenitását Kínának engedi át. És a technológiai szektor szerint ezt jelenleg csak a szén-dioxid-kibocsátással járó gázerőművek képesek kellően megbízhatóan támogatni.   Ezt az álláspontot képviseli az Európai Adatközpont Szövetség (European Data Centre Association), amely az adatközpontokat üzemeltető vállalatok érdekeit képviseli az Európai Unió intézményei előtt. Lex Coors, a szövetség elnöke szerint Európa energiarendszere jelenleg nincs felkészülve arra, hogy ellássa a fejlett mesterségesintelligencia-adatközpontokat, ezért a kontinensnek technológiai önállósági céljai érdekében akár új, fosszilis gázt használó erőművekre is szüksége lehet. „A villamosenergia-hálózat nincs készen, a kis moduláris atomreaktorok (SMR-ek) pedig nem készülnek el időben. Akkor most mi a megoldás?” – tette fel a kérdést. Az Európai Bizottság az úgynevezett AI Continent Action Plan keretében 2032-ig megháromszorozná az uniós adatközponti kapacitást. Coors szerint azonban a megújuló energiaforrások kiépítése, a hálózatfejlesztési programok és a következő generációs nukleáris projektek nem haladnak elég gyorsan ahhoz, hogy ezt a növekedést kiszolgálják. Ez pedig azt az érzékeny kérdést veti fel, hogy Európának ideiglenesen gáztüzelésű erőművekre kellene-e támaszkodnia az AI fejlődésének támogatása érdekében, amíg az elektromos hálózatok, az új atomreaktorok és a megújulóenergia-tárolási megoldások utol nem érik az igényeket. „A javaslatom az, hogy legalább kezdjük el ezt a beszélgetést” – mondta Coors, akinek szervezete olyan technológiai óriásokat képvisel, mint a Microsoft, a Google és az Amazon, valamint számos európai adatközpont-üzemeltetőt. AI kontra klímacélok A vita egy szélesebb körű politikai dilemmát érint Brüsszelben. Európában hozzávetőleg 3000 adatközpont működik, amivel a régió Észak-Amerika után a világ második legnagyobb adatközponti koncentrátuma. A létesítmények többsége Németországban, Franciaországban, Hollandiában, Írországban és az Egyesült Királyságban található, miközben az északi országok a hűvösebb éghajlat és a bőséges tiszta energia miatt egyre vonzóbb célponttá válnak. Mindeközben Európa még mindig jelentősen elmarad az Egyesült Államoktól és Kínától a számítási kapacitás, valamint a fejlett AI-modellek betanításához szükséges nagyléptékű infrastruktúra terén. Dan Jørgensen energiaügyi biztos egy közelmúltban a Politiconak adott interjúban úgy nyilatkozott, hogy az adatközpontok csak akkor kívánatosak Európában, ha hozzájárulnak az energetikai átmenethez, például támogatják a megújuló energiaforrások terjedését és hasznosítják a keletkező hulladékhőt. A Bizottság emellett egy fenntarthatósági minősítési rendszeren is dolgozik az adatközpontok számára, amely többek között az energiahatékonyságot, a vízfelhasználást és a hővisszanyerést értékeli. A hónap elején az Európai Bizottság bemutatta az energiaágazat digitalizációjáról és mesterséges intelligenciáról szóló stratégiai ütemtervét, valamint szándéknyilatkozatot hozott tető alá energiaszolgáltatók, hálózatüzemeltetők és adatközponti vállalatok között az AI-infrastruktúra gyorsabb kiépítése érdekében. Coors üdvözölte a kezdeményezést, amelyet „rendkívül értékes kezdésnek” nevezett, ugyanakkor úgy véli, hogy a döntéshozók továbbra is abból indulnak ki, hogy a kulcsfontosságú infrastruktúra-fejlesztések időben elkészülnek, miközben az iparágban egyre többen kételkednek ebben. „Ma minden jó ötletet blokkol az a papíron létező bizonyosság, hogy minden időben elkészül” – fogalmazott. Szerinte az ágazat számára nagy segítséget jelentene, ha a hálózatüzemeltetők és a döntéshozók nyíltabban kommunikálnának a várható csúszásokról, mert így alternatív megoldások kidolgozására is lehetőség nyílna. „Ha a Bizottság nyíltan elismerné, hogy lemaradásban van, az megnyitná a párbeszédet” – mondta. A klímavédelmi szervezetek szerint ugyanakkor Európa energiaválságokkal szembeni sérülékenysége éppen abból fakad, hogy továbbra is importált fosszilis energiahordozókra támaszkodik. Új gázerőművek építése szerintük konzerválná azt a problémát, amelyet Brüsszel éppen megoldani próbál. „Az az elképzelés, hogy az EU amúgy is lassú klímavédelmi előrehaladását tovább kellene feláldozni azért, hogy több gázt égessünk el a technológiai milliárdosok profitja érdekében, egyszerűen abszurd” – nyilatkozta a Greenpeace EU-szóvivője. Maya Perera, az Európai Környezetvédelmi Iroda (European Environmental Bureau) energetikai szakértője arra szólította fel a Bizottságot, hogy „tartsa az irányt”. Véleménye szerint az adatközpontoknak „a lehető legmagasabb energiahatékonysági és környezetvédelmi követelményeknek kell megfelelniük, és aktívan támogatniuk kell az energetikai átállást, nem pedig akadályozniuk azt”. A gáz dilemmája Coors hangsúlyozta, hogy az adatközponti iparág továbbra is elkötelezett a tiszta energia használata mellett, és támogatja a nap-, szél- és atomenergia alkalmazását. Ugyanakkor kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az akkumulátoros energiatárolás és a megújuló energiaforrások önmagukban képesek lennének áthidalni a szerinte várható energiaellátási hiányt. Mivel a nap- és szélenergia időjárásfüggő – vagyis nem termel energiát szélcsend vagy napsütés hiányában –, működésüket energiatárolási megoldásokkal, például akkumulátorokkal kell kiegészíteni. „Az akkumulátorok nem visznek el bennünket 2034-ig” – mondta, hozzátéve, hogy a döntéshozók alábecsülik a gyors AI-terjeszkedés támogatásához szükséges energiatárolási kapacitások méretét és költségét. Ha a hálózatfejlesztések és a fejlett nukleáris projektek késnek, akkor szerinte a földgáz marad az egyetlen reálisan alkalmazható átmeneti energiaforrás. Ez a folyamat már az Egyesült Államokban is megfigyelhető, ahol az adatközpontok gyors terjedése jelentősen növeli az új gázerőművek iránti keresletet. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint tavaly 25 éves rekordot döntött a világszerte megrendelt új gázerőművek száma, elsősorban az amerikai AI-boom hatására. Coors szerint a kihívás túlmutat az energiapolitikán. Úgy véli, hogy a döntéshozók egyszerre próbálnak megfelelni négy, egymással versengő célnak: „a versenyképességnek, a szuverenitásnak, a fenntarthatóságnak és a gyorsaságnak”. Álláspontja szerint azonban Európának kompromisszumot kell kötnie a fenntarthatóság és a másik három cél között. „Ha lemaradunk a mesterséges intelligenciában, akkor azt örökké vásárolnunk kell majd, ahelyett hogy most magunk építenénk fel” – fogalmazott. Szerinte az a veszély fenyeget, hogy ha Európa ragaszkodik ahhoz, hogy az adatközpontokat kizárólag fenntartható energiaforrások működtessék, akkor értékes időt veszít, miközben versenytársai előretörnek. „Abban az esetben csak egyetlen nyertes lesz: Kína” – jelentette ki. Forrás: https://www.politico.eu