● news.bsdnet.hu

Meghiúsult az Országgyűlés Élő Környezetért felelős Bizottságának szombathelyi, kihelyezett ülése, miután a bizottság kormánypárti képviselői és a Vas Vármegyei Kormányhivatal is lemondta a részvételt, ezért a bizottság határozatképtelen volt – írta csütörtöki közleményében a Greenpeace. Az eseményt végül informálisan tartották meg, azon az ellenzéki képviselők, a Greenpeace és az településeket, önkormányzatokat tömörítő TÖOSZ képviselői voltak jelen. Emellett felszólaltak az érintett települések polgármesterei és lakosai. A Greenpeace úgy tudja, hogy Burgenland tartomány azt tervezi, hogy az ideiglenesen bezárt, azbeszttel szennyezett bányákban már júliusban engedélyezi a tesztüzem elindítását. Emellett egy ötödik, jelenleg is termelő bányáról is kiderült, hogy jelentős azbeszttartalmú terméket forgalmaz. Az informális ülésen Simon Gergely, a természetvédő szervezet vegyianyag szakértője arról beszélt, a szennyezés megjelenése óta már öt hónap eltelt, de a lakosok és az önkormányzatok továbbra is érdemi lépésekre, iránymutatásra és anyagi támogatásra várnak. A szervezet június elején nyílt levelet írt Hegedűs Zsolt és Gajdos László minisztereknek , erre azonban mostanáig nem érkezett válasz, emelik ki. „A lakosok és az önkormányzatok így még inkább magukra maradva érezhetik magukat ebben az elkeserítő helyzetben. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy a megfelelő iránymutatás hiányában sok munkavédelmi és a lakosok egészségét védendő jogszabályt megsértő intézkedést tettek. Félő hogy ezek akár többet árthatnak, mint használnak” – nyilatkozta Simon Gergely. Példaként kiemelte, hogy több helyen kezdek el kalcium kloridot használni porlekötőként, ezzel viszont az a baj, hogy a szer hatására létrejövő, ragacsos, áttetsző filmszerű „gél” akár azbesztport is tartalmazhat, ezt pedig a területen járók cipője az épületekbe is behordja, ezzel tovább terjesztve a szennyezést. Az azbesztügy június eleji állásáról korábban bővebben is írtunk . Jelenlegi tudásunk szerint három nyugat-magyarországi megyében, legalább 250 településre szállítottak ausztriai bányákból származó azbeszttartalmú kőzúzalékot, összesen 1,4 millió tonnát. Ezt sok helyen terítették le az utcákon, parkolókban, telephelyeken, játszótereken vagy épp magánkertekben. A szennyezés komoly egészségügyi kockázatot hordoz: bár az azbeszttartalmú kő önmagában nem jelent veszélyt, de terhelés hatására kiszabadulhatnak belőle az azbesztszálak, amik a levegőbe jutva, majd az emberek által belélegezve növelhetik a rákos megbetegedések kockázatát. Az új kormány gyorsan látványos lépéseket tett, az ügyet tárgyalták kormányülésen és a parlamentben is, ezt azonban nem követték érdemi intézkedések, és sok esetben a helyi önkormányzatok próbálják – sokszor kapkodva, nem feltétlenül jó intézkedésekkel – kezelni a helyzetet. Korábbi kérdésünkre a környezetvédelmi tárca azt írta, a Tárcaközi Azbeszt Munkacsoport május 19-én ült össze először és azóta napi munkakapcsolatban van. Eddig felosztották egymás között a feladatokat, kijelölték a felelősöket, és határidőket szabtak. A munkacsoportba a rá vonatkozó május 18-i kormányhatározatban megnevezett 11 minisztérium mellett bevonták a Magyar Közút Nonprofit Zrt., az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát is. A szennyezésnek az egészségügyi kockázat mellett a pénzügyi vonzata is jelentős. Az eddig elvégzett laborvizsgálatok is több mint 10 millió forintba kerültek, illetve csak a legsúlyosabban érintett, szombathelyi helyszín mentesítése is többmilliárdos tétel lehet. https://hvg.hu/gazdasag/20260609_nyugat-magyarorszagi-azbesztszennyezes-felmeres-laborvizsgalat-elo-kornyezetert-felelos-miniszterium-ekfm Nyitóképünk illusztráció, fotó: Greenpeace / Mitja Kobal