● news.bsdnet.hu

Már láthatók a konstruktív együttműködés első jelei Magyarország új kormánya és az uniós intézmények között – mondta el Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke az uniós csúcson tartott sajtótájékoztatóján Magyar Péterrel miniszterelnökkel folytatott találkozójáról. Metsola úgy fogalmazott, Magyar Péter hivatalba lépése óta pozitív jelek mutatkoznak a konstruktív együttműködésre, különösen a jogalkotási reformok és Ukrajna ügyében. Hozzátette, hogy a magyar kormányfő meghívta őt Magyarországra, és jelezte azt is, hogy más miniszterelnökökhöz hasonlóan szívesen felszólalna az Európai Parlamentben. Az EP elnöke azt mondta, várakozással tekint a közös munka elé, amelyet Európa és Magyarország érdekében szeretne folytatni. Metsolát arról is kérdezték, hogy Magyar Péter előzetesen jelezte: felveti az Európai Parlamentnek, hogy vonja vissza azt a keresetét , amelyet az EP az Európai Bizottság ellen indított a magyar uniós források egy részének felszabadításával kapcsolatban. Az Európai Parlament elnöke emlékeztetett arra, hogy a parlament azért fordult bírósághoz, mert álláspontja szerint bizonyos eljárási garanciákat nem tartottak teljes mértékben tiszteletben a jogállamisági feltételesség és a magyar igazságügyi feltételek értékelése során . Metsola szerint az ügy bírósági szakasza már a végéhez közeledik, ezért meg kell vizsgálni, milyen lépések lehetségesek. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy minden döntést teljes egyeztetésben kell meghozni az európai parlamenti képviselőkkel. Az EP elnöke azt is jelezte, hogy hasonló eljárási rend vonatkozna a Magyarországgal szembeni 7-es cikk szerinti eljárás esetleges lezárására is: ha politikai szinten ilyen döntés születne, az illetékes parlamenti bizottságnak jelentést kellene készítenie, majd erről az Európai Parlament plenáris ülésén kellene szavazni. A magyar vonatkozású kérdések után Metsola arról beszélt, hogy az uniós csúcs tágabb értelemben Európa politikai lendületének kihasználásáról szól. Szerinte a tagállami vezetőkkel folytatott egyeztetésén három fő témára akarta felhívni a figyelmet: az uniós bővítésre, Európa versenyképességére és a következő hétéves pénzügyi keretre. Úgy fogalmazott, Európa ereje mindig abból fakadt, hogy stabilitást, demokráciát és lehetőséget tudott teremteni a saját szomszédságában, ezért a bővítést nem jótékonysági kérdésként, hanem az európai biztonságba tett geopolitikai befektetésként kell kezelni. Az Európai Parlament elnöke szerint az elmúlt napok és hetek azt mutatták, hogy a bővítési folyamat új lendületet kapott. Emlékeztetett arra, hogy a tagállamok zöld utat adtak az első tárgyalási fejezetek megnyitásához Ukrajna és Moldova esetében, amit az Európai Parlament régóta sürgetett. Hozzátette, Montenegró ezen a héten ideiglenesen lezárt két újabb tárgyalási fejezetet, és folyamatban van az utódlási szerződéssel kapcsolatos munka is. Metsola szerint több évnyi lassú haladás után most érzékelhetően felgyorsult a folyamat. Metsola ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a bővítés csak akkor működhet, ha egyszerre ambiciózus és hiteles, és valóban uniós tagsághoz vezet. Ambiciózusnak kell lennie abban az értelemben, hogy az érdemalapú folyamaton keresztül közelebb hozza a tagjelölt országokat az Európai Unióhoz, és nem kerüli meg a fokozatos integrációról szóló vitákat sem. Hitelesnek pedig azért kell maradnia, hogy az uniós polgárok számára is világos legyen: ha a bővítés a kritériumok, a feltételesség és a reformok tiszteletben tartásával történik, akkor az az egész uniót erősebbé, igazságosabbá és biztonságosabbá teheti . A versenyképességről szólva az Európai Parlament elnöke azt mondta, a változó világgazdasági környezetben Európa ereje egyre inkább azon múlik, képes-e innoválni, beruházni és versenyezni. Szerinte az Európai Uniónak megvan a piaca, a tőkéje és a tehetsége, és a beruházások is elindultak, de most arra kell koncentrálni, hogy a források valóban oda kerüljenek, ahol szükség van rájuk. Emellett le kell bontani azokat az akadályokat, amelyek még mindig gátolják az európai vállalatokat abban, hogy növekedjenek és innováljanak – tette hozzá. Metsola szerint ezért fontos az „egy Európa, egy piac” menetrend, amely közös irányt, világos határidőket és rendszeres beszámolási kötelezettséget ad az uniós intézményeknek. Úgy fogalmazott, a cél most a végrehajtásra való összpontosítás. Azt mondta, a legtöbb egyszerűsítési csomagról már szavaztak, az Európai Parlament pedig példátlan gyorsasággal dolgozik a piaci integrációval, a felügyelettel és az ezzel összefüggő kezdeményezésekkel kapcsolatos javaslatokon, mert ezek segíthetik az európai vállalatokat a növekedésben és a beruházásokban. A következő hétéves uniós költségvetésről, vagyis a többéves pénzügyi keretről szólva Metsola azt mondta, Európa globális ereje végső soron attól is függ, mennyire erős és ellenálló a közös költségvetése . Az Európai Parlament szerinte készen áll a tárgyalásokra a tagállamokkal. Fontos előrelépésnek nevezte a ciprusi elnökség által előterjesztett tárgyalási keretet, mert az a tág elvi vitáktól a konkrét döntési pontok felé mozdítja el a folyamatot. Az Európai Parlament elnöke azt mondta, arra kérte a tagállami vezetőket, hogy lépjenek előre az új saját források ügyében is. Érvelése szerint ezek csökkentenék a nemzeti költségvetésekre nehezedő nyomást, miközben azt is segítenék elkerülni, hogy a jelenlegi adósságterheket a következő generációkra hárítsák. Metsola szerint a bővítés, a versenyképesség és a közös költségvetés valójában ugyanannak a kihívásnak a részei: annak, hogy Európa készen álljon arra, ami a következő években következik. A sajtótájékoztatón újságírók arról is kérdezték Metsolát, nem jelent-e kockázatot, hogy az Európai Parlament addig nem kezdi meg érdemben a költségvetési tárgyalásokat a Tanáccsal, amíg nem kerülnek konkrét számok az asztalra. Metsola erre azt mondta, ez nem új álláspont, hanem az Európai Parlament korábbi gyakorlata. A parlament májusban elfogadott időközi jelentése világos üzenet volt: az EP készen áll a tárgyalásokra. Metsola szerint ugyanakkor ahhoz, hogy az Európai Parlament konkrét összegekről tárgyalhasson, előbb valóban szükség van arra, hogy legyenek számok a javaslatban. Hozzátette, a parlament tizennyolc bizottsága dolgozik az egyes dossziékon, és ha szükséges, az EP rendkívül gyorsan tud majd haladni. Úgy fogalmazott, ha december lesz a reális időpont, akkor a parlament készen áll arra is, különösen annak tudatában, hogy 2027 számos tagállamban választási év lesz. Az Európai Parlament elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a költségvetési álláspont elfogadásához minősített többségre van szükség, ami magasabb küszöböt jelent az egyszerű többségnél. Ezért szerinte komoly politikai munkára lesz szükség annak érdekében, hogy a szavazás idején meglegyen a szükséges támogatás. Címlapkép forrása: EU