● news.bsdnet.hu

A hivatalos aláírási ceremónia mellett sokkal izgalmasabb, hogy dokumentumban, amelyet teljes egészében itt lehet elolvasni, leírták azt is, hogy létrehoznak egy 300 milliárd dolláros beruházási alapot, gyakorlatilag az iráni újjáépítésre. Ennek a meglepő kezdeményezésnek a sikerességét jól mutatja, hogy a 300 milliárd több mint felére már kötelezettségvállalás is született. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez a pénzügyi alap teljesen különálló konstrukció, azaz semmi köze az Irán ellen érvényben lévő nemzetközi szankciók esetleges feloldásához, és nem függ össze a világ számos országában korábban befagyasztott iráni állami vagyon sorsával sem. A Reuters hírügynökség által megszólaltatott bennfentes forrás szerint az alap hivatalos neve Újjáépítési és Fejlesztési Alap lesz és legfontosabb gazdasági jellemzői a következők: Bár a megállapodás részleteit hivatalosan még nem tették közzé, a kiszivárgott információk szerint egyértelműen megmozdult a globális tőke. A magánszektorból érkező befektetők földrajzilag rendkívül széles skálán mozognak. Az egyik legfontosabb, hogy amerikai magánvállalatok is részei a konzorciumnak, ami jelzi a piac bizalmát a geopolitikai rendezés iránt. Nem meglepő módon az Öböl-menti arab államok  tőkeerős magánalapjai és vállalatai kulcsszerepet játszanak a finanszírozásban. Mivel az elmúlt több mint száz napban ezek az Iránhoz közeli arab országok szenvedték el a legnagyobb károkat az iráni válaszcsapások nyomán, most a maguknál keletkezett infrastrukturális rombolás helyreállítására koncentrálnak, amellett, hogy  jelentős pénzügyi forrásokkal igyekeznek   normalizálni viszonyukat Iránnal , amely egyébként a régió legnagyobb gazdasága. Az sem véletlen, hogy Donald Trump a franciaországi G7 csúcstalálkozó helyszínét választotta, hogy a beruházási alap vezető, arab támogatóival egyeztessen. Három arab állam vezetője – Egyiptom, Katar és az Egyesült Arab Emírségek – csatlakozott az Évian-les-Bainsban tartott tárgyalásokhoz a héten, őket Emmanuel Macron francia elnök hívta meg, hogy segítségükkel tisztázzák az Iránnal kapcsolatos, még függőben lévő kérdéseket. Trump végül kétoldalú egyeztetéseket tartott az egyiptomi államfővel, illetve Katar és az Egyesült Arab Emírségek vezetőivel, amelyeken vélhetően előkelő helyen szerepelt a beruházási alap finanszírozása is. Ázsia sem marad ki a pénzügyi támogatásból, kiemelten nevesítve lettek dél-koreai, japán, szingapúri és malajziai cégek, amelyek hagyományosan nagy érdeklődést mutatnak a közel-keleti energiapiacok iránt. Mellettük pedig jelen lesznek dél-amerikai és afrikai vállalatok is, így biztosítva az alap globális jellegét. Irán a Közel-Kelet egyik legnagyobb gazdasága, amely az elmúlt negyven évben a szankciók miatt szinte teljesen el volt zárva a közvetlen külföldi tőkebefektetésektől és a globális tőkepiacoktól. Pedig az ország elképesztő gazdasági potenciállal rendelkezik: a világ második legnagyobb bizonyított földgázkészletével és a negyedik legnagyobb olajtartalékával bír, miközben egy 92 milliós, zömében fiatal és magasan képzett lakosságot számlál. A 300 milliárd dolláros magánalapot a források szerint az alábbi négy fő gazdasági pillérre, illetve konkrét célokra fordíthatják: Gazdasági szempontból a megállapodás legzseniálisabb – és egyben legbonyolultabb – része az, hogy ez az alap párhuzamos fut a diplomáciai tárgyalásokkal. Míg az amerikai és iráni diplomaták a következő 60 napban több szálon tárgyalnak a nukleáris kérdésekről, a regionális biztonságról, az amerikai szankciók hivatalos feloldásáról és a külföldön befagyasztott iráni állami szuverén eszközök sorsáról, addig ez a 300 milliárd dolláros alap a magánszféra garanciájaként áll egyelőre a háttérben. Fontos hangsúlyozni, hogy nem állami segélyről van szó, hanem profitvezérelt piaci tőkéről, amely készen áll arra, hogy ha végül eljön a béke, akkor azonnal megkezdje a beruházásokat, ezzel adva kézzelfogható gazdasági jövőképet a megállapodás fenntartásához. (Borítókép: Donald Trump amerikai elnök (középen jobbra) és az Egyesült Arab Emírségek elnöke, Sheikh Mohamed bin Zayed Al Nahyan (középen balra) és Marco Rubio amerikai külügyminiszter (jobbra) közötti kétoldalú találkozó során a 2026. június 16-án. Fotó: Anna Moneymaker / Getty Images)