● news.bsdnet.hu

A bizalmi szavazást az ország alkotmányos költségvetési felelősségről szóló törvénye írta elő, amely az államadósság növekedésével párhuzamosan egyre szigorúbb szankciókat rendel el, a miniszteri fizetések befagyasztásától és a kiadások zárolásától egészen a bizalmi szavazás kötelező kiírásáig. A szavazást kiváltó legmagasabb adósságlimit az elmúlt években fokozatosan csökkent, így a korábbi, GDP-arányos 60 százalékos szintről 2025-re már 52 százalékra mérséklődött. Szlovákia államadóssága ugyanakkor 2024-ben a GDP 57,9 százalékát tette ki, 2025-re pedig 61,4 százalékra emelkedett. Az ellenzék szerint a voksolást már tavaly meg kellett volna tartani. A hatalmon lévő kormányok korábban rendszeresen kihasználták az újonnan alakult vagy ügyvivő kabinetekre vonatkozó mentességi időszakot, így elkerülhették a legszigorúbb szankciókat. A legutóbbi moratórium 2025 végén járt le, a kormány azonban egészen addig halogatta a szavazást, amíg az alkotmánybíróság szerdai határozatában azonnali lépésre nem kötelezte. Robert Fico ezt követően haladéktalanul kiírta a voksolást, amelyet puszta formalitásnak nevezett. A szlovák Költségvetési Felelősség Tanácsa ugyanakkor csütörtökön nyilvánosan bírálta ezt a megközelítést: a testület szerint a bizalmi szavazást megelőzően a kormánynak olyan alapvető kérdéseket kellett volna megválaszolnia, mint hogy Az idei büdzsé a GDP 4,3 százalékának megfelelő hiánnyal számol, amely 2027-re is mindössze 4,2 százalékra mérséklődik, miközben az államadósság jövőre várhatóan eléri a GDP 65,1 százalékát. A pénzügyminisztérium egyelőre nem reagált a megkeresésekre. Forrás: Reuters A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images