● news.bsdnet.hu

Már Magyar Péter hivatalba lépése óta láthatóak pozitív jelek mutatkoznak a konstruktív együttműködésre Magyarország és az uniós intézmények között – erről beszélt Roberta Metsola az Európai Parlament elnöke a júniusi EU-csúcs első napján tartott sajtótájékoztatója után. A magyar miniszterelnökkel való találkozásról elmondta, hogy egy nagyszerű meetingen van túl, és már jól ismeri már EP-képviselő korából is. Metsola bejelentette, Magyar Péter elhívta Magyarországra is, valamint megerősítette, hogy Magyar Péter szívesen felszólalna miniszterelnökként az Európai Parlamentben. Az Európai Parlament elnökét kérdezték a Magyarral folytatott találkozójáról, valamint arról, hogy az EP visszavonhatja-e az Európai Bizottság azon döntése elleni keresetét, amiben az EP vitatta jogosságát, amikor 2023 decemberében a Bizottság 10,2 milliárd euró felfüggesztett forrás elérhetőségéről döntött. Az Európai Unió Bíróságának a főtanácsnok véleményében az Európai Parlamentnek adott igazat, és úgy véli, Magyarország 2023 decemberében az igazságügyi reformmal nem teljesítette azokat a feltételeket, amik miatt korábban ezen összegek fel lettek függesztve – amennyiben a Bíróság végül az ítéletében is az EP-nek adna igazat, akkor elméletben akár az ekkor elérhetővé vált forrásokat visszakövetelhetné az Európai Bíróság. Metsola ezzel kapcsolatosan úgy fogalmazott, a bírósági eljárás a végén van, ezért megvizsgáljuk, mit lehet tenni. Azt ugyanakkor hangsúlyozta, hogy minden döntés előtt egyeztetnie kell az EP-képviselőkkel. Metsola beszélt a Magyarország ellen még 2018-ban indított hetes cikk szerinti eljárás lehetséges lezárásáról, ami kapcsán arról beszélt, hogy ha születne egy ilyen politikai döntés, akkor az EP illetékes szakbizottságának jelentést kell készítenie, amiről majd az EP plenárisán is szavazni kellene. A sajtótájékoztatón Metsola elárulta, mit mondott a tagállamok állam- és kormányfőinek a csúcstalálkozón. Metsola szerint a mostani csúcstalálkozó a pillanat megragadásáról szól, és hogy a jelenlegi momentumot Európa kihasználja. Ezzel kapcsolatosan három témát említett: úgy látja, az EU-bővítés kapcsán régóta nem látott előrelépések történtek, hiszen Ukrajnával és Moldovával megnyitották az első tárgyalási klasztert , miközben Montenegró újabb fejezetet zárt le a hetekben – szerinte az utóbbi időben felgyorsult a tempó. Metsola ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a bővítés csak is érdemalapú lehet, és a bővítéspolitikának egyszerre kell ambiciózusnak és hitelesnek lenni, ami a végén valóban uniós tagsághoz vezet. Második pontjára, a versenyképességre térve elmondta, hogy a változó világgazdasági környezetben Európa ereje azon múlik, hogy képes-e fejleszteni, beruházni és versenyezni. Ehhez szerinte megvan a piaca és a tőkéje is, viszont az egységes piacon még meglévő akadályokat le kell bontani – szerinte emiatt is fontos az Egy Európa, Egy Piac kezdeményezés, mivel az közös irányt és határidőket ad az uniós intézményeknek. Itt az EP elnöke kitért arra, hogy a parlament rendkívüli gyorsasággal fogadta el a bürokratikus terheket csökkentő egyszerűsítési aktákat. Harmadik pontként a 2028-ban induló uniós költségvetés, többéves pénzügyi keretet (MFF) említette, aminek a ciprusi soros elnökség nemrég fogadta el az ún. nego boxot, a tárgyalási keretdokumentumot, ami szerinte egy fontos lépés volt. Metsola hangsúlyozta, az EP készen áll már régóta, hogy tárgyalásokba kezdjen a tagállamokkal, és reméli, erre minél hamarabb sor kerülhet. Itt felhívta a figyelmet, hogy a költségvetési álláspont elfogadására minősített többségre van szükség, emiatt jelentős politikai munkára lesz szükség, hogy az EP időben megszavazhassa majd azt – az Európai Tanács elnöke, António Costa még korábban idén decembert jelölte ki határidőnek. Az EP elnöke szerint az EU erőssége egy robosztus költségvetésen alapul, és emiatt ajánlotta a tagállamok vezetőinek az EU saját forrásait mint egy innovatív, e célokat segítő eszközt. (Borítókép: Magyar Péter Brüsszelben 2026. június 18-án. Fotó: Laia Ros / Reuters)