● news.bsdnet.hu

A magas vérnyomásban az az egyik legkellemetlenebb, hogy többnyire nem csinál nagy belépőt. Nem fáj, nem szúr, nem küld látványos figyelmeztetést, nem kezd el villogni a homlokunkon egy piros lámpa, hogy most akkor baj van. Egyszerűen csak ott van. „A magas vérnyomás a legtöbb esetben tünetmentes” – mondja Lawrence Phillips kardiológus, a NYU Langone Health orvostudományi docense. Nem véletlenül hívják néma gyilkosnak. Az Amerikai Szív Társaság szerint az amerikaiak nagyjából fele él magas vérnyomással. Ha nem foglalkoznak vele, hosszú távon érelmeszesedéshez, stroke-hoz, vesekárosodáshoz, sőt korai kognitív hanyatláshoz és demenciához is hozzájárulhat. Nagyon leegyszerűsítve: a vérnyomás azt mutatja meg, mekkora erővel nyomja a vér az erek és artériák falát. Két számmal írják le. A felső érték, vagyis a szisztolés vérnyomás azt jelzi, mekkora a nyomás az artériákban, amikor a szív összehúzódik. Az alsó érték, vagyis a diasztolés vérnyomás pedig azt mutatja, mekkora a nyomás két szívverés között – magyarázza Amnon Beniaminovitz, a New York-i Vivify Medical alapító kardiológusa. A normális vérnyomás természetesen kell az élethez. A magas vérnyomás viszont azért veszélyes, mert azt jelenti: a szívnek sokkal keményebben kell dolgoznia, hogy a vért végigpumpálja a testen. „Képzeljük el úgy, mintha a vér újra és újra ököllel verné a szív és más szervek falát” – mondja Phillips. „Ha ez az ütés túl nagy erejű, idővel megvastagodás és károsodás alakul ki.” Az Amerikai Szív Társaság szerint A jó hír az, hogy az emelkedett és a magas vérnyomás sok esetben – bár nem mindig – étrendi és életmódbeli változtatásokkal is javítható. Az orvosok szerint ezek azok az alattomos, gyakran hétköznapinak tűnő okok, amelyek megemelhetik a vérnyomást: A túlzott sóbevitel közvetlenül hat a vérnyomásra. „Több só több nátriumot jelent a vérben, ez pedig vizet von be a környező szövetekből az erekbe, és növeli a vér térfogatát” – mondja Beniaminovitz. „A nagyobb vérmennyiség magasabb vérnyomáshoz vezet.” És mielőtt bárki megnyugodna, hogy ő aztán alig sózza az ételt: a só nagy része nem a sószóróból érkezik. Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ szerint az amerikaiak átlagosan napi 3400 milligramm nátriumot fogyasztanak, miközben az ajánlott felső határ napi 2300 milligramm. Ennek több mint 70 százaléka feldolgozott élelmiszerekből és éttermi ételekből jön: kenyérből, reggelizőpelyhekből, chipsből, kekszből, pizzából, konzerv babból és zöldségekből, tésztaszószokból. Vagyis nem feltétlenül az a baj, hogy valaki túl lelkesen rázza a sót a levesbe. Hanem az, hogy a só már rég benne van mindenben. A feldolgozott ételekben gazdag étrend ráadásul hízáshoz is vezethet. „Amikor valaki túlsúlyos, a testnek több szövetet kell ellátnia vérrel, ez pedig növelheti a vérnyomást” – mondja Phillips. „Túlsúlyos pácienseknél rendkívül gyakran látunk magas vérnyomást.” Mit lehet tenni? Minél több friss, teljes értékű ételt érdemes választani. Zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek, halak, diófélék, magvak, olívaolaj – ezek azok az alapok, amelyek Beniaminovitz szerint segíthetnek. A kálium és a magnézium például olyan ásványi anyagok, amelyek segítik az erek ellazulását, ezáltal hozzájárulhatnak a vérnyomás csökkentéséhez. A magas rosttartalmú étrend pedig kutatások szerint a szisztolés vérnyomás mérhető csökkenésével járhat. Ha valaki konkrét étrendi mintát szeretne követni, Beniaminovitz a DASH-diétát vagy egy jól összeállított mediterrán étrendet ajánl. Azoknál, akik egyébként is fogyasztanak alkoholt, a mérsékelt ivás – nőknél napi egy, férfiaknál napi két ital – sokszor nem okoz problémát, sőt egyes kutatások szerint bizonyos esetekben akár a szívbetegségek kockázatát is mérsékelheti. A nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás viszont, különösen a rendszeres nagyivás, krónikusan emelkedett vérnyomáshoz vezethet – mondja Phillips. Mit lehet tenni? Maradni az egy italnál. Ez nagyjából 3,5 deci sört, 1,5 deci bort vagy 4,5 cent töményet jelent. Ha pedig valójában nem is az alkohol a lényeg, hanem maga a rituálé – este leülni, inni valamit, lezárni a napot –, akkor néha érdemes a bort vagy koktélt alkoholmentes alternatívára cserélni. Az ülő életmód nagyjából mindent képes elrontani az egészségünkben, és a szív-érrendszer sem kivétel. „Az ülő életmód közvetlenül és közvetve is emeli a vérnyomást” – mondja Beniaminovitz. Az ülő életmódot folytató emberek között gyakoribb a túlsúly és az elhízás, a testsúly pedig az egyik fontos tényező a magas vérnyomás kialakulásában. A rendszeres aerob mozgás ezzel szemben segít rugalmasabban tartani az ereket, és csökkenti azok érzékenységét bizonyos hormonális hatásokra. Ha ez hiányzik, az artériák merevebbé válhatnak, a szívnek és az ereknek pedig keményebben kell dolgozniuk. Mit lehet tenni? Mozogni. Nem feltétlenül maratonra készülve, de rendszeresen. „A fizikai aktivitás panteonjában az aerob edzés a legjobb a vérnyomás szempontjából” – mondja Beniaminovitz. Az Amerikai Szív Társaság legalább heti 150 perc közepes intenzitású aerob mozgást javasol. Ez napi 20-30 percet jelenthet: tempós séta, biciklizés, úszás, barre edzés vagy akár egy lendületesebb jógaóra, például vinyasa. Evolúciós szempontból a stresszhormonok, például a kortizol és az adrenalin arra valók, hogy veszély esetén gyorsan reagáljunk. Harcoljunk vagy meneküljünk. Ezek a hormonok megemelik a pulzust, növelik a vérnyomást, összehúzzák az ereket, kitágítják a pupillát, és segítenek gyorsabban gondolkodni és mozogni. Régen a stresszes helyzet többnyire rövid ideig tartott. Ma viszont ott vannak a végtelen munkahelyi elvárások, a túlzsúfolt naptárak, a nehéz kapcsolatok, a közösségi média, a folyamatos készenlét. Így a vérnyomás is tartósan magasabb maradhat. Mit lehet tenni? A testmozgás az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy csökkentsük a stresszhormonok szintjét és mérsékeljük a vérnyomásra gyakorolt hatásukat – mondja Beniaminovitz. De segíthetnek a mindfulness-gyakorlatok is: mély légzés, meditáció, jóga. Vagy akár valami sokkal kevésbé misztikus: olvasás, zenehallgatás, egy kis csend. Néha pedig nem újabb technikát kell beépíteni az életünkbe, hanem valamit ki kell venni belőle. Például azt, hogy este tizenegykor is munkahelyi emaileket nézegetünk. „Az embereknek meg kell ismerniük saját magukat és a saját triggereiket, és azt is, hogyan tudják kivonni magukat azokból a helyzetekből, amelyek fokozzák a stresszt és a szorongást” – mondja Phillips. A magányt nem mindig éljük meg klasszikus stresszként. Nem olyan, mint amikor határidő van, ordít a főnök, vagy dugóban ülünk egy fontos megbeszélés előtt. De ha tartósan fennáll, a szervezetben ugyanazokat a veszélyes stresszhormon-válaszokat válthatja ki, amelyek megemelik a vérnyomást – mondja Beniaminovitz. Mit lehet tenni? Kapcsolódni másokhoz. Igen, ez sokkal könnyebben hangzik, mint amilyen néha a valóságban. „Társas lények vagyunk, és bizonyos mennyiségű társas interakcióra szükségünk van az optimális működéshez” – mondja Beniaminovitz. Nem kell rögtön új társasági életet építeni a nulláról. Elég lehet egy üzenet egy régi barátnak. Egy közös szombat reggeli jógaóra. Egy önkéntes program, ahol hasonló érdeklődésű emberekkel lehet találkozni. Kis lépések, de a szervezet szempontjából ezek sem jelentéktelenek. Az elégtelen alvás több úton is hozzájárulhat a magas vérnyomáshoz. Növelheti a stresszhormonok szintjét, fokozhatja a magas kalóriatartalmú, egészségtelen ételek iránti sóvárgást, ez pedig hízáshoz vezethet – mondja Beniaminovitz. De az alvással kapcsolatos magas vérnyomás egyik legfontosabb oka az obstruktív alvási apnoé. Ez olyan állapot, amikor alvás közben a felső légutak elzáródása miatt az ember rövid időkre leáll a légzéssel. „A magasabb elhízási arányokkal egyre több embernél alakul ki obstruktív alvási apnoé” – mondja Phillips. Becslések szerint a magas vérnyomással élők körülbelül felénél alvási apnoé is fennállhat. Árulkodó jel lehet, ha a partnerünk szerint horkolunk vagy levegő után kapkodunk alvás közben, illetve ha normálisnak tűnő lefekvési idő mellett is állandóan fáradtak vagyunk. Mit lehet tenni? Ha felmerül az alvási apnoé gyanúja, érdemes orvoshoz fordulni, aki alvásvizsgálatot javasolhat. Ilyenkor az éjszaka során mérik az oxigénszintet és az alvás alatti légzést. Ha beigazolódik a diagnózis, gyakran CPAP-készüléket írnak fel. Ez egy olyan eszköz, amely alvás közben folyamatos pozitív légúti nyomást biztosít, és segít nyitva tartani a légutakat. Ha valakinek magas a vérnyomása, az orvos általában azt is mérlegeli, állhat-e a háttérben más betegség vagy állapot. Ilyen lehet például pajzsmirigyprobléma, renovaszkuláris betegség, Cushing-szindróma és több más kórkép. „Ezeknél az állapotoknál a helyes diagnózis a kulcs” – mondja Beniaminovitz. „Ha megvan a megfelelő diagnózis, és az ember az orvosával együtt kezeli vagy visszafordítja ezeket az állapotokat, az gyakran a magas vérnyomást is rendezi.” Emellett több gyakori gyógyszer is emelheti a vérnyomást. A Mayo Clinic szerint ilyenek lehetnek például egyes antidepresszánsok, orrdugulás elleni szerek, az orbáncfű, a szájon át szedett fogamzásgátlók, bizonyos nem szteroid gyulladáscsökkentők és a prednizon. Mit lehet tenni? Figyelni a tüneteket, és mindent elmondani az orvosnak. Ha az orvos szerint magas a vérnyomásunk, érdemes megemlíteni minden furcsa, látszólag mellékes tünetet is. Például a hízást, kimerültséget, hajhullást – ezek pajzsmirigyproblémára is utalhatnak. Ugyanilyen fontos, hogy az orvos pontos listát kapjon az aktuálisan szedett gyógyszerekről és étrend-kiegészítőkről. Ha egy gyógyszer okozza a problémát, ideális esetben le lehet állítani vagy olyan készítményre lehet váltani, amely kevésbé hat a vérnyomásra – mondja Beniaminovitz. Ha a váltás nem lehetséges, az orvos életmódbeli változtatásokat és vérnyomáscsökkentő kezelést javasolhat a hatás ellensúlyozására. A géneknek is van szerepük a magas vérnyomásban. Ezért fordulhat elő, hogy fiatal, látszólag egészséges embereknél is diagnosztizálnak hipertóniát – mondja Phillips. De a történet itt sem csak a génekről szól. Gyakran az is számít, hogy a családtagok hasonló környezetben élnek: hasonlóan étkeznek, hasonlóan keveset mozognak, hasonló szokásaik vannak. Ezek pedig már befolyásolható tényezők. „A génjeink kölcsönhatásban állnak a környezetünkkel, és a döntéseinkkel hatni tudunk rájuk” – mondja Beniaminovitz. Ahelyett, hogy valakinél már a harmincas-negyvenes éveiben megjelenne a magas vérnyomás, optimális étrenddel és életmóddal akár a hatvanas-hetvenes évekre is kitolható.” Mit lehet tenni? Nincs varázslat. Pont azok a dolgok számítanak, amelyek eddig is: teljes értékű ételek, több mozgás, kevesebb stressz, jobb alvás, kevesebb alkohol, rendszeres vérnyomásmérés. Ha pedig a családban gyakori a magas vérnyomás, ez nem ok a beletörődésre. Inkább ok arra, hogy az ember hamarabb kezdjen figyelni rá. ViaPrevention KapcsolódóRiasztó kutatás: a fiatalokat tizedelő rák szinte kizárólag egyetlen társadalmi csoportban szedi áldozataitA vastag- és végbélrák lett a fiatalok első számú daganatos gyilkosa. A friss adatok szerint egy furcsa dolog döntheti el, hogy ki éli túl a betegséget.