● news.bsdnet.hu

A kerecsensólyom nem csak nekünk, magyaroknak fontos. Ez a mi turulmadarunk, a sztyeppei múlt öröksége, a génjeinkbe kódolt magyarság emléke. Akkor, a vándorlás idején mi is használtuk vadászatra a sólymokat, persze jóval később is, sőt ma is létezik ez a hobbisport, de leszögezhetjük, ma már nem ez az első számú vadászati módszer. A hazai adottságok sem ideálisak a solymászathoz, a hatalmas üres puszták ma már hiá­nyoznak, a sólymok nevelése és tenyésztése pedig nagyon komoly szakmai munka, sőt művészet. Szaúd-Arábia pedig nemzeti időtöltésnek tartja a solymászatot. Arrafelé az a nemesség, a szaúdiság fokmérője, a stílusos eleganciához tartozik a sólyommal való vadászat. Mert ne legyenek illúzióink, ez is egy olyan hobbi, amely pokoli drága tud lenni, ha valaki komolyan veszi, többek között épp azért, hogy a szaúdi solymász bebizonyítsa, mennyire stílusosan dúsgazdag. Az aranyból készült Ferrari kiüti az ember szemét, de az AlUlában rendezett sólyomkupa a kifinomult úriemberek összejövetele. Az összdíjazás csaknem ötmilliárd forintnyi szaúdi riál volt tavaly. A legdrágább szaúdi nevelésű sólymot 2023-ban adták el, azért az új tulajdonos 500 ezer riált, mintegy negyvenmillió forintot fizetett. Kazahsztán pedig ideális választás. A közép-ázsiai ország ugyanis maga is büszke solymásztradícióira, értenek a légi ragadozókhoz, maguk is tenyésztik és nevelik a gyönyörű állatokat. A szaúdiak megjelenése pedig amolyan különleges lehetőség, hiszen a két sivatagos állam fiai a sólymokon keresztül tudnak új közös munkába kezdeni. A szaúdi állami sólyomtenyésztő cég a kerecsensólymokat évente viszi új hazájukba, egy alkalommal 35-45 állatot engednek szabadon az Almati közelében található Altin-Emel nemzeti park területén. Azután bíznak a természet erejében, hogy a veszélyeztetett státusú madár újra szaporodni tud a környéken, így a sólymok összekötik a szaúdiakat és a kazahokat. De ha már ott vannak a szaúdiak, nem akarnak elmenni üres kézzel. Szaúd-Arábia az elmúlt években különös érdeklődést mutatott a kazah természeti kincsek iránt. Kazahsztán ugyanis nagyon gazdag számos ásványkincsben, de szeretne külföldi befektetőket magához csábítani, hogy részt vegyenek a bányászatban. Szaúd-Arábia pedig régóta küzd azért, hogy az olajmonarchiából globális szereplővé váljon, amely nem csak azért jelentős, mert olajat rejt a földje. Ritkaföldfémekre van szüksége, hogy a fejlett technológiai üzletágban is versenyezhessen, diverzifikálhassa gazdaságát, vagyis Kazahsztán ideális választásnak tűnik. Csakhogy Asztana nemzetközi gazdasági lépéseit mindig roppantul megfigyeli Oroszország, a nagy testvér, amely nem biztos, hogy örül az amerikai szövetséges arab gigász érdeklődésének. Bár Kazahsztán mozgástere viszonylag tág, és nem egyezteti lépéseit Moszkvával, a tapasztalat azt mutatja, hogy indokolt esetben Oroszország azért közbe tudna avatkozni, mint azt tette már korábban is. Tehát sólymok még mehetnek, de azért uránércet feltehetően nem fognak eladni a leendő szaúdi atomerőműbe, esetleg nukleá­ris fegyverhez. Borítókép: Emirátusi férfi egy vadászsólyommal (Fotó: Getty Images/Jeremy Horner)