● news.bsdnet.hu

Amikor a szívünk és az ereink védelméről van szó, szinte mindenkinek a koleszterinszint ugrik be először. Ha az éves vérvételen az LDL (a köznyelvben „rossz” koleszterinként ismert paraméter) a normál tartományon belül van, hajlamosak vagyunk megnyugodni, hogy biztonságban vagyunk. Vezető kardiológusok szerint azonban ez óriási tévedés: a hagyományos rutin laborvizsgálatok önmagukban gyakran csalóka biztonságérzetet nyújtanak. A valóságban az orvostudomány ma már 15 olyan kulcsfontosságú laborértéket és biomarkert különít el, amelyek a puszta koleszterinszintnél mérföldekkel pontosabban jelzik előre a szélütés kockázatát, vagy segítenek feltárni a háttérben meghúzódó okokat. A téma aktualitása vitathatatlan. Bár a szívbetegségek továbbra is a vezető haláloknak számítanak, a legfrissebb statisztikák szerint a stroke globálisan előrelépett a negyedik helyre, felváltva a COVID-19-et. A stroke hirtelen csap le, és bénító, életveszélyes következményekkel járhat, a megelőzésben azonban a tudás és az időben elvégzett specifikus vizsgálatok jelentik a legnagyobb fegyverünket. A stroke kockázatának legpontosabb hosszú távú előrejelzője az apolipoprotein B (ApoB) . Ez a fehérjemarker nem a koleszterin súlyát méri, hanem tűpontosan megmutatja, hogy hány darab érelmeszesedést okozó, veszélyes és „ragadós” részecske kering a véráramunkban. - Az ApoB azért sokkal jobb marker, mert az összes olyan mikroszkopikus részecskét számszerűsíti, amely képes beágyazódni az érfalba, és ott stroke-ot okozó rögöt képezni – magyarázza Dr. Heather Swales kardiológus . Gyakran látni olyan pácienst, akinek az LDL-szintje alacsony, ám a koleszterin-panelen nem látható egyéb veszélyes maradványrészecskék (például a VLDL) száma kirívóan magas. Náluk a csalóka laboreredmény ellenére is óriási a szélütés veszélye. Dr. David Hsi , a Stamford Health kardiológiai részlegének vezetője hozzáteszi: a több tízezer fős európai klinikai vizsgálatok egyértelműen bebizonyították, hogy az ApoB szintje mérföldekkel erősebben és biztosabban jelzi előre az agyi infarktust (ischaemiás stroke-ot), mint a hagyományos LDL-érték . A Harvard Health hivatalos útmutatása alapján a határértékek a következők szerint alakulnak: Ha csökkenteni szeretnéd ezt a szintet, az életmód radikális újrahangolására van szükség. Dr. Jeremy London  szív- és érrendszeri sebész szerint kiemelten fontos az élelmi rostbevitel növelése, valamint az ultra-feldolgozott, finomított szénhidrátok fogyasztásának korlátozása. Az aerob tréningek és az ellenállásos edzések kombinációja, a normál testsúly, valamint a stabil vércukorszint fenntartása bizonyítottan javítja ezt a részecskeszámot. Amennyiben az életmódváltás önmagában nem hoz áttörést, a szakorvossal egyeztetve célzott gyógyszeres terápiát kell indítani. Csendes anyagcserezavarok és a mindennapi terhelések lenyomata A kardiológusok nem győzik hangsúlyozni: a stroke alapjait gyakran évtizedekkel a katasztrófa előtt, fiatal- vagy középkorban rakjuk le. Sokan élnek úgy, hogy a vércukruk még a normális tartományban mozog, közben azonban a szervezetük már egyre rosszabbul reagál az inzulinra. Ez az inzulinrezisztencia szoros kapcsolatban áll az ApoB-szinttel: ilyenkor a máj fokozott mennyiségben termelhet olyan káros lipoproteineket, amelyek emelik az ApoB-szintet és gyorsítják az érelmeszesedést. Ez magyarázza, miért fordul elő agyi érkatasztrófa látszólag kiváló laboreredményekkel rendelkező embereknél is. A hasi típusú elhízás különösen veszélyes, hiszen a derék körül lerakódó zsigeri zsír hormonálisan aktív szövetként viselkedik, és folyamatos, alacsony szintű gyulladást tart fenn a szervezetben. Ezért sokkal fontosabb a derékbőség és az anyagcsere állapotának vizsgálata, mint önmagában a testsúly figyelése. A nők esetében a kockázat a menopauza után, a csökkenő ösztrogénszint miatt ugrik meg jelentősen, ami rontja az erek rugalmasságát és emeli a vérnyomást. Ezt a folyamatot a krónikus stressz (a magas kortizolszint) és a rossz alvásminőség tovább súlyosbítja. Ha a családi halmozódás során a közeli rokonok között előfordult korai szélütés vagy szívinfarktus, az ApoB-vizsgálat segíthet felmérni az örökletes hajlamot. Az American Stroke Association (ASA) szerint a stroke első számú melegágya a kezeletlen magas vérnyomás, amely szó szerint szétforgácsolja és meggyengíti az agyi artériákat – itt a cél a 120/80 alatti érték fenntartása . Emellett az éjszakai oxigénhiánnyal járó obstruktív alvási apnoe (súlyos alvászavar) és a rejtett alapbetegségek, mint a pitvarfibrilláció vagy a sarlósejtes vérszegénység, mind a stroke közvetlen kiváltói lehetnek. Versenyfutás az idővel Míg az ApoB a hosszú távú kockázatbecslésben jeleskedik, az akut ellátásban a kutatók gőzerővel keresik azokat a vérből kimutatható biomarkereket, amelyek azonnali döntéstámogatást nyújtanak. Egy átfogó tudományos áttekintésből kiderült , hogy hatalmas szükség van a megbízható diagnosztikai tesztekre, mivel a stroke-ot utánozó egyéb kórképek (úgynevezett stroke mimic-ek) az akut neurológiai tünetekkel jelentkező esetek több mint 40%-át teszik ki. A gyors elkülönítés életmentő, hiszen az ischaemiás stroke esetén alkalmazható intravénás vérrögoldás (thrombolysis) időablaka szigorúan 4,5 órára korlátozódik, míg a katéteres rögeltávolítás (endovaszkuláris thrombectomia) legfeljebb 24 órán belül végezhető el. Ráadásul az alapos kivizsgálások ellenére az esetek egyharmadában a stroke kiváltó oka rejtve, azaz kriptogén marad. Az ApoB mellett a diagnosztikai palettán szereplő további 14 specifikus laborérték és fehérjemarker alapjaiban egészítheti ki a jövő orvoslását: Bár a kutatások során különböző génpaneleket (például egy 18-génből álló mRNS panelt, vagy mikroRNS és lncRNA profilokat) is vizsgálnak, a szakemberek egyöntetűen hangsúlyozzák: nem egyetlen „csodalabor” fogja megoldani a stroke kérdését. Sokkal inkább arról van szó, hogy az orvostudomány ezen összetett, rejtett folyamatok korai feltérképezésével képessé válik arra, hogy még a tragédia és a tünetek megjelenése előtt közbelépjen, akár életmódbeli változtatásokkal, akár precíz, személyre szabott gyógyszeres kezeléssel. Mit érdemes nézni a laboreredményen, ha a csontritkulás jeleit figyelnéd? Fotók: Getty Images.