● news.bsdnet.hu

Először ismételjük át a tegnapi nap eseményeit, mert egyszerűen nem hittem a szememnek, amikor megláttam, mit alakított Pete Hegseth brüsszeli hakniján a NATO európai parancsnokságának erőt sugárzó falai között. Gyakorlatilag bármelyik tizenéves önképzőköri alpótsegédtikárnő büszke lett volna arra a hisztérikus rohamra, amit előadott a hüledező nagyérdeműnek. (Képünk illusztráció) Szóval mit is tudtunk meg tegnap? Azt, hogy Donald Trump elvesztette az Irán ellen vívott háborúját. Nem az amerikai fegyveres erők vesztették el, nem a vele szövetséges Izrael erői, nem az Észak-Atlanti Szövetség, vagyis a NATO, hanem ő maga, saját erejéből, minden segítség nélkül, amit az is bizonyít, hogy az Iránnal közösen elfogadott „egyetértési memorandumon” az ő aláírásán kívül csak Pezeskián iráni elnöké szerepel. Másokat még a tárgyalásokba sem vont be. Ez idáig világos. Ő veszítette el, leginkább egymaga, az ő érdeme a kudarc. Kire haragszik emiatt, kit hibáztat? Európát és az európai NATO-tagállamokat, de legalább meg is büntet minket a saját hibája és ostobasága miatt. Lássuk, hogyan számol be erről a The Washington Post – megjegyzéseimet szokás szerint csillag alatt, a bekezdések végén teszem majd meg. Mint tegnap megtudhattuk, a Pentagon hat hónapos felülvizsgálatot fog végezni az Európában állomásozó csapatok létszámával kapcsolatban, mivel csökkenteni kívánja katonai jelenlétét a kontinensen, és az Egyesült Államok NATO-ban betöltött szerepének nagyobb részét az európai szövetségesekre kívánja átruházni – közölte Pete Hegseth védelmi miniszter csütörtökön brüsszeli kollégáival. Az amerikai terv és az azzal kapcsolatos kérdések álltak a csütörtöki, a brüsszeli NATO-központban tartott védelmi miniszteri találkozó tárgyalásainak fókuszában, mivel a Trump-kormányzat igyekszik csökkenteni azon erők és felszerelések mennyiségét, amelyeket az Egyesült Államok évtizedek óta a kontinens védelmére szán. A katonai jelenlét felülvizsgálata mellett az Egyesült Államok csökkenti azoknak a vadászgépeknek, felderítő drónoknak és hadihajóknak a számát is, amelyeket háború vagy válság esetén Európában vetne be – közölte két diplomata, akik névtelenséget kértek az érzékeny részletek megosztása érdekében. A lépés eredményeként az amerikai vadászgépek körülbelül egyharmadát, valamint néhány más olyan eszközt is visszavonának, amelyeket az európai országok nehezen tudnának pótolni, például a stratégiai bombázók – mondták a diplomaták. A NATO illetékesei jelenleg azt vizsgálják, mely országok tudnák pótolni ezeket a hiányosságokat, és milyen gyorsan.* *Halkan kérdezném, hogy mi a csodára készülnek ezek, háborúzni akarnak a saját országuk területén, azért visznek haza minél több vasat? Vagy el akarnak foglalni valamilyen más országot, amely velük határos? Nem: egyszerűen csak azt akarja Trump, hogy rakjuk tele a pelenkánkat, aztán mikor már kellőképpen sikerült, valami olyasmit fog követelni, ami egyébiránt teljesíthetetlen volna, de valahogy kihajtja Európából, ha zsarolással, hát zsarolással. Ismerjük már a módszereit. A háború esetén Európában rendelkezésre álló amerikai erők létszámcsökkentése azonnal hatályba lép – jelentette be csütörtökön Mark Rutte, a NATO főtitkára, hozzátéve, hogy ez a NATO-tagokra mért támadás esetén az Egyesült Államok által nyújtott hozzájárulás csökkentését jelenti, nem pedig a jelenlegi amerikai katonai jelenlétet Európában.* *Még szebb. Tehát nem most viszik el az állományt és a fegyverzetet tőlünk, amikor még viszonylag béke van, hanem akkor, ha esetleg baj lesz, netán kitör egy háború is. Akkor azonnal elfutnak majd, mint a kisnyúl. Javasolnám bevezetni az amerikai katonai kitüntetések közé ezentúl a Tapsi Hapsi-medált is, amelyet az ellenséggel szemben tanúsított, kiemelkedően gyáva magatartásért és a teljes menetfelszerelésben végzett sok ezer méteres síkfutásban elért első helyért adományoznak majd. Az európai tisztviselők ígéretet tettek arra, hogy nagyobb felelősséget vállalnak, különösen Kelet-Európában, ahol a politikai és katonai vezetők továbbra is a nyugati szövetséget tartják a legfontosabb védőbástyának Oroszországgal szemben, miközben Oroszország agresszor háborút folytat Ukrajnában, és a NATO légterébe történő rendszeres orosz behatolások próbára teszik a szövetség elszántságát. A NATO sarokköve a kollektív védelmi záradék, az 5. cikk, amely kimondja, hogy az egyik tagállam elleni támadás az összes tagállam elleni támadásnak minősül –ez egy olyan ígéret, amelyet Donald Trump elnök kétségbe vont, többször is kijelentve, hogy nem hiszi, hogy az európai szövetségesek válság esetén segítenének az Egyesült Államoknak. Valójában az 5. cikkelyre eddig csak egyetlen alkalommal hivatkoztak, mégpedig a 2001. szeptember 11-i, az Egyesült Államok ellen elkövetett terrortámadásra adott válaszként, és a New York-i World Trade Center romjaiból származó meggörbült fémdarabok most is a NATO-székház főbejáratánál állnak. Akkor nem volt oka panaszra az Egyesült Államoknak: európai szövetségesei zokszó nélkül, sőt, lelkesen támogatták az afganisztáni beavatkozásában.* *Érdekes, hogy Pete Hegseth erre valahogyan nem emlékszik, pedig 2001-ben 21 éves volt, ami fogékony időszaka az embereknek, minden szenilitás nélkül. Az majd csak később jön. Sőt, 2014-ben önkéntes kiképzőként szolgált pont Afganisztánban, kizártnak tartom, hogy ne találkozott volna ott szövetséges katonákkal. Nem emlékszik, mert nem akar emlékezni. Csakhogy ezt mifelénk pofátlan hálátlanságnak hívják ám. Az Egyesült Államoknak a létszámcsökkentési tervek ellenére is több tízezer katonája és nukleáris robbanófeje állomásozik Európa-szerte, és továbbra is szorosan részt vesz a NATO parancsnoksági és irányítási rendszerében. Az amerikaiak töltik be a NATO legfőbb katonai tisztségét is, az európai szövetséges erők főparancsnoki posztját. Hegseth szerint a Trump-kormány „őszinte” lesz Washington egykor legközelebbi szövetségeseivel szemben azzal kapcsolatban, hogy át kell venniük és át kell alakítaniuk a NATO-szövetségi rendszerét, amely a második világháború vége óta az amerikai biztonságpolitika sarokköve Európában. A Pentagon vezetője azonban a NATO 32 védelmi miniszterének találkozója elején hangosan szidalmazta az európaiakat, szokása szerint azzal érvelve, hogy az európai nemzetek túlzottan az USA biztonsági garanciáira támaszkodtak, miközben – szerinte – inkább olyan kérdésekre összpontosítottak, mint a klímaváltozás. Hegseth továbbá megismételte a Trump-adminisztráció és támogatói panaszait, miszerint az európai nemzetek túlságosan eltávolodtak keresztény múltjuktól azáltal, hogy befogadták a sokszínűséget előmozdító kezdeményezéseket és a nem európai menekülteket. Mint mondta (pontosabban: ordította): „ Túl sokáig volt a NATO papírtigris és egyirányú utca. Ennek vége. A harckocsik, vadászgépek és légvédelem helyett a nemek közötti egyenlőségre, az éghajlatváltozásra és a védelmi kiadások lefaragására helyeződött a hangsúly. Európa határai tárva-nyitva álltak, a jóléti államok terjeszkedtek, a védelmi költségvetések összeomlottak, és ezzel együtt Európa önbizalma és civilizációja is.”* *Mi a baja az úrnak? A női egyenjogúság? Úgy gondolja, ahogy ahol nem verik a nőket, ott nem működhet a légvédelem, lezuhannak a vadászgépek és szétrozsdásodnak a harckocsik? Az éghajlatváltozást értem, annak a tényében hinni a Trump-adminisztráció számára nagyobb eretnekség, mintha kannibál volna az ember, de azt is tudjuk, hogy ezeket a hazug és ostoba érveket akkor veszik elő a MAGA-legények, amikor már végképp nem tudnak mibe belekötni. Ugyan mutasson már egyetlen jóléti államot Európában, ami terjeszkedett! Ilyesmire a német egyesítés óta nem volt példa – és az sem terjeszkedés volt, hanem egyesülés. Azt külön köszönjük, hogy ő tanít minket civilizációra, aki valószínűleg még azt a Brüsszelt sem tudná megmutatni a térképen, ahol éppen előadta a hisztikéjét. Hegseth a „demilitarizáció” korszakát kérte számon. Megismételte Trump bírálatát, melyet azoknak az európai vezetőknek címzett, akik haboztak támogatni azt a háborút, amelyet az Egyesült Államok és Izrael indított Irán ellen, és amely felkavarta a Közel-Keletet, valamint felforgatta a globális gazdaságot. „ Teljesen egyértelműen és őszintén kifejeztük nézetünket, hogy vissza kell állítanunk a NATO alapvető katonai szerepét és jellegét” – mondta Hegseth. Trump vagy küldöttei részéről ez a retorika egyáltalán nem új keletű. Az európai vezetők pedig nem tagadják, hogy országaik igyekeztek kihasználni a hidegháború végével járó „békeosztalékot”, ami lehetővé tette számukra, hogy költségvetésüket inkább az egészségügyre és az oktatásra fordítsák. Trump és számos elődje a Fehér Házban már régóta nyomást gyakorol a NATO-szövetségesekre, hogy növeljék nemzeti katonai kiadásaikat, és Trump jelentős sikert könyvelhet el abban, hogy határozott elkötelezettségeket szerzett a tagállamoktól erre vonatkozóan. „ Néhány szövetségesünk megértette az üzenetet, és lépéseket tett. Ti tudjátok, kik vagytok, és ezt nagyon nagyra értékeljük” – mondta Hegseth anélkül, hogy neveket említett volna. De hozzátette, hogy mások nem tették meg ezt, és bírálta azokat az európai országokat, amelyek elmaradnak a védelmi kiadások növelése terén, valamint azokat, amelyek megtagadták az Egyesült Államoktól a bázisaikhoz való hozzáférést az Irán elleni támadások céljából – egy olyan háborúban, amelyet Trump indított, és amely nem tartozik a NATO euroatlanti hatáskörébe. „Szégyenletes volt” – mondta Hegseth.* *De nem ezért veszett el az iráni háború. Nagyon nem. Hegseth hozzátette, hogy a Pentagon most „felülvizsgálja az amerikai erők helyzetét és európai támaszpontjait”, és elmondta, hogy ez akár hat hónapig is eltarthat. Kijelentette, hogy figyelembe veszik az amerikai hadsereg európai parancsnokságának véleményét, valamint konzultálnak a Kongresszussal és a NATO-szövetségesekkel is. „ De ne essenek tévedésbe” – figyelmeztetett Hegseth. „Ez egy valódi felülvizsgálat lesz. Célja annak biztosítása, hogy a NATO gyorsan és visszafordíthatatlanul haladjon az európai vezető szerep felé.”* *Milyen módon veheti át a NATO a vezető szerepet Európában? Kivonulás útján. Kitől veheti át? Ahogy elnézem, mivel más jelölt nincs – saját magától... Tudja ez az ember, mit beszél? Nem tudja. De mondja. Ordítja. Elmondta, hogy a kormányzat arra szeretné ösztönözni a tagállamokat, hogy nagyobb erőfeszítéseket tegyenek, „ezért szorosan figyelni fogjuk azokat a szövetségeseket, akik nem teszik ezt, és akik nemet vagy talán-t mondanak.” Figyelmeztetett, hogy egyes országok „meg fognak bukni” a felülvizsgálaton anélkül, hogy részletezte volna, mire gondol. Az európai fővárosok számítottak az amerikai katonai létszámcsökkentésre, de lobbiztak azért, hogy Washington tervei világosabbak legyenek. Trump az elmúlt hónapokban zavaros közösségi média-bejegyzéseket tett közzé a Németországból tervezett csapatkivonásról és a Lengyelországba történő csapattelepítésekről.* *És elképzelem, ahogy a térképen játszik az ólomkatonáival. „Ezt most innen elveszem... jé, már nincs ott, hol van? Nahát, a kezemben... akkor most odateszem máshová, aztán újra kezdjük...” A múltban Trump már többször is bejelentett ilyen létszámcsökkentéseket, de azokat sosem hajtotta végre. Noha az elnök már régóta szkeptikusan beszél a NATO-ról, kormánya most teszi meg az első érdemi lépéseket az Egyesült Államok európai és a szövetségen belüli jelenlétének csökkentése felé. Trump NATO-t illető kritikái, a szövetségből való kilépéssel kapcsolatos fenyegetései, valamint az időről időre felmerülő törekvése, hogy Grönlandot annektálja a NATO-tagállam Dániától, olyan válságot robbantottak ki a szövetségben, amilyet generációk óta nem láttak.* *Mondjuk úgy, hogy nem törekvés az, van rá egy sokkal jobb szakkifejezés: rögeszme. Az európai vezetők megpróbáltak alkalmazkodni Trumphoz, igyekezve megőrizni a garanciákat, miközben belekezdtek a védelmi képességeik kiépítésének fáradságos és költséges feladatába. Ezzel együtt a szövetség továbbra is az amerikai katonai érdekek szolgálatában áll. Több európai ország, például Németország és Nagy-Britannia, bázisait és légterét az iráni háborús erőfeszítések rendelkezésére bocsátotta, még akkor is, amikor a politikusok igyekeztek távol tartani magukat a konfliktustól és az amerikai elnöktől, akik egyaránt népszerűtlenek a kontinensen. Egyes országok, nevezetesen Spanyolország, határozottan ellenezték a háborút, ami viszont kiváltotta Trump haragját. Egyes európai illetékesek azzal érvelnek, hogy még egy jelentősebb amerikai kivonulás esetén is jobb lenne, ha a NATO-n keresztül erősítenék meg védelmi képességeiket, és átvennék a szövetség meglévő struktúrájának irányítását ahelyett, hogy mindent elölről kezdenének. Boris Pistorius német védelmi miniszter csütörtök kora reggel a sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy még nem ismeri az Egyesült Államok terveit. Pistorius egy „ütemtervet” szorgalmazott a katonai létszámcsökkentés kapcsán, és elismerte, hogy egyes erőforrásokat – például a precíziós mélységi csapásmérő képességeket – nehéz lesz gyorsan pótolni. Theo Francken belga védelmi miniszter szerint „heves vitákra kerül sor arról, kinek mi lesz a dolga”, amikor pótolják az Egyesült Államok által a NATO erőmodellben – amely a szövetségesek által háború idején mozgósítani vállalt erőforrások gyűjteménye – hagyott hiányosságokat. „ Természetesen pótolni fogjuk az amerikai platformokat… ők ugyanis képességeik nagy részét visszavonják” – mondta Francken, hozzátéve, hogy Belgium harci repülőgépeket, felderítő drónokat és haditengerészeti eszközöket fog biztosítani. Akkor lássuk ma mit tanultunk. Ki veszítette el az iráni háborút? Donald Trump. Kit büntet emiatt? Minket, európaiakat. Akik ott sem voltunk. Mi a baja Donald Trumpnak és Pete Hegsethnek? Az, hogy úgy gondolja: mi őt errefelé nem szeretjük. Igaza van? Most már igen. Nekünk meg egyre több okunk van őt nem kedvelni. Szele Tamás