● news.bsdnet.hu

1991. június 19-én hagyta el Magyarország területét az utolsó szovjet katona, ezzel lezárult a több évtizeden át tartó szovjet katonai jelenlét az országban. A dátum szimbolikus jelentőséggel bír, hiszen a magyar állami szuverenitás teljes helyreállításának egyik fontos állomásaként tartják számon – tájékoztat a KVSZ . A szovjet csapatok kivonása a rendszerváltozást követő időszak egyik meghatározó eseménye volt, amely új fejezetet nyitott Magyarország történetében. Az Országgyűlés 2001. május 8-án fogadta el a 2001. évi XVII. törvényt az ország szabadsága visszaszerzésének jelentőségéről és a magyar szabadság napjáról. A jogszabály június 19-ét nemzeti emléknappá nyilvánította a szovjet csapatok kivonulásának emlékére. A törvény emellett június utolsó szombatját a magyar szabadság napjává nyilvánította, amelyhez országszerte számos megemlékezés és kulturális program kapcsolódik. A magyar szabadság napját minden évben több településen rendezvényekkel ünneplik. A fővárosban 1991 óta a Budapesti Búcsú elnevezésű programsorozat kapcsolódik a történelmi eseményhez. A millennium évében létrehozott Magyar Szabadság Napja Alapítvány megalapította a Magyar Szabadságért díjat. Az elismerést olyan személyek kaphatják meg, akik az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben hozzájárultak Magyarország függetlenségéhez, önállóságához vagy a magyarság megmaradását szolgáló értékek létrehozásához. A díj célja, hogy felhívja a figyelmet azokra a személyiségekre, akik munkájukkal a nemzeti szabadság és az önálló magyar államiság erősítését szolgálták. A nemzeti emléknap lehetőséget ad arra, hogy a társadalom felidézze a függetlenség visszaszerzésének történelmi jelentőségét. Június 19. a magyar történelem egyik olyan dátuma, amely a szuverenitás, az önrendelkezés és a szabadság értékeire emlékeztet.