● news.bsdnet.hu

Ahol az állam nem következetes és erős, ott a drogkereskedelemmel foglalkozó bűnszervezetek teret nyernek – mutatott rá a Drogkutató Intézet (DKI) egy tanulmány alapján. Mint írták, Mexikó példája jól jelzi ezt: az ország 2006 után olyan spirálba került, amelyben ha az állam akár csak egy pillanatra is meginog, a bűnszervezetek azonnal átveszik az uralmat. A drogkartellek szétaprózottsága, a fegyveres konfliktusok eldurvulása, a rekordmagas gyilkossági mutatók és a civil áldozatok számának robbanásszerű növekedése mind arra figyelmeztetnek, hogy a félmegoldások nem működnek. – A zéró tolerancia, a teljesen összehangolt, központosított és következetes állami fellépés nem opció, hanem az egyedüli reális stratégia a szervezett bűnözés visszaszorítására – szögezte le a DKI. A szakmai szervezet ismertette: a tanulmány szerint a mexikói erőszakhullám valódi oka nem egyszerűen a katonai beavatkozás , hanem az a tény, hogy az állam évtizedeken keresztül képtelen volt monopolizálni a legitim erőszak használatát. A kartellek számára az úgynevezett poppy-t termesztő vidékek, az olajvezetékek, a drogkereskedelmi útvonalak és a stratégiai városok olyan „erőforrások”, amelyekért folyamatosan versengenek. Amikor a hadsereg fellép egy helyen, az csupán átrendezi a hatalmi viszonyokat, de a központi, tartós kontroll hiánya miatt azonnal újabb csoportok jelennek meg, hogy átvegyék a felszabaduló területet. A kutatás szerint egy katonai beavatkozás 19 százalékkal növeli a fiatal férfiak körében mért gyilkossági arányszámot, de amikor a modell figyelembe veszi a kartellek számát és az erőforrásokért folyó versenyt, ez az érték nyolc százalék körülire csökken. Ez azt bizonyítja, hogy Néhány kulcsfontosságú tényező: A tanulmány szerint az erőszak mögött alapvetően a kartellek közötti háború áll, amit csak akkor lehet megfékezni, ha az állam minden szinten egyszerre, összehangoltan lép fel. A félkatonai, félig civil megoldások, mint a Nemzeti Gárda nem tudták stabilizálni a helyzetet, és továbbra is tömeges emberi jogi visszaélések történnek. A „puha”, tárgyalásos vagy decentralizált drogpolitikai megközelítések – különösen a kartellekkel szemben – Mexikóban látványosan megbuktak. Ennek oka, hogy a bűnszervezeteknek az extrém mértékű nyereség miatt nincs valódi motivációjuk a béketeremtésre: a feketepiac olyan hatalmas profitot termel, hogy az állam legkisebb visszavonulása is azonnal újabb területfoglaló háborút indít. Emellett a kartellek folyamatos szétaprózottsága óriási erőszakot eredményez, hiszen egy-egy vezető kiiktatásakor rendszerint több, egymással versengő frakció jön létre, amelyek a fennmaradásért és a dominanciáért újabb fegyveres konfliktusokba sodródnak. A helyzetet tovább rontja, hogy a helyi politikai váltások megingatják az állami koherenciát: a gyenge koordináció és a helyi hatóságok védtelensége miatt számos település gyakorlatilag teljesen kiszolgáltatottá válik a szervezett bűnözésnek. Mindez összeadódva világosan megmutatja, hogy A DKI hangsúlyozta: a zéró tolerancián alapuló állami stratégia csak akkor lehet hatékony, ha minden eleme egységes és következetesen érvényesül. Nem engedhetők meg a helyi politikai alkuk vagy az eltérő jogérvényesítési gyakorlatok, továbbá a kartellek pénzügyi bázisának felszámolása szintén nélkülözhetetlen: az olajlopás, az emberrablás, a nemesfém-kitermelés és a kiterjedt drogkereskedelmi útvonalak olyan bevételi források, amelyeket az államnak célzottan és könyörtelen következetességgel kell felszámolnia. Ehhez elengedhetetlen a bűnszervezetek közötti verseny „befagyasztása” is, amely a gyakorlatban teljes területzárást, átlátható ellenőrzést és olyan műveleti rendszert jelent, ahol a kartellek nem tudnak területekkel vagy útvonalakkal kereskedni. A korrupcióval szembeni abszolút zéró tolerancia pedig az egész rendszer sarokköve, különösen a helyi önkormányzatok, a rendőrkapitányságok és a vámhatóságok esetében, hiszen a kartellek gyakran éppen ezeken a pontokon vásárolják meg az állam működésének kulcsfontosságú elemeit. A tanulmány kiemelte, hogy a félmegoldások többet ártanak, mint használnak: a katonai fellépés csak akkor válhat valóban eredményessé, ha azt teljes, minden szinten összehangolt állami stratégia kíséri – szögezte le a DKI. A szakmai szervezet hozzátette, hogy a mexikói tapasztalatok alapján a zéró tolerancia nemcsak egy szigorúbb megközelítés, hanem maga a túlélés feltétele: az állam vagy minden erejével jelen van, vagy valójában egyáltalán nincs jelen.