● news.bsdnet.hu

A nyár beköszöntével a növények ugyan zöldbe borulnak és virágba szökkennek, ám a tartós forróság és a csapadék hiánya komoly kihívásokat jelent számukra. És persze számunkra, kerttulajdonosok számára is.  Ilyenkor hiába a gyakori öntözés és a jó minőségű talaj. Szükség van egy kis plusz gondoskodásra, hogy kertünk vagy otthonunk növényei egészségesek és szépek maradjanak a legmelegebb nyári napokon is! Ne aggódj, eláruljuk, mire ügyelj, és mikor locsolj, hogy a kerted túlélje a nyarat! Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. Nyáron a folyamatos virágzás miatt gyakran találkozhatunk elszáradt virágokkal a növényeken. Ezek eltávolítása különösen fontos, mivel az elhalt részek feleslegesen vonják el az energiát és a tápanyagokat az új hajtásoktól. Ha rendszeresen leszeded az elszáradt virágokat, a növény több energiát tud fordítani új virágok képzésére, így azok dúsabbak és látványosabbak lesznek. Az elszáradt virágok eltávolításával nemcsak a növény esztétikáján javíthatsz, hanem az egészségét is óvod: a ritkított növény jobban szellőzik, több napfényhez jut, és kevésbé lesz hajlamos a betegségekre vagy a kártevők támadására. Bizonyos növények, például a petúniák, nemcsak az elnyílt virágok eltávolítását igénylik, hanem rendszeres metszést is. A petúniák esetében érdemes a hosszabb hajtásokat visszavágni, sőt, a virágzás után akár a növény ötödét is megmetszeni. Ez elősegíti az újabb virágzást és sűrűbb növekedést eredményez. Hasonlóan célszerű eljárni a muskátlikkal is: a fővirágzást követően visszavágva, akár többször is a nyár folyamán, szebb és dúsabb növényeket kapunk. A muskátliknál ne csak az elnyílt virágokat távolítsuk el, hanem a teljes virágszárat is törjük ki a tövénél. Minden növénynek megvannak a saját vízigényei, amelyeket az időjárás függvényében is érdemes figyelembe venni. Egyes fajok kevesebb vizet kívánnak, mások rendszeres öntözést igényelnek – de a túlöntözést mindenképp kerülni kell, hiszen csak kevés növény szereti, ha pang a víz a gyökerei körül. A palántákat, különösen a veteményesben, rendszeresen öntözd reggel és este, ha nagyon meleg az idő. Hideg csapvíz helyett hagyd, hogy a víz kissé felmelegedjen, vagy használj gyűjtött esővizet, ami különösen kedvező a növények számára. Ezek a növények gyorsabban kiszáradnak, ezért a nyári hőségben akár naponta kétszer is szükségük lehet vízre. Fontos, hogy ne a tűző napsütésben öntözz, mert a levelek könnyen megéghetnek. A rendszeres öntözésnél mindig ügyelj arra, hogy a felesleges víz el tudjon folyni, és ne pangjon a növény alatt. Az évelő növények is igénylik a locsolást a forró időszakokban, általában 2-3 naponta. Bár a szobanövények védve vannak a közvetlen napsütéstől, a nyári meleg őket is megviselheti. Helyezd őket olyan helyre, ahol nem éri őket erős, közvetlen napfény, különösen az ablak közelében, ahol az üveg felerősítheti a sugarakat. Ugyanakkor ügyelj arra is, hogy ne kerüljenek huzatba vagy légkondicionáló berendezés közvetlen közelébe, mert a hirtelen hőmérséklet-változás és a hideg levegő károsíthatja őket. Azok a szobanövények, amelyek a magasabb páratartalmat kedvelik, nyáron gyakran nem jutnak elég nedvességhez. Ennek pótlására tegyél kavicsokat a cserépalátétbe, és töltsd fel vízzel, hogy az párologhasson. Soha ne hagyd, hogy a növények gyökerei vízben álljanak, mert ez gyökérrothadáshoz vezethet. Időnként spricceld vízzel a leveleket, vagy zuhanyoztasd le a növényeket, hogy felfrissüljenek. Az öntözésnél inkább kisebb adagokat adj egyszerre, hogy a föld fel tudja szívni a vizet, és ne folyjon át rajta feleslegesen. Ha a levelek száradnak, az a vízhiány jele lehet. Ne feledd: a szobanövényeknek is szükségük van tápanyag utánpótlásra! Nyáron a növények intenzívebben növekednek, virágoznak, ezért gyorsabban felélik a rendelkezésükre álló tápanyagokat. Fontos, hogy ismerd az adott faj igényeit, és gondoskodj a megfelelő tápanyag-utánpótlásról. A növények a talajból, víz segítségével veszik fel a szükséges ásványi anyagokat, amelyek nélkülözhetetlenek a fejlődésükhöz. A tápanyagokat két fő csoportra oszthatjuk: makro- és mikroelemekre. A makroelemekből – mint a nitrogén, foszfor, kálium, kalcium, magnézium és kén – nagyobb mennyiségre van szüksége a növényeknek. A mikroelemek – például vas, bór, cink, mangán, réz és molibdén – szintén elengedhetetlenek, de jóval kisebb mennyiségben. A növény fejlődési szakaszától függően más-más tápanyagra van nagyobb szüksége. A növekedési időszakban a nitrogén, virágzáskor a foszfor és a kálium a legfontosabb. Például a lombdísznövények, mint a pálmák és a fikuszok, magasabb nitrogéntartalmú tápoldatot igényelnek, míg a virágzó növények – például a ciklámen vagy a muskátli – a foszforban és káliumban gazdag tápoldatot kedvelik. Az évszakváltásokat is vedd figyelembe: tavasszal és nyáron több tápanyagra van szükség, míg ősszel és télen akár teljesen el is hagyhatod a tápoldatozást. Fontos, hogy ne adagolj túl sok tápanyagot, mert az többet árthat, mint használ. A tápoldatokat öntözéssel vagy permetezéssel is kijuttathatod. Öntözéskor a gyökérzónába juttatod a tápanyagokat, permetezéssel pedig gyorsabban felszívódnak a leveleken keresztül – ez utóbbi főként tápanyaghiány esetén lehet hasznos. A növények mindig jelzik, ha jól érzik magukat: egészségesek, szépen fejlődnek és bőségesen virágoznak. A szabadföldi növények legtöbbször elegendő tápanyagot kapnak a talajból, de a cserepes növényeknél különösen fontos a rendszeres utánpótlás. Ha odafigyelsz ezekre a tanácsokra, a nyári hőségben is élvezheted a virágzó kert és a szép szobanövények látványát.