● news.bsdnet.hu

Az új szakvezetés nem zárkózik el a génszerkesztés vívmányaitól sem. Az EU parlamenti többségéhez hozzájárulva Strasbourgban megszavazta, hogy az új nemesítési technikák közül a fajazonos génekkel való precíz genommódosítás (génszerkesztés) kikerüljön a szigorú GMO-szabályozás alól. A Greenpeace Magyarország, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége szerint a kormánynak most egyértelművé kell tennie: Magyarország továbbra is kiáll a GMO-mentes mezőgazdaság mellett, és kész az Európai Unió Bíróságához fordulni az új GMO-k deregulációja ellen. Magyarország 2011-ben alkotmányba foglalta, hogy az ország GMO-mentes, az EU pedig 2018-ban GMO-nak nyilvánította a génszerkesztett élőlényeket is. Phil Hogan, akkori európai agrárbiztos még úgy látta, hogy a 2019-es uniós választások esélyt adnak a téma újragondolására. 2018-ban Nagy István tárcavezető a hivatalba lépésekor, a parlamenti bizottsági meghallgatásán egyértelműsítette, hogy pártolja a génszerkesztést. Végül egész Európában a "zöld" politikai erők hangja erősödött meg, és a téma lekerült a napirendről. A fordulatot a klímaváltozás tempója hozta el, valamint az, hogy 2020-ban kémiai Nobel-díjat kapott Emmanuelle Charpentier és Jennifer Doudna a génszerkesztés kifejlesztéséért. Mára általános véleménnyé vált, hogy gyors, precíz genetikai előrehaladást lehet elérni az új módszerrel, Európa és Magyarország pedig óriási lépéshátrányba került a globális piacon a mereven elutasító álláspontja miatt. Nagyjából ugyanazt éljük át, mint a vízlépcsők ügyében: évtizedes távlatban egy rossz beidegződés (Bős-Nagymaros) irányítja a politikai döntéseket és a közvéleményt, holott ma már egyértelmű: a folyók vízszintjének megemelése nélkül kiszárad az Alföld. A génszerkesztés ügye is hasonló folyamaton ment át: néhány rossz tapasztalat, majd az, hogy a politika a zászlajára tűzte a kérdést, nagyjából eldöntette, hogy milyen irányban befolyásolják a társadalom megítélését közel egy évtizeden át. A mostani viták célkeresztjéből már kikerülőben van az eljárás megkérdőjelezése, helyette az élelmiszer-jelölés és a fogyasztó szabad döntése került a középpontba. Amennyiben a génszerkesztett élőlény megkülönböztethető a hagyományosan nemesítettől, ennek nincs elvi akadálya. Csakhogy ez egyre kevésbé lehetséges. Itt írtunk róla, hogy magyar kutatók is dolgoznak a búza nyommentes génszerkesztésén: Módszer, amivel génszerkesztett, mégsem GMO a magyar búza . A jelölési elvárásoknak ettől függetlenül eleget tehetne a forgalmazó. Néhány évtized múlva a kérdés éppúgy értelmetlenné válik, mintha ma minden élelmiszerre ráírnánk: "bankivatyúkból nemesítve" vagy "alakorból nemesítve". Az élőlények többsége génszerkesztett lesz. A viták másik csomópontja a nemesítők mozgástere és a szabadalmi jogok körül alakult ki. Ha ugyanis semmiben nem különbözik a génszerkesztett genom a természetestől, akkor bajos levédetni. A nagy kutatócégek a jelenlegi szabályozás szerint az új tulajdonságot létrehozó eljárást tudják szabadalmaztatni, vagy magát az élőlényt tudják fajtaoltalomban részesíteni. Érthető igény, ha a fejlesztés anyagi hátterét meg akarják teremteni a nemesítőházak, ez még az állami finanszírozású intézetek számára is plusz motivációt hordoz. Reméljük, a vita tiszta fejjel, politika- és ideológiamentesen lesz kezelve. Inndexkép: Shutterstock.