● news.bsdnet.hu

A leendő gazdaságfejlesztési miniszter startupbarát környezetről és nagyobb innovációs forrásokról beszélt, szakértők szerint azonban az egymilliárd dollárnál többet érő startupcégek rendkívül ritkák, és önmagukban nem helyettesítik a nagyipart. A Tisza Párt gazdaságpolitikájának egyik hangsúlyos eleme az innováció erősítése. Kapitány István parlamenti meghallgatásán arról beszélt, hogy a kutatás-fejlesztésre és innovációra fordított forrásokat négy év alatt legalább másfélszeresére emelnék, miközben startupbarát gazdasági környezetet alakítanának ki. „Nem zebrákat, hanem unikornisokat szeretnénk látni” – fogalmazott a politikus, aki azt is kijelentette: nem szeretné, hogy Magyarország összeszerelő üzemmé váljon. A baloldali gazdasági narratíva régóta bírálja a nagy külföldi gyárakra épülő iparpolitikát, különösen az autóipari beruházásokat. A kritikusok szerint az ország túlzottan függ a külföldi tőkétől, miközben alacsony marad a hazai hozzáadott érték aránya. Az „unikornis” a gazdaságban olyan startupcéget jelent, amelynek értéke meghaladja az egymilliárd dollárt, miközben még nem tőzsdei vállalat. Ezek többnyire technológiai cégek, amelyek gyors növekedéssel és nemzetközi terjeszkedéssel váltak sikeressé. Kapitány István észt és cseh példákat említett követendő mintaként, ugyanakkor a szakértők szerint ezek a vállalatok rendkívül ritkák. Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg világszerte valamivel több mint 1300 unikorniscéget tartanak számon, többségük az Egyesült Államokban és Kínában működik. A régióban is kevés ilyen vállalat van: Magyarországon sem alakult ki még valódi unikorniscég. A szakértő szerint nem érdemes egymással szembeállítani a startupokat és a nagyipari beruházásokat.A nagy gyárak továbbra is meghatározó szerepet játszanak a foglalkoztatásban és az exportban, különösen vidéken, ahol sok esetben ezek jelentik az egyetlen stabil munkalehetőséget. Molnár Dániel jelezte, ezt a problémát a korábbi kormányok is igyekeztek kezelni, beszállító-fejlesztési programokkal vagy annak ösztönzése révén, hogy a nagy gyárak már ne csak a gyártást, hanem a kutatás-fejlesztést is hazánkba hozzák. A K+F tevékenység sokkal nagyobb hozzáadott értéket generál, mint például a termelés, ami a korábbi években elsősorban a foglalkoztatásra gyakorolt hatása miatt került ennyire előtérbe. A foglalkoztatás növelésében rejlő potenciál azonban mára már kifulladt, így szükséges a mennyiség helyett a minőségre helyezni a hangsúlyt. Az elhangzottak alapján úgy tűnik, a jövőben nem változik ez a cél: az elmúlt időszakban elindított, ám teljes mértékben még nem kiforrott stratégia folytatódhat. Így tehát a beruházásösztönzésben a központi elem a hozott technológia szintje lesz vagy az az aspektus, hogy a helyi, jellemzően kkv-szektor, hogyan tud bekapcsolódni a működésbe – foglalta össze Molnár Dániel. A témában Szalai Piroska, a Fidesz országgyűlési képviselője is reagált Kapitány István kijelentéseire. A politikus szerint Magyarország már rég nem az összeszerelő üzemek országa. Azt írta: a magyar bérek ma már túl magasak lennének a klasszikus összeszerelő tevékenységek számára, ezért az ilyen üzemek jelentős része elköltözött, helyükre pedig magasabb technológiai színvonalú beruházások és kutatás-fejlesztési projektek érkeztek. Szalai Piroska szerint ezt mutatja az is, hogy Magyarországon az egyik legmagasabbEurópábana high-tech szektorban dolgozók aránya.