● news.bsdnet.hu

Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke az Egyenes Beszédben azt javasolta, mondjon le Sulyok Tamás államfő, és azt is kifejtette, hogy a kétharmados felhatalmazás sem jogosít fel bármire, jogállami módon kell eljárni. A beszélgetés apropóját az adta, hogy 42 jogtudós nyílt levélben kérte a kormánytól a Fidesz alatt kinevezett közjogi tisztségviselők leváltását. Negyvenkét jogtudós nyílt levélben kérte a kormánytól a közjogi tisztségviselők leváltását, arra hivatkozva, hogy az érintettek lényeges szerepet játszottak az autokrácia kiépítésében és fenntartásában, ezzel pedig helyrehozhatatlanul hiteltelenné váltak. A levél egyik aláírója, Baka András , a Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke csütörtök este az ATV Egyenes Beszéd vendége volt. Baka András különleges pozícióból szólalhatott meg: ő volt az egyetlen olyan közjogi méltóság, akit annak idején a fideszes kétharmad távolított el tisztségéből, ezt az ügyet a strasbourgi bíróság is jogellenesnek minősítette. A beszélgetésben szó esett az államfő helyzetéről: Magyar Péter azt követeli, hogy mondjon le Sulyok Tamás. Baka András szerint kevés olyan intézmény van, amely annyira hitelét vesztette, mint a jelenlegi államfői intézmény. Véleménye szerint az elmúlt években hivatalban lévő államfők nem látták el azt a feladatot, amit az alkotmány előír számukra, vagyis hogy őrködjenek az állam demokratikus működése felett. Baka egyenesen kijelentette: az intézmény védelme érdekében nagyon fontosnak tartaná, és ajánlaná Sulyok Tamásnak , hogy mondjon le, mert szerinte rendkívül nehéz úgy közjogi funkciót ellátni, hogy minden nyilvános megjelenésen tüntetnek és degradáló kijelentéseket hangoztatnak ellene. Baka András szerint nem a közjogi tisztviselők eltávolítására kellene fókuszálni, hanem az alkotmányos intézmények felülvizsgálatára: meg kell nézni, függetlenek-e, megtartották-e a közbizalmat. Határozott véleménye szerint az egész folyamatot az Alkotmánybíróságnál kellene kezdeni, vissza kellene állítani azokat a jogköröket, amelyeket 2010–2013-ban elvettek tőle. A Kúria elnökének ügyében Baka úgy fogalmazott: az „ősbűn” akkor történt, amikor egy soha bírói feladatot nem ellátó személyt választottak meg erre a posztra, jogszabálymódosítás eredményeképpen. Megoldásként nem az intézmény átnevezését javasolja, hanem azt, hogy jogállami módon, jogorvoslati lehetőséggel vizsgálják meg, megfelel-e az illető a bíróvá válás feltételeinek. A miniszterelnöki cikluskorlátozásról Baka András arra a kérdésre is reagált, hogy a Tisza-kormány a miniszterelnöki posztot két ciklusra korlátozná 1990-től kezdődően. Szerinte ez nem visszamenőleges jogalkotás, hanem egyfajta biztosíték arra, hogy ne alakuljon ki megmerevedett autokratikus rendszer – bár hozzátette, nem biztos, hogy ez lett volna a legjobb módszer a cél elérésére. „Ez a jövőre szóló jogalkotás, amely érinthet bizonyos korábban funkciót betöltött tisztviselőket is, nevezetesen Orbán Viktort” – tette hozzá. A beszélgetésben Baka arra is figyelmeztetett: a kétharmados felhatalmazás birtokában sem lehet bármit megtenni, csakis jogállami módon lehet cselekedni. Saját ügyét hozta példának: őt annak idején alkotmányos szinten menesztették, a strasbourgi bíróság mégis jogellenesnek találta az eljárást.