● news.bsdnet.hu

Május elején az egyik nagy hazai áruházlánc levélben kért legalább 5 százalékos árcsökkentést a partnereitől, amit elsősorban a forint euróval szembeni erősödésével, valamint a kiskereskedelmi forgalom stagnálásával indokoltak. Mivel a magyar élelmiszeripari nyersanyagok mintegy harmada importból származik, a hazai alapanyagok ára pedig a világpiachoz igazodik, az árfolyamváltozás szinte azonnal érezteti hatását a fogyasztói árakban. A kedvezőbb beszerzési feltételek az importált késztermékeknél gyors áresést hozhatnak, amit a különböző ágazatokban tapasztalható európai túlkínálat is felerősít - írja a g7. A szabadpiaci folyamatokba azonban erősen beavatkozik a kötelező árrésplafon , amely az érintett termékeknél legfeljebb 10 százalékos kereskedelmi árrést engedélyez. Bár a piaci verseny önmagában is kikényszeríti, hogy az árcsökkentés eljusson a vásárlókhoz, a rögzített árrés miatt a beszerzési ár esésével a boltok tényleges, nominális árréstömege is automatikusan zsugorodik. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára arra is felhívta a figyelmet, hogy a kötelező állami árfigyelő rendszer és a maximált árrés ismeretében könnyen kiszámíthatók a láncok féltve őrzött üzleti titkának számító beszerzési árai. Az OKSZ éppen ezért az árrésplafon kivezetését szorgalmazza, mivel a szabályozás gátolja a szabad árképzést, és szétzilálja a hosszú távú beszállítói kapcsolatokat. A korlátozott haszonkulcs miatt az üzletek a veszteségek elkerülése érdekében kénytelenek a legolcsóbb beszerzési forrásokat keresni. Az erősödő forinttal párosulva ez a folyamat egyértelműen az importtermékeket helyezi előtérbe a magyar árukkal szemben. A hat legnagyobb, külföldi tulajdonú kiskereskedelmi lánc (Lidl, Tesco, Aldi, Auchan, Penny, Spar) pénzügyi adatain egyértelműen látszik a szektor nehéz helyzete. Bár a 2022 és 2023 közötti rekordinfláció miatt a bevételek nominálisan nőttek, a pénzromlás hatását kiszűrve a reálforgalom és a jövedelmezőség drasztikusan visszaesett, a beruházások pedig minimális szintre csökkentek. Eközben az ágazatban folyamatos bérfejlesztésekre van szükség, ami tovább növeli a nyomást a kiadási oldalon. A megugró költségek hatására több nagy lánc – köztük az Auchan, a Spar, a Tesco, és legújabban az Aldi is – létszámleépítésre kényszerült, növekedni csupán a Penny és a Lidl tudott.