● news.bsdnet.hu

A friss publikáció szerzői a belső migrációt nyomon követő nemzetközi központ (IDMC) adatait felhasználva állapították meg, hogy 2025-ben 13,6 millió ember vált saját országában belső menekültté természeti katasztrófák és szélsőséges időjárási események miatt, szemben az előző évi 9,9 millióval. A szakemberek hangsúlyozzák: a klímaváltozás növeli az időjárással összefüggő szélsőséges események gyakoriságát és intenzitását, különösen a globális Dél – a világ szegényebb, főként az afrikai, latin-amerikai és ázsiai régiókban található – országait érintve. A kutatók azt is kiemelték, hogy a háború és az erőszak a második világháború vége óta a legmagasabb szintet érte el. Ugyanakkor a fejlesztési együttműködésre és humanitárius segítségnyújtásra szánt globális költségvetés 2025-ben közel negyedével, azaz 175 milliárd dollárral csökkent az előző évhez képest. A kényszerítő körülmények miatt tavaly világszerte mintegy 82,2 millió ember élt hazáján belül, de távol otthonától, ami az előző évhez képest 1,3 millióval kevesebb. https://hvg.hu/360/20260613_hvg-el-nino-es-magyarorszag-extrem-idojaras-szarazsag-klimavaltozas A jelentésben Afganisztánt emelték ki példaként, mint olyan országot, ahol a klímaváltozás egymást átfedő következményei miatt kényszerülnek az emberek a lakóhelyük elhagyására. Az olvadó himalájai gleccserek veszélyeztetik az ország ivóvízellátását és a mezőgazdasági öntözést. Közben szélsőséges aszályos időszakok után villámárvizek pusztítottak, ami miatt szintén sokaknak kellett elmenekülniük lakóhelyükről. A tanulmány szerint Kabul lehet a világ első olyan nagyvárosa, amely kifogy az ivóvízből. „Afganisztán azok közé az országok közé tartozik, amelyet a legjobban sújtanak az éghajlatváltozás következményei. Az országban gyakran vannak földrengések is” – emelik ki a tanulmányban, hozzátéve, hogy az elhúzódó háborúk, a politikai instabilitás, a nehéz gazdasági körülmények terhe mellett a tálib uralom örökségével is meg kell küzdenie a lakosságnak. „Míg a globális Délen élő családok elveszítik otthonaikat az éghajlati katasztrófák miatt, a gazdag nemzetek csökkentik a segélyekre fordított költségvetéseket” – hívja fel a figyelmet Fawad Durrani, a Greenpeace Németország migrációs szakértője. Az iparosodott országoknak gyorsabban kell csökkenteniük a károsanyag-kibocsátásukat, és többet kell arra fordítaniuk, hogy segítsék a sebezhető országok alkalmazkodását az éghajlatváltozás hatásaihoz – áll a tanulmányban. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát .