● news.bsdnet.hu

[sz]Fehér Adél, Fotó: Magnific.com[sz] Évtizedekig azt hallgattuk, hogy a szívroham egy viszonylag egyszerű matek: sok zsír, kevés mozgás, magas koleszterin, és bumm, kész a baj. A szív- és érrendszeri betegségek nagy narratívája a csövek eldugulásáról szólt, a főgonosz pedig egyértelműen a koleszterinplakk volt. Ehhez képest egy finn–brit kutatócsoport most egy olyan sztorival állt elő, amihez képest a koleszterin-para egy unalmas délutáni szappanopera. Azt állítják, a valódi gyilkosok talán régóta ott rejtőznek a plakkok mélyén, és csak a megfelelő pillanatra várnak, hogy lecsapjanak. Ezek pedig nem mások, mint a szánkból a véráramba került baktériumok. Az alapötlet, hogy a fertőzéseknek közük lehet az érelmeszesedéshez, nem tegnapi, de eddig leginkább csak tudományos körökben suttogott elmélet volt. „A baktériumok részvételét a koszorúér-betegségben régóta sejtették, de közvetlen és meggyőző bizonyítékok hiányoztak. Tanulmányunk több orális baktérium genetikai anyagának jelenlétét mutatta ki érelmeszesedéses plakkokban” – mondta a kutatást vezető Pekka Karhunen professzor a Tamperei Egyetem közleményében. A Tamperei és az Oxfordi Egyetem tudósai most szintet léptek: nemcsak megtalálták a betolakodókat, hanem le is fülelték a módszerüket. A Journal of the American Heart Association című szaklapban publikált kutatásuk szerint a koszorúerekben lerakódott zsíros plakkok belsejében komplett bakteriális közösségek, úgynevezett biofilmek élnek. Ezek a zselészerű, védőburokba csomagolt kolóniák évekig, akár évtizedekig is képesek csendben meglapulni, teljesen láthatatlanul az immunrendszer és a hagyományos antibiotikumok számára. A leggyakrabban talált bűnösök a viridans-csoportú streptococcusok, pont azok a fajták, amelyek a szájüregünkben tanyáznak. A mechanizmus, amit a kutatók felvázoltak, egyszerre zseniális és ijesztő. A biofilmben élősködő baktériumok békésen szunnyadnak, amíg valami fel nem kavarja az állóvizet. Ez a „valami” jellemzően egy másik, a szervezet egészét érintő fertőzés, például egy szezonális influenza vagy egy komolyabb légúti vírus. Amikor az immunrendszer turbó fokozatra kapcsol, hogy legyőzze a vírust, a felfokozott védekezési reakció megzavarhatja a plakkokban rejtőző biofilmeket is. A nyugalmukból kimozdított baktériumok hirtelen aktivizálódnak, és egy masszív, lokális gyulladást robbantanak ki a plakk belsejében. Ez a gyulladásos vihar annyira meggyengítheti a plakkot védő rostos „sapkát”, hogy az megreped. A repedés helyén pedig pillanatok alatt vérrög képződik, ami elzárja a koszorúeret – ez maga a szívinfarktus. A kutatók hirtelen szívhalálban elhunyt páciensek szöveteiből vett mintákon speciális antitestekkel szó szerint ki tudták rajzolni ezeknek a rejtett biofilmeknek a teljes szerkezetét. Persze a történet itt kap egy jókora csavart. Attól, hogy két dolog egyszerre van jelen, még nem biztos, hogy az egyik okozza a másikat. Ahogy egy korábbi, hasonló témájú kutatás kapcsán Peter B. Lockhart, az Amerikai Szív Szövetség egyik szakértője fogalmazott: „Az, hogy baktériumok bizonyítékát találjuk a vérrögökben, még nem jelenti azt, hogy szerepük is van a betegségfolyamatban.” Ez a mostani kutatás egy nagyon erős összefüggést és egy hihető mechanizmust tárt fel, de a végső, kikezdhetetlen bizonyíték – miszerint a baktériumok kiirtása csökkenti az infarktusok számát – még hiányzik. Mit jelent ez az egész a hétköznapi ember számára? Először is, a koleszterin, a magas vérnyomás, a dohányzás és a mozgásszegény életmód továbbra is kőkemény rizikófaktorok, ezeket senki sem vitatja. Az új felfedezés inkább egy eddig árnyékban lévő bűntársat leplez le, aki a végső lökést adhatja meg. A gyakorlati tanulság pedig talán az, amit a fogorvosok és kardiológusok egyre hangosabban mondanak. „A szád és a szíved össze vannak kapcsolva. A fogágybetegség és a rossz szájhigiéné baktériumokat engedhet a véráramba, gyulladást keltve, amely károsíthatja az ereket és növelheti a szívbetegség kockázatát” – figyelmeztetett Andrew H. Tran, az Amerikai Szív Szövetség egyik szakbizottságának elnöke. Vagyis a rendszeres fogmosás, a fogselyem és a fogorvosi kontroll nemcsak a mosolyunkat, de potenciálisan a szívünket is védi. Ugyanígy felértékelődhet a vírusfertőzések, például az influenza elleni védekezés, beleértve a védőoltásokat is, hiszen lehet, hogy nemcsak a tüdőgyulladástól, hanem egy fertőzés által beindított szívkatasztrófától is megóvnak. A jövő pedig még izgalmasabb lehet. Ha a biofilm-elmélet további bizonyítást nyer, az új utakat nyithat a diagnosztikában és a kezelésben. Elképzelhető, hogy a jövőben célzottan keresik majd a plakkok bakteriális „ujjlenyomatát” a magas kockázatú betegeknél. A terápiában pedig olyan új fegyverek jelenhetnek meg, amelyek képesek megbontani a biofilmek védőpajzsát, például ultrahanggal aktiválható nanorészecskék segítségével. Sőt, a kutatók még egy célzott, a biofilmképző streptococcusok elleni vakcina lehetőségét is felvetették. Mindez persze még a jövő zenéje, amihez rengeteg klinikai vizsgálat kell. De egy dolog biztos: a szívinfarktusról alkotott képünk épp most válik sokkal, de sokkal bonyolultabbá. Via Journal of the American Heart Association [kapcsolodo]attores-egy-bakterium-okozhatja-az-endometriozist-antibiotikum-lehet-a-gyogyszer/[kapcsolodo]