● news.bsdnet.hu

„A napokban Magyar Péter miniszterelnök és a Tisza több képviselője is csúcsra járatta Orbán Viktor és a Fidesztől az elmúlt 10 évben megszokott és megutált kirekesztő migránsozást” – fakadt ki közleményében az Amnesty International. „Egyelőre tartanak a mézeshetek, így látszólag nincs következménye azoknak a kisebb-nagyobb pofonoknak, amelyekbe kormányzása első heteiben a Tisza beleszaladt. Pedig lesz, a kérdés csak az, hogy mikor” – fogalmazott a Political Capital. Most pedig az ott dolgozók, illetve a Tisza szavazótáborának liberálisabb része azzal szembesül, hogy az „omnipotens” Magyar Péter hatalomgyakorlásban túltehet az elődjén. Nyíltan fenyeget politikai ellenlábasokat, intézményeket, a törvényalkotás egyelőre legfeljebb nyomokban tartalmaz társadalmi egyeztetést, és a kormányfő példátlan módon az Országgyűlésben egy személyben szab feladatokat. Mintha még mindig Orbán Viktor lenne a miniszterelnök Az utód a Fidesz-kongresszus elé is rendkívüli sajtótájékoztatót szervezett, mondván, az előző kormány becsapta a szavazókat: bár ellenezte az illegális bevándorlást, Vitnyédre menekülttábort tervezett, s erről papírok is vannak a fiókban. Hiába nem épült végül ilyen objektum, hiába vállalt itthon és külföldön is kemény vitákat a migráció ügyében a Fidesz-kormányzat, Magyar Péter még az Országgyűlésben is nagy beszédet szentelt a témának, név szerint üzengetve az ellenzéki képviselőknek. Túl azon, hogy a liberális szavazóknak aligha tetszik, hogy az új kormány is szemben áll a legújabb migrációs paktummal, illetve panaszkodik emiatt az Amnesty International és társai, mondván, „nem így beszél az emberséges Magyarország”, a miniszterelnök a választáson legyőzött politikai rivális további alázása és leckéztetése érdekében ezt a témát is behúzná. A bosszú meg a hidegfejű taktikázás vezérli. Ha ugyanis meg tud győzni fideszes szavazókat arról, hogy hiába hajtja végre az Európai Bizottság elvárásait, valójában nem is tesz ilyet, azzal tovább gyengíti az ellenzéket. És ha már a leszámolásnál meg az üzengetéseknél tartunk: Magyar nem átallotta lapunkat is szóba hozni egy Orbán Balázzsal folytatott parlamenti csörtében, úgy, hogy már nem is kaphatott volna szót riposztozni, de hát házelnök legyen a talpán, aki nem engedi mikrofonhoz a kormányfőt. Ebben a válaszban pedig elhangzott a következő mondat a törvényhozás házában a végrehajtó hatalom fejétől: Párszor vissza kellett tekernem, hogy elhiggyem. Példátlan. Határátlépés ez a mondat, ilyen még nem hangzott el az Országház falai között. Hogy az MCC, illetve a tehetséggondozó hálózat tulajdonában lévő cégeket a kormány az uniós források visszaszerzésére hivatkozva (Brüsszel nem kért ilyet, ez önálló vállalás) a többi kekvával együtt úgymond visszaszerzi a népnek, önmagában vitatható lépés. De hogy egy miniszterelnök száján ennek apropóján kijöjjön egy olyan állítás, miszerint ők, azaz az állam majd meghatározza a tartalmat, amit „le fognak adni”, az minden jogállami és sajtóval kapcsolatos normát keresztbe ver. Ez nem vélemény, hanem ténykérdés. A kérdés költői, mégis valid: Talán már indulna is egy jó európai bizottsági eljárás, mielőtt Ursula von der Leyen megissza a reggeli kávéját Brüsszelben. Így azonban legfeljebb marad a homlokráncolás meg a félrenézés, hiszen túlzottan hálásak a Tiszának a rendszerváltásért ahhoz, hogy lépten-nyomon az orrukra koppintsanak. És akkor még a végére egy kis színes: Radnai Márk Tisza-­alelnök, a működő és emberséges Magyarországért felelős kormánybiztos a jelek szerint megszerezte (vagy végig az övé volt?) a radnaimark.hu címen működő, a kampányban el­híresült oldalt, és kirakta, hogy hamarosan. A trollkodásnak bedőlők valami megkésett leleplező drogos videót vártak, ám végül egy tréfás MI-rövidfilm és az esztergomi választókörzet képviselőjének oldala lett elérhető rajta. Aki maga Radnai. A posztot megosztotta Magyarország miniszterelnöke is, a háttérzene pedig nem hagy kétséget a kormányerő hozzáállása felől: „The winner takes it all!” Azaz: a győztes mindent visz. Értjük. ***