● news.bsdnet.hu

Jelentősen nőtt az elmúlt években a Magyarországra érkező zöldség- és gyümölcsimport mennyisége, ami egyre komolyabb kihívást jelent a hazai kertészeti ágazat számára. A magyar termelők szerint különösen fontos lenne, hogy a vásárlók egyértelmű és jól látható tájékoztatást kapjanak a termékek származási helyéről, hiszen csak így tudnak tudatos döntést hozni a boltok polcainál. A hazai kertészetek az elmúlt években jelentős költségnövekedéssel szembesültek. Az energiaárak, a munkaerőköltségek, az öntözés és az inputanyagok drágulása mellett egyre erősebb versenyt jelent az olcsóbb importtermékek térnyerése is. Az adatok szerint több fontos zöldségkultúrában is emelkedett az import aránya, különösen az Európai Unión kívülről érkező áruk esetében. A paprika a magyar kertészet egyik meghatározó terméke, ugyanakkor az import szerepe folyamatosan növekszik. Míg valamivel több mint tíz évvel ezelőtt az import a hazai termelés mintegy 10 százalékát tette ki, addig 2024-re ez az arány már meghaladta a 17 százalékot. Különösen figyelemre méltó az Európai Unión kívüli országokból érkező paprika térnyerése. A termelők szerint ez azért is jelent kihívást, mert számos harmadik országbeli termelő eltérő termelési feltételek mellett dolgozik, miközben a magyar gazdáknak szigorú uniós környezetvédelmi, növényvédelmi és élelmiszer -biztonsági előírásoknak kell megfelelniük. Hasonló folyamat figyelhető meg a paradicsom esetében is. Az import aránya tíz év alatt megduplázódott, és 2024-ben már megközelítette a hazai termelés 18 százalékát. Még látványosabb az EU-n kívüli beszállítók előretörése. Az ilyen eredetű paradicsomimport aránya közel ötszörösére nőtt az elmúlt évtizedben, és jelenleg már meghaladja a magyar termelés 12 százalékát. Az uborkapiacon szintén növekvő import figyelhető meg, bár a változás mértéke mérsékeltebb. Ugyanakkor Magyarországon a fogyasztás jelentős részét külföldről érkező termékek biztosítják. A hazai kereslet hozzávetőleg felét importuborka fedezi, amelynek döntő többsége uniós tagállamokból érkezik. Az EU-n kívüli országok részesedése jelenleg viszonylag alacsony, az importnak körülbelül egytizedét adja. A fokhagyma esetében az elmúlt években különösen kedvezőtlen folyamatok bontakoztak ki. A hazai termelés 2020 óta hozzávetőleg 20–25 százalékkal csökkent, ami jelentős kínálati hiányt eredményezett. A keletkező piaci rést gyorsan kitöltötte a külföldi áru, így az import aránya a hazai termeléshez viszonyítva már elérte a 40 százalékot. A termelők szerint ez jól mutatja, milyen sérülékennyé válhat egy ágazat, ha csökken a hazai kibocsátás. A magyar gazdák egyik visszatérő problémája, hogy a vásárlók gyakran nem kapnak megfelelő tájékoztatást a zöldségek és gyümölcsök eredetéről. Pedig az uniós szabályozás alapján a friss zöldségek és gyümölcsök esetében kötelező a származási ország jól látható feltüntetése az értékesítés helyén. A gyakorlatban azonban számos üzletben ez a jelölés nehezen észrevehető, hiányos vagy egyáltalán nem található meg. A termelői érdekképviseletek szerint a jelenlegi rendszer nem segíti kellőképpen a tudatos vásárlást, hiszen sok fogyasztó szívesen választana magyar terméket, ha annak eredete egyértelműen látható lenne. A szakmai javaslatok szerint érdemes lenne minden friss zöldség és gyümölcs esetében nemcsak szövegesen, hanem az adott ország zászlajával is feltüntetni a származási helyet. A gazdálkodók szerint az egységes, zászlóval kiegészített jelölési rendszer növelné az átláthatóságot és segítené a fogyasztókat a vásárlási döntések meghozatalában. Emellett erősíthetné a helyben előállított élelmiszerek versenyképességét is. A kertészeti ágazat szereplői szerint a hazai termékek választása nemcsak gazdasági kérdés. A magyar zöldségek és gyümölcsök vásárlásával a fogyasztók hozzájárulnak a vidéki munkahelyek megőrzéséhez, a helyi gazdaság erősítéséhez és az élelmiszer-önrendelkezés fenntartásához is. Az import növekedése önmagában nem rendkívüli jelenség egy nyitott európai piacon, ugyanakkor a szakmai szervezetek szerint fontos, hogy a vásárlók pontosan tudják, milyen eredetű terméket tesznek a kosarukba. Ennek egyik alapfeltétele a jól látható és egyértelmű származási jelölés. Forrás: MAGOSZ Indexkép: Shutterstock