● news.bsdnet.hu

Hani nem szokványos teológiát és filozófiát művel, inkább a Máriához kapcsolódó szimbólumokból, nevekből, címekből és egyes liturgikus szövegekből indul ki. Könyvismertetőnk. Csodálatos vonás a vallásos életben, hogy a legbanálisabbnak tűnő dolgok is mély szellemi jelentéssel bírnak, és Istenre emlékeztető szimbólumokká válhatnak számunkra. Az evés, az alvás, a tárgyak alkotása és használata, a másokkal való foglalkozás – mind-mind egy őskép Istenben. Ilyen maga a születés is, amelynek a kereszténységben különös kitüntetettsége van. Ez első pillantásra ellentmondásnak tűnik, mivel hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a születés (és a halál) feltétlenül mulandóságot jelent. De nem így van: Isten is örökké születik (a Fiú az Atyából az idő kezdete előtt), sőt a világra is megszületik (megtestesül) – és fordítva, az ember szintén újraszülethet Istenben (keresztség, istengyermekség). Ám ha van isteni születés, akkor van Istenatya – ezt tudjuk – ésIstenanyais. Aki nemcsak embert szül, hanem magát Istent, és világot, üdvözült lelkeket – vagyis maga is isteni, valamilyen értelemben. Ezen a ponton azonban a keresztény ember egy igen furcsa rejtélybe ütközik. Az isteni Anya „helyén” egy emberi személyt talál: Szűz Máriát. Egy földi nőt, ha tetszik – aki azonban átvette és mindmáig betölti mindazokat a szerepeket, méltóságokat, amelyek Európa és a mediterráneum korábbi kultuszaiban a Nagy Anya (Magna Mater) sajátjai voltak, és kifejezetten az isteni rendhez, az egyetemes teremtéshez és a megváltáshoz, illetve a „beavatási halálhoz” kapcsolódtak. Jean Hani, a nemrég (2012-ben) elhunyt katolikus és tradicionalista gondolkozó ezt a kérdést próbálja tisztázniA Fekete Szűzcímű könyvében, a Mária-tisztelet egyik sajátos formájának, a Fekete Szüzek kultuszának vizsgálatán keresztül. Méhkasba nyúlt, mondhatnánk, hiszen Mária szerepét illetően újra és újra fellángol a vita teológiai és egyéb vonalakon (legutóbb atársmegváltó fogalmávalkapcsolatban), ami nem is csoda a fentiek fényében, és figyelembe véve Palamasz Szent Gergely meghatározását, aki szerint a Szűz „a teremtett és teremtetlen természetek határa”. Hani egyértelműen a teremtetlen (azaz isteni) természet felé fordítja-hajlítja az olvasót, de nagyon intellegens módon teszi mindezt. Korántsem akarja bírálni a főáramú teológiát, és még kevésbé akar újító, „reformer” vagy „eredeti” lenni. Ellenkezőleg, azt mutatja meg, hogy a Mária kvázi „istennői” mivoltával kapcsolatos tanításelemek (amelyekkel a katolikus és az ortodox egyház liturgikus könyörgéseiben, imáiban, litániáiban bőséggel találkozunk), nagyon is értelmezhetőek a hivatalos dogmatika és teológia keretei között, hahelyesenállunk a kérdéshez, és tágabb perspektívában szemléljük. A Fekete Szűzugyanakkor jóval több mint vallástörténeti vagy filozófiai értekezés. A könyv 4. és 5. fejezete két, kifejezetten gyakorlati területet tárgyal. Előbbi a keresztény spirituális út, utóbbi pedig az általános férfi-nő viszony és a házasság intézménye (szentsége) szempontjából vizsgálja, hogy mit jelenít meg Mária, vagyis mi a principiális nőiség, a „szűziesség” – vagy éppen a feketeség – szellemi-lelkiértelme. Aktuális kérdések, hogy ezt a csúnya szót használjuk, a vallásos emberek számára mindenképpen (ha valóban új emberré akarunk válni), de jóhiszeműen feltételezhetjük, hogy a jelenlegi zűrzavarban a nem vallásos emberek is szívesen elolvasnak néhány igazán komoly magyarázatot azzal kapcsolatban, hogy mit jelent férfinak vagy nőnek lenni, és miként vezethető vissza a két biológiai nem egy sokkal mélyebb ésörökérvényű(itt nyugodtan leírhatjuk: metafizikai) valóságra. Hani nem szokványos teológiát és filozófiát művel, inkább a Máriához kapcsolódó szimbólumokból, nevekből, címekből és a már említett liturgikus szövegekből indul ki, hasonló módszert követve, mint első magyar nyelvre fordított könyvében, azIsten mesterségeiben (amelynek második, javított kiadása ugyancsak a napokban jelent meg a Sursum Kiadónál). Korántsem becsüljük le a racionális teológiát, de a könyveket olvasva igazat kell adnunk a szerzőnek, miszerint a szimbólumok, nevek, imák „a hit mély intuícióit hordozzák, és a megismerés olyan területeit tárják fel a szellem számára, melyhez a teológiai spekuláció nem ér el.” Gondoljunk még egyszer bele: nap mint nap találkozunk ezekkel a rejtett kincsekkel – milyen nagyszerű lenne, ha végre felismernénk jelentésüket! Jean HaniA fekete szűz, illetveIsten mesterségeicímű könyvének bemutatójára május 15-én péntek 18 órától kerül sor aLast Exitszellemi műhelyben. A művekről Rády Sándor beszélget a Sursum Kiadó vezetőjével, Laki Zoltánnal. Helyszín: Váci utca 47., 12-es kapucsengő, 3. emelet 313-as terem. (Nyitókép:Częstochowai Fekete Madonna, részlet) *** Ezt is ajánljuk a témában Miért van kiemelt jelentősége Jézus keresztfán kimondott szavainak? Mi ad(hat)ja „a szenvedés értékét”? Tényleg túlságosan „búskomor” a katolikus egyház? A Sursum Kiadó vezetőjét kérdeztük. Ezt is ajánljuk a témában John Saward kivételesen magas színvonalú könyve éppen ebben segíthet bennünket – ha elfogadjuk. „A kereszténységet és az erkölcsöt nem lehet helyettesíteni pénzzel és képmutatással” – húzta alá a Fidesz volt országgyűlési képviselőjelöltje. A másik oldalon? Inkább ne is menjünk ennél tovább. A legnagyobb ellenszélben vált sikeressé a már a hazai mozikban is látható, bibliai témájú animációs film. A Tisza Párt önkéntes Lenin-fiúja hozta a formáját. Van, aki számára rögös út vezetett a megtérésig, másoknak mindig is magától értetődő volt. Pedig a célhelyen nem beszélnek angolul. Kármán András is tett határozott politikai állításokat, amik innentől számonkérhetők rajta. Már nemcsak azt keressük a legmodernebb módszerekkel, hol állt és hol csapott össze a magyar és a török sereg, hanem azt is, hogyan mozogtak az akkori terepviszonyok között.