● news.bsdnet.hu

Már nemcsak azt keressük a legmodernebb módszerekkel, hol állt és hol csapott össze a magyar és a török sereg, hanem azt is, hogyan mozogtak az akkori terepviszonyok között. Közeledik a mohácsi csata 500. évfordulója, 2026. augusztus 29., ennek kapcsán kérdeztük Bertók Gábor régészt, a Janus Pannonius Múzeum igazgatóját és aJPM Mohács 500kutatóprogramjának vezetőjét az új fejleményekről. Tavaly többek között kiderült,hogy Majson sikeresen feltárták egy templom középkori előzményeit, ami azért jelentős eredmény, mert sikerült megtalálni annak a templomnak a fizikai bizonyítékát, amely a csata legfontosabb szemtanúja, Brodarics István királyi kancellár által leírt látvány fontos eleme lehetett. Akkor sok-sok bizonyíték alapján már kijelentettük, hogy a fő kérdés eldőlt: Majs környékén volt a Mohácsi csata. Ezt is ajánljuk a témában Nincs komolyan vehető bizonyíték, ami cáfolná Bertók Gábor és csapata eredményeit. A csata Majs környékén volt, a tudomány ízekre szedte a fizikai valósággal köszönőviszonyban sem lévő elméleteket. Hogyan tovább? A projekt mostanra egy rendkívül intenzív, interdiszciplináris szakaszba lépett. A fő összecsapás és a helyszín tisztázása után a hangsúly a térbeli adatok elemzésére, a csata egyes folyamatainak és a csatatér tágabb környezetének rekonstrukciójára, továbbá a felgyűjtött tárgyak és adatok feldolgozására tolódott. Már nemcsak azt keressük, hol álltak és hol csaptak össze a seregek, hanem azt is, hogyan mozogtak az akkori terepviszonyok között. Munkánkat a műszeres vizsgálatok, a kísérleti régészet, az archeometria és a hagyományos régészet ötvözete jellemzi: a legmodernebb méréstechnikai módszerekkel dolgozunk, miközben a terepi jelenlétünk is folyamatos. Hol ástak mostanában? Áprilisban újabb teljes munkahetet különítettünk el arra, hogy eddig nem vizsgált területeken végezzünk fémdetektoros terepbejárásokat. Az elmúlt hónapokban ásatásokat végeztünk a Majs melletti csatatéren található falunyomon és az 57-es út számos helyszínén. Utóbbiak egyikén és a majsi lelőhelyen többek között pusztulási rétegeket is sikerült dokumentálnunk. További feltárásokat végeztünk a majsi katolikus templomban, ahol ugyebár sikerült egy középkori templom maradványait azonosítani, amely megfeleltethető Brodarics István csataleírásában szereplő templomnak. A legfrissebb eredményeinket több konferencián is bemutattuk, köztük az MTA alapításának 200. évfordulójára szervezettMohács 500 ülésen. Mivel telnek a dolgos hétköznapok? Hogyan készülnek az 500. évfordulóra? A hétköznapjainkat elsősorban egy nagy léptékű feldolgozómunka tölti ki: szisztematikusan rendszerezzük azt a mintegy 15 000 fémtárgyat, amely az elmúlt tíz év fémkeresős kutatásai során került elő. A tudományos munka gerincét a leletek mellett a műszeres vizsgálatok eredményei, a korábbi adattári adatok, valamint az ezekre épülő régészeti és fegyvertörténeti elemzések adják. Ez a háttérmunka jelenti az évfordulós készülődés alapját is, hiszen ebből az anyagból egy önálló kötetet és egy időszaki kiállítást is összeállítunk. Milyen célokat tűztek ki az évfordulóra a projekt kezdetén? Mi valósult meg? A projekt kezdetén a legfőbb célkitűzésünk a fő összecsapás helyszínének tudományos azonosítása volt. Az elmúlt évek terepi kutatásai és a leletanyag szisztematikus feldolgozása alapján ma már nagy biztonsággal kijelenthetjük, hogy a csata fő összecsapása a Majs mellett, az ott található tereplépcső alatti síkon már korábban azonosított középkori falu körüli, nagyjából 1,5-2 km2 területen zajlott. Bár ez alapvető áttörés, még a munka derekán járunk: folyamatosan zajlik a leletek restaurálása és a feldolgozás részét képező archeometriai vizsgálatok is. Itt a klasszikus metallográfiai módszerek mellett modern technológiát, például röntgenfluoreszcens (XRF) analízist is alkalmazunk a csatahelyszínen talált ezer fölötti darabszámú ólomlövedék és egyéb fegyverlelet anyagösszetételének pontos meghatározásához. Ezek a vizsgálatok segíthetnek a tárgyak eredetének, hovatartozásának meghatározásában. Mi van még hátra? A kutatás további irányait aMohács 500programot támogató 2023-as kormányhatározat jelölte ki, amelynek pontjai mentén módszeresen haladunk előre. Megvalósultak a szükséges eszközbeszerzések, és jól állunk a korabeli táj- és településrekonstrukcióval is. A geofizikai mérésekre alapozva célzott tervásatásokat végeztünk Sátorhely, Majs és Kölked határában, emellett elkészíttettünk a leleteken, illetve egyéb kutatási eredményeinken alapuló számosfegyver- és viseletrekonstrukciótis, amelyek kísérleti régészeti és múzeumpedagógiai célokat is szolgálnak. Ami az „utolsó simításokat” illeti: az eddigi adatgyűjtéssel és feldolgozással a kutatás nem fog leállni, hiszen maradtak még kérdések, például óriási eredmény lenne, ha tudnánk csatatéri tömegsírt is azonosítani. Ezekből ugyanis eddig egyet sem tudtunk megtalálni, illetve a projekt végére várhatóan 30 négyzetkilométert is elérő átkutatott terület leletanyaga lehetőséget ad a mohácsi térség történetének olyan mélységű vizsgálatára, amely talán európai szinten is egyedülálló. Nyitókép:Mohács 500Facebook-oldala A magyar történelem tragikus szereplője, Deák Ferenc politikai ellenfele soha semmiben nem engedett, a teljes magyar önállóságot célozta meg, és kompromisszum helyett inkább fejbe lőtte magát. A 10. századi hadjáratok csúcspontján a magyarok képesek voltak adófizetésre bírni a német királyt, Sankt Gallen kapcsán pedig semmi sem az, aminek látszik – erről egy zseniális szerzetes tehet. A lovagrend tagjai között találjuk Károly Róbert merénylőjének a nevét, ők voltak a középkori koronaőrök, szívük tájékára hét betűt hímeztek, és manapság női tagokkal is büszkélkednek. Már a neve is a honfoglalás utáni magyarsághoz kötődik: Csanád Szent István király távoli rokonságához tartozhatott. Máté Enikő írása. E gondolat jegyében született meg Keresztury-Albert Zsolt zeneszerző különleges színpadi zeneműve. A Penta Essentia utazás a hamvasi öt géniusz földjén a veszteségek helyett a magyar lét teljességének kulcsát állítva a középpontba. Pedig a célhelyen nem beszélnek angolul. Kármán András is tett határozott politikai állításokat, amik innentől számonkérhetők rajta. Hani nem szokványos teológiát és filozófiát művel, inkább a Máriához kapcsolódó szimbólumokból, nevekből, címekből és egyes liturgikus szövegekből indul ki. Könyvismertetőnk.