● news.bsdnet.hu

Mint arról  beszámoltunk , június 18-án jogtudománnyal foglalkozó egyetemi oktatók és kutatók csoportja nyílt levélben megírta, hogy alapos megfontolás után arra a nehéz döntésre jutottunk, hogy támogatjuk a NER hivatalban maradt vezető közjogi tisztségviselők leváltását. A 42 jogász által aláírt levél emlékeztet arra, hogy az országgyűlési választások után Magyar Péter miniszterelnök lemondásra szólította fel Sulyok Tamás köztársasági elnököt, valamint a Kúria, az Országos Bírói Hivatal, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal és a Médiahatóság elnökét, illetve a legfőbb ügyészt. A Kovács Kriszta és Tóth Gábor Attila által szövegezett nyílt levél leszögezi: „Az Országgyűlés kétharmados többséggel módosíthatja az Alaptörvényt. Más intézmény nem bírálhatja felül tartalmi szempontból a módosítást. Ha a köztársasági elnök vétót emel a megfelelő eljárásban elfogadott módosítással szemben, és az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a módosítást, akkor megsértik az Alaptörvényt.” Ugyanakkor – teszik hozzá – „a kétharmados többség hatalma sem korlátlan. A közjogi tisztségviselők eltávolítása példátlan lépés, amelyre kivételes indokból, igazolható célok érdekében és megfelelő jogi eszköz alkalmazásával kerülhet sor”. A közjogi tisztségviselők, a köztársasági elnöktől az alkotmánybírákig és a legfőbb ügyésztől a Kúria elnökéig, lényeges szerepet játszottak az autokrácia kiépítésében és fenntartásában. Döntéseik és mulasztásaik miatt osztoznak a felelősségben a kirekesztett egyéneket és csoportokat ért tömeges jogsérelmekért, valamint a rendszerszintű vagyoni visszaélésekért, a közjavak magánkézbe való átjátszásáért és az így előidézett szociális igazságtalanságokért. Mivel a közjogi tisztségviselők a végsőkig lojálisak maradtak az autokratikus hatalomhoz, ezért helyrehozhatatlanul hiteltelenné váltak – fogalmaz a levél, amely szerint ezután akármilyen döntéseket hoznának a jövőben, „ők hatalomfüggő és részrehajló döntéshozóknak bizonyultak, akik nem a törvény szelleme és betűje alapján járnak el”. Megbízatásuk fenntartása pedig „meggátolná a demokratikus jogállam helyreállítását”. A nyílt levélhez sokan utólag csatlakoztak, többek között Baka András, Bozóki András, Földi András, Halmai Gábor, Kis János, Lévayné Fazekas Judit, Majtényi László, Palotás János és Róna Péter. Hack Péter professor emeritus, aki az aláírók döntő többségét ismeri és sok kérdésben azonos állásponton is vannak, Facebook-posztjában mégis vitába száll velük. Az ELTE jogtudósa különösen különösen a nyilatkoznak azt a részét bírálja, amely úgy szól, hogy „a közjogi tisztségviselők a köztársasági elnöktől az alkotmánybírákig és a legfőbb ügyésztől a Kúria elnökéig lényeges szerepet játszottak az autokrácia kiépítésében és fenntartásában. Döntéseik és mulasztásaik miatt osztoznak a felelősségben...” Mint írja: Nem kétlem, hogy amit követelnek, nagyon nagy népszerűségnek örvend (legalábbis a Tisza párt szavazói között), de amit állítanak az nem más, mint a kollektív felelősség, a kollektív bűnösség elvének felélesztése. Az alkotmányjogász történelmi példákra hivatkozva megjegyzi, hogy a kollektív felelőség elve alapján 220-230 ezer magyarországi németet telepítettek ki, a Benes dekrétumokkal fémjelzett politika 110 ezer magyar kollektív bűnösségét mondta ki 1946-ban Csehszlovákiában. 1949-ben a kollektív bűnösség elve a kulákok ellen fordult, és a kuláklisták eredményeként 71 ezer családot (több százezer embert) fosztottak meg jogaiktól, vagyonuktól, otthonuktól. Hack Péter a rossz történelmi tapasztalatok okán tisztelettel kérdezi az aláíró kollégáktól: Pokol Béla jogtudós szintén a Facebookon tiltakozott az ellen, hogy „a jogtudománnyal foglalkozó egyetemi oktatók és kutatók a törvénytelenség oldalára állnak, amikor elfogadják és bátorítják Magyarország miniszterelnökét az ország (nem a NER!) vezető közjogi tisztviselőinek leváltására”. A volt alkotmánybíró hangsúlyozza: „a jogtudománnyal foglalkozó egyetemi oktatók és kutatók nem jogi érvekre, hanem szerepükből kilépve többek között az Európai Parlament, egy politikai testület, politikailag motivált jelentéseire és meg nem nevezett kutatásokra hivatkozva állítják azt, hogy Magyarország az elmúlt 16 évben nem volt demokrácia, de április 12. óta valamilyen okból hirtelen ismét azzá vált”. Pokol Béla szerint a közjogi tisztségviselők eltávolítása példátlan lépés, amelyre kivételes indokból, igazolható célok érdekében és megfelelő jogi eszköz alkalmazásával kerülhet sor. A kivételes indokokat, igazolható célokat és megfelelő jogi eszközöket az Alaptörvény tételesen szabályozza. Aki ezeken túllép, az alkotmányos kereteken kívül helyezi magát. Az alkotmányos kereteken kívül nincs jog és nincsenek szabályok. Ott csak a nyers politikai erő lakik, bármennyire is önkorlátozónak akarjuk azt láttatni. A jogászprofesszor úgy véli, hogy az elmúlt 16 évben hozott döntések legitimációja semmivel sem gyengébb, mint a most hozott vagy meghozandó döntések legitimációja. „Aki a korábban hozott döntések legitimációját megkérdőjelezi, az az állam működésébe vetett bizalmat ássa alá. Bármelyik korábbi döntés bármikor megkérdőjelezhetővé válik. A forradalmi törvényesség permanens forradalomhoz vezet” – állítja Pokol Béla. (Borítókép: Őrségváltás a Sándor-palota előtt. Fotó: Shutterstock)