● news.bsdnet.hu

2026. május 26-án a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egysége és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közös konferenciáján a szőlő- és borágazat legégetőbb kihívásait vették górcső alá. A rendezvény rámutatott arra, hogy az éghajlatváltozás folyamatos alkalmazkodásra készteti az ágazatot. Ebbe természetesen a növényvédelem is beletartozik, mely esetében a fenntartható megoldások keresése egyre nagyobb hangsúlyt kap. A klímaváltozás hatására a károsítóegyüttes megváltozik, a szőlő fejlődése felgyorsul, így a növényvédelmi ablak rövidül. A stresszhelyzetek egyre fokozódnak, ezért a növény kondíciójának megőrzésében a biostimulátorok szerepe felértékelődik. Jelenleg a legnagyobb növényvédelmi problémát a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma ( Grapevine flavescence dorée-FD ) okozza. Bár őshonos a kórokozó, és a terjesztéséért felelős vektor, az amerikai szőlőkabóca ( Scaphoideus titanus ) régóta jelen van hazánkban, de országos léptékű problémává csak tavaly vált. A járványdinamika alapján idén a fertőzés jelentős növekedése várható. A kórokozó megfékezését a jogszabályi háttér is segíti, az idei évtől a teljes ültetvény felszámolására vonatkozó fertőzöttségi küszöbérték 30%-ról 20%-ra csökken, továbbá az AKG és az ÖKO programokban évi 2 védekezés az amerikai szőlőkabóca ellen kötelező. Jelenleg a legnagyobb növényvédelmi problémát a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma ( Grapevine flavescence dorée-FD ) okozza – Fotó: Unsplash Május végén, június elején talán a legfontosabb teendő az amerikai szőlőkabóca elleni, összehangolt védekezés . A hazai kabócafauna rendkívül összetett, egy-egy ültetvényben általában 19–35 kabóca faj is előfordulhat , azonban a különböző kabócafajok eltérő mértékben jelentenek veszélyt a szőlőre. Többnyire a szívogatásukkal jelentős problémát nem okoznak, bár egyes fajok teljes lomvesztést is okozhatnak. Az amerikai szőlőkabóca mellett más fajok is vektorok lehetnek, de ezek többsége nem alkalmas a fitoplazma hosszú távú fenntartására. Ennek ellenére jelenlétük növeli a járvány kockázatát. Az aranyszínű sárgaság mellett a gombabetegségek jelentik a szőlő védekezésének gerincét. A klíma átalakulásával a lisztharmat járványszerű fellépése az elmúlt harminc évben visszafogottabb volt. Idén komoly járványra lehetett számítani, hasonlóan a 2014-es nagy fertőzési hullámhoz. Azonban a hűvösebb tavasz lassította a gombák fejlődését, ami gátolta a járvány kialakulását. 2025 áprilisban a hőmérséklet, a fenológiai állapot és a levélfelület nedvessége is ideális volt a fertőzéshez, ám az ivaros képletek már márciusban éretté váltak, amikor a növény fenológiája még nem volt megfelelő. Emiatt nem alakult ki járvány. Az idei év példája is alátámasztja, hogy a konídiumos fertőzés szerepe az aszkospórákkal szemben egyre jobban fokozódik. A botritisz megjelenése is kezd átalakulni. A száraz őszi időjárás és a korábbi szüret nem kedvez a fertőzésnek, ami egyrészt pozitívum a kártétel csökkenése szempontjából, másrészt viszont negatívum, mivel jelentősen visszaszorulhat az aszúsodás kialakulása is. A növényvédelmi előrejelzés jelentősége folyamatosan felértékelődik, amiben a fertőzési modellek és a meteorológiai adatok integrálása nélkülözhetetlen. A megváltozott klimatikus tényezőknek megfelelően módosítani kell a modelleket, hiszen többek között módosul a fertőzési küszöbhőmérséklet is. Ezért fontos hangsúlyozni, hogy az előrejelzés mellett a helyszíni szemle szerepe is nélkülözhetetlen. Emellett a nemesítésről sem szabad elfeledkezni . Az ágazat ebből a szempontból konzervatívnak tekinthető, mivel a szőlőt általában vegetatív úton szaporítják. Ez rendkívül alacsony genetikai változatossághoz vezetett. Csak a 19. század közepén a filoxéra, a peronoszpóra és a lisztharmat megjelenésével került előtérbe a keresztezéses nemesítés. Ennek célja már nem csupán a rezisztencia, hanem a termőképesség és a minőség javítása is volt. Emellett a klímaváltozás hatására egyre fontosabbá válik a fajták hő-, aszály- és fagytűrő tulajdonságai is. A filoxéra elleni történelmi küzdelem jól mutatja, hogy a szőlőtermesztés nagy válságait mindig a tudomány, a termelői tapasztalat, a hatóság és a társadalom összefogása oldotta meg. Ugyanez a szemlélet ma is nélkülözhetetlen, hiszen a járványhelyzet felszámolása és a megváltozott klimatikus tényezőkhöz való alkalmazkodás együttműködés nélkül nem lehetséges. Forrás: NAK Indexkép: unsplash.com