● news.bsdnet.hu

A Louisiana kontra Callais-ügy jelentőségét érdemes két részre bontani. Az egyik a rövid távon megfogható politikai következményről szól, hiszenaz ítélet vadonatúj fejezetet nyitott a tavaly kirobbant „gerrymandering-háborúban”.A másik rész fókuszában a választójogi törvény áll, pontosabban annak fokozatos újraértelmezése, gyengítése az elmúlt évtizedek során, ami a rasszizmusról folytatott társadalmi vitához is kapcsolódik. De kezdjük először azzal, hogy milyen jogszabályról van egyáltalán szó. Az 1965-ös Voting Rights Act – mivel több is akadt ilyenből, szokás jelölni az évszámot – a fekete polgárjogi mozgalom csúcsán lépett életbe, alig hónapokkal a selmai „véres vasárnap” után.A déli államokban ekkoriban ért véget a Jim Crow-korszak, amit a faji szegregáció és az afroamerikaiak politikai elnyomása jellemzett. Mint aztkorábbi cikkünkben kifejtettük, számos egykori rabszolgatartó államban – az erőszakos megfélemlítés és a nyílt kizárás mellett – olyan eszközökkel is akadályozták a feketék választási részvételét, mint az elfogultan értékelt szövegértési tesztek vagy a fejadó.Mindezt annak dacára, hogy a XV. alkotmánykiegészítés, amelyet az 1865-ben lezárult polgárháborút követően ratifikáltak, tiltotta a választójog korlátozását „rassz, bőrszín vagy korábbi rabszolgaság alapján”. A választójogi törvény célja tehát a faji diszkrimináció felszámolása és az alkotmány betűjének valós betartatása volt, A törvény nemcsak a szavazati jog megtagadását büntette, hanem a „szavazathígítást” is. Amerikai liberális körökben máig hatalmas népszerűségnek örvend a „valaha volt legsikeresebb törvénynek” titulált VRA. Mississippiben például két év alatt megkilencszerezte a választásra regisztrált afroamerikaiak arányát, az 1965-ös 6,7%-ról (!) 59,8%-ra nőtt 1967-re. A konzervatívokat viszont alsóhangon is megosztja a választójogi törvény, talán nemcsak olyan politikai kalkulációkból kifolyólag, hogya VRA a republikánusok felé hajló déli államok szinte mindegyikében biztosít(ott) egy-két körzetet a fekete kisebbségnek, amely túlnyomórészt a demokratákra szokott ikszelni.Az amerikai jobboldal alapvetően nem szíveli a különböző kisebbségek pozitív diszkriminációját, indokolják akár ezt olyan történelmi sérelmek, mint a rabszolgaság vagy a szegregáció. Úgy gondolják ugyanis, hogyez sérti a törvény előtti egyenlőség és a „színvak” – azaz etnikai és faji származást nem figyelembe vevő – alkotmány elvét.Gyakori kifogás még a választójogi törvénnyel szemben, hogy az aláássa a tagállamok választásokhoz fűződő joghatóságát éstúlzott hatalmat ad a szövetségi adminisztráció kezébe. Ezen szempontok döntőnek bizonyultak a legfelsőbb bíróság 2013-as döntésében, amikorelkaszálták a VRA velejének vélt „képletet”. Ez határozta meg, hogy mely helyhatóságoknak kell előzetes jóváhagyást kérniük, ha módosítják a választási törvényeket.John Roberts,a csúcsbíróság elnöke a többségi határozatban akkoriban szintén érvként hozta fel, hogy fél évszázad változott annyit az amerikai társadalom, hogy immár feleslegessé váltak a választójogi törvény „rendkívüli” rendelkezései. Országunk megváltozott, és bár a választás során megnyilvánuló bármilyen faji megkülönböztetés elfogadhatatlan, a Kongresszusnak gondoskodnia kell arról, hogy az e probléma orvoslására elfogadott jogszabályok megfeleljenek a jelenlegi körülményeknek – írta Roberts, aki már a ’80-as évekbenlobbizotta VRA megnyirbálása mellett. A rasszizmust máig súlyos problémaként számontartó liberális oldal ezzel úgy szokott vitatkozni, hogyépp a választójogi törvény mérsékelte a diszkriminációt, így annak felszámolása csak visszalépéssel járna,és megfelel annak, mintha valaki „az esőben állva kidobná az esernyőjét, mondván, nem is ázott el”. Bár a konzervatív többségű legfelsőbb bíróság három éve még nem bántotta a Gingles-precedenst, és rábólintott arra, hogy Alabamában meg kell húzni egy második fekete többségű kongresszusi választókörzetet az esélyegyenlőség jegyében,tavaly már láthattunk arra jeleket, hogy a képlet után hamarosan a VRA újabb szakasza változhat „zombivá”. A faji alapú jogorvoslatok egy bizonyos ideig, néha hosszú ideig, egyes esetekben évtizedekig megengedettek, de […] nem lehetnek határozatlan idejűek, és végponttal kell rendelkezniük – érvelt például aDonald Trumpáltal jelöltBrett Kavanaughfőbíró 2025-ben. Érdekes mindenesetre, hogy 2013-ban az előzetes engedélyeztetés elvét nem vélte alkotmányellenesnek a csúcstestület, csak az elavult képletet – ezáltalúgy „húzták ki” a VRA legerősebb fogát, hogy papíron az még létezik,bár a kisebbségek politikai képviselete miatt aggódó polgárjogi aktivisták számára ez sovány vigaszt nyújt. Ezt a taktikát pedig a mostani, cikkünk fókuszában lévő ítélet is folytatta, ami a törvény másik tartóoszlopát ingatta meg. Mivel a választójogi törvény nem írta elő Louisiana állam számára, hogy további kisebbségi többségű választókerületet hozzon létre, és az államnak nyomós érdeke nem fűződött a rassz figyelembevételéhez, ez a térkép alkotmányellenes, faji alapon történő választókerület-manipuláció – áll az amerikai legfelsőbb bíróság április 29-i határozatában, amely megsemmisítette a louisianai törvényhozás által 2024-ben elfogadott képviselőházi körzetbeosztást.A döntés kidomborította a kilencfős testület ideológiai törésvonalait,a hat republikánus elnök által kinevezett, konzervatív táborba sorolt főbíró ugyanis támogatta azt, míg a liberális szárnyhoz sorolt kinevezettek ellenezték. Az ügy pikantériája, hogyaz elmarasztalt Louisiana korábban épp azért kényszerült új térképet rajzolni, mert egy szövetségi bíróság előírta ezt az államnak a választójogi törvény nyomán.A 2022-es eredetivel az volt a probléma, hogy noha a helyi lakosság harmadrészt fekete, Louisiana hat kongresszusi körzete közül csak egyetlen egyben adták a többséget az afroamerikai szavazók, ami felhígította az ő – zömében demokratákra leadott – voksaikat, ezzel sértette az egyenlő képviselethez fűződő jogaikat. A republikánusok által ellenőrzött Baton Rouge-i törvényhozás két éve meghajolt a bíróság előtt, és létrehozott egy második fekete többségű körzetet, melyet a legutóbbi, 2024-es választáson be is zsebeltek a demokraták. Magukat nem feketének valló szavazók azonban faji alapú diszkrimináció miatt pert indítottak, melyben a legfelsőbb bíróság egészen mostanáig húzta a döntéshozatalt, jóllehet már 2025-ben felért hozzá az ügy. Az amerikai jogi grémium most tehát azt a térképet nyilvánította diszkriminatívnak, ami pont hogy a feketék hátrányba kerülését volt hivatott orvosolni a VRA eddigi értelmzése alapján. Ezen a csúcsbíróság arra alapozva változtatott, hogymivel a XV. alkotmánykiegészítés tilt minden típusú faji megkülönböztetést, az azt végrehajtani hivatott törvény alapján nem lett volna szabad figyelembe venni a választók rasszát, amikor kialakították a körzethatárokat. A taláros testület mindazonáltal a jogvédők rémálom-forgatókönyvétől eltérően nem semmisítette meg, ugyanakkor átértelmezte az 1965-ben elfogadott törvény második szakaszát, jócskán megnehezítve a faji diszkrimináció bizonyítását a gerrymanderinggel – azaz a választókerület-manipulációval – kapcsolatos perekben. Mostantól ugyanis nem elegendő a hátrányt okozó hatást bemutatni, szükséges bizonyítani azt is, hogy az rasszista szándékkal lett kialakítva. Ezt a lécet jóval nehezebb megugrani, hisz hacsak nincs a kisebbség elnyomásáról mint célról explicit kinyilatkoztatás, a gerrymandering könnyedén leplezhető a nyers pártpolitikai érdekek érvényesítésével – a pártos körzetmanipulációt a legfelsőbb bíróság pedig olyan politikai kérdésnekminősítette2019-ben, amibe a bíróknak nincs beleszólása. Arról, hogy a diszkriminatív szándék vagy csak a hatás a mérvadó, a ’80-as években is folyt vita. A legfelsőbb bíróság már akkor az előbbi mellett szállt síkra, de ezt röviddel később felülírta a Kongresszus, így mind ez idáig nem volt bizonyítandó a szándék. Elena Kagan, akit a demokrataBarack Obamajelölt a legfelsőbb bíróságra, nem fogta vissza magát az ítélethez csatolt különvéleményében, melyben a polgárjogi mozgalom vívmányait fenyegető drasztikus visszalépésről beszélt. A következmények várhatóan messzemenők és súlyosak lesznek. A mai döntés nem többé, mint holt betűvé teszi a második szakaszt. Azokban az államokban, ahol ez a törvény máig fontos – azaz, ahol még mindig jellemző a lakóhely szerinti szegregáció és a faji alapon polarizált szavazás –, a kisebbségi szavazók mostantól kiszoríthatók a választási folyamatból. A konzervatív kollégája,Clarence Thomasugyanakkor annak adott hangot, hogy a törvényt soha nem kellett volna úgy értelmezni, hogy az nagyjából arányos képviseletet biztosít a kisebbségeknek. A többségi véleményt megfogalmazóSamuel Alitotovábbá leszögezte, „drámaian megváltozott” a helyzet az amerikai Délen a VRA elfogadása óta, és a fekete szavazók ma már hasonló arányban vesznek részt a választásokon, mint a többi választópolgár – bár azzal, hogy a rasszizmus már a múlté, a legtöbb liberális jogvédőnem ért egyet. De térjünk át az ítélet politikai következményeire, hisz ezáltal olyan déli államokba is lehetővé vált a pártok közötti gerrymandering-háború átterjedése, ahol eddig nem lett volna megengedett. Azaz hamarosan nemcsak Louisiana rukkolhat elő olyan új kongresszusi térképpel, ami helyzetbe hozza a republikánusokat. JEFF LANDRY’S 4 NEW MAPSvia @wdsu We now have a first look at the proposed new congressional maps for Louisiana after the Supreme Court ruled the state's two majority-Black district map was unconstitutional.Lawmakers are set to debate them in the Senate Friday morning.… pic.twitter.com/I6Nw4qLktphttps://twitter.com/wdsu?ref_src=twsrc%5Etfw A tartalmát illetően kevésbé meglepő csúcsbírósági ítélet kulcsa kezdettől fogva az időzítés volt, hisz kérdéses volt, hogy vajon még időben kiadják-e azt az idén novemberben esedékes félidős választások előtt. Louisianában nagyon iparkodni kellett:alig pár napon múlt, hogy a kormányzó el tudja halasztani júliusig a május 16-i előválasztásokat, noha több mint 40 ezren már előzetesen leadták a voksukat.Jeff Landryszerint az ítélet fényében a voksolást új körzetek használatával kell megtartani, bár nem mindenki véli ugyanígy, a lépés kapcsán több keresetetbeadtakdemokratákhoz köthető felperesek. A republikánus többségű állami törvényhozás, amely felelős a kerületek meghatározásáért, márma elkezdi a munkátaz új beosztáson, amelya várakozások szerint nem lesz maximalista, a kettő közül az egyik demokrata képviselőt állva hagyhatja. Ivey is calling for Alabama'shttps://t.co/YEMahFviHm A „pelikánállam”nem egyedüli,republikánusok által dominált déli államként szüntetheti meg a demokrata képviselők kerületeit. A szintén rövid időn belül, május 19-én előválasztóAlabamában a kormányzó szinte azonnal rendkívüli ülésthívott össze,hogy megszüntessék a kettő közül legalább az egyik körzetet, amely a demokraták felé hajlik, és a VRA védelme alatt állt.A módosításra azonban rá kell bólintania a legfelsőbb bíróságnak, mivel a már említett, 2023-as határozatuk értelmében a jelenleg érvényes térképet kellene használnia az államnak 2030-ig. Tennessee-ben ugyancsak kaptak a lehetőségen a republikánusok, rendkívüli ülést hirdettek, és úgy változtatták meg az állam kilencedik választókerületét, hogy az nekik kedvezzen. Ez volt az egyetlen, amelyet demokrata képviselt. BREAKING — Tennessee Gov. Bill Lee has signed the new 9-0 congressional map into law. +1 GOP -1 DEM pic.twitter.com/jQNd3YnFlYhttps://t.co/jQNd3YnFlY Bár valószínűleg bírósági perek hada fog indulni, a Republikánus Párt a hirtelen szabaddá vált gerrymandering által legalább három, de potenciálisan akár öt plusz helyet szerezhet a Kongresszus alsóházában 2027-től.De úgy látszik, a novemberi választás előtt még Dél-Karolina és Mississippi szintén megpróbálhat szerezni egy-egy demokrata skalpot. Ám ez az öt-hét extra képviselőházi szék nem igazán elégíti ki Donald Trump étvágyát, aki felszólította párttársait, hogy csipkedjék magukat. The SCOTUS eliminated Sec 2 of the Voting Rights Act, the only limit on partisan gerrymandering. States are now allowed to eliminate majority-minority districts for partisan advantage. Conservative-led Southern states could erase most progressive seats.+ https://t.co/GOFAf3HZpa pic.twitter.com/RnKKWEvpmIhttps://t.co/GOFAf3HZpa Ez fontosabb, mint az adminisztratív kényelem. Ennek az lesz a mellékhatása, hogy a republikánusok több mint 20 képviselőházi helyet kapnak a közelgő félidős választásokon! – jelentette ki az amerikai elnök a Truth Socialön. Trumphoz valószínűleg polgárjogi szervezetek azon becslései jutottak el, melyek szerinta pártja szélsőséges esetben akár 19 plusz mandátumot is nyerhet a VRA által védett körzetek feldarabolásával.Ettől az extrém forgatókönyvtől egyelőre távol vagyunk már csak az idő szűke miatt is, viszont a 2028-as választásig még tovább nőhet a megszüntetett kisebbségi/demokrata kerületek száma az amerikai Délen. Abba viszont nem biztos, hogy belegondolt Trump a legelején, hogy a demokraták nem fogják tétlenül nézni az ügyeskedésüket. A „fegyverkezési versenyt” kirobbantó Texas lépésére tavaly a demokrata vezetésű Kalifornia megtorlással felelt, hogy visszabillentse az erőviszonyokat, azóta pedig Virginia is lépett, egyetlen republikánus képviselőt meghagyva, és négy másikat kirajzolva a körzetéből. Erre a másik oldal részéről Floridából érkezett válasz, aRon DeSantisáltal múlt héten szignózott változtatás értelmében négy demokrata körzetet fazoníroztak át republikánussá. Miközben a republikánusoknak is van még jó pár átrajzolható állam a tarsolyukban, ez ugyanúgy igaz a demokratákra is.Utóbbiak 2028 előtt még Colorado, Illinois, Maryland és – egy állami alkotmánymódosítás és az ezért felelős független bizottság megszüntetése után – New Yorkban billenthetnek át republikánus körzeteket a saját javukra. Egyszóval a pártok gerrymandering-versenyének nem látszik a vége. A választókerületek saját hatalmi érdekek mentén való állandó újra- és újrahúzása, amire azelőtt csak évtizedenként egyszer került sor az új népszámlálás tükrében, valószínűleg új, ciklusonként akár nem is egyszer űzött nemzeti sporttá fog alakulni az Egyesült Államokban. Miután a legfelsőbb bíróság kivonja magát a folyamatból, a „fegyverkezési verseny” leállítása – szövetségi törvénykezés által – ironikus módon épp azokon a politikusokon múlna, akik leginkább érdekeltek annak folytatásában és végletekig felcsigázásában. A legtöbb elemzés ugyanakkor kiemeli, hogy valószínűleg sem a republikánusok, sem a demokraták nem fognak egyértelmű győztesként kijönni a végén.Azaz a demokraták ellenlépései következtében végső soron hiábavalóvá válhat Trump erőfeszítése, hogy évtizedközepi gerrymanderinggel hozza helyzetbe saját pártját. Ráadásul még ha ez sikerül is, a közvélemény-kutatások jelenlegi állása szerint akkora fölényre számíthatnak a demokraták, hogy a képviselőházi többséget választókerületi trükközéssel sem lehet elvenni tőlük – legfeljebb csupán a diadaluk mértékét csökkentheti. Ha a győztesé nem is, a vesztes kiléte eléggé nyilvánvaló: maguk az amerikai választók,hiszen az elszabaduló választókerület-manipuláció csak fokozza azt a jelenséget, hogy nem az emberek választják a politikusaikat, ahogy annak a képviseleti demokráciában helye lenne, hanem épp fordítva. AVotebeatelemzése arra jutott, hogy tavaly óta, de még a választójogi törvény újraértelmezése előtt nem kevesebb mint 15 „billegő körzet” látta kárát a gerrymandering-háborúnak, ahol érdemi verseny folyt a demokrata és republikánus kongresszusi jelöltek között. Ezeket mind betonbiztos, borítékolhatóan „kék” vagy „vörös” mandátumok váltották fel, visszavetve a valós politikai versenyt és az adott esetben vesztes párt szavazóinak képviseletét. Az elfajuló gerrymandering, valamint a biztos körzetek számának ebből fakadó növekedése pediga polarizáció, azaz a végletes politikai megosztottság fokozódásában isszerepet játszhat,mivel a politikusok számára kevesebb ösztönző lehet arra, hogy a „billegő szavazó” kegyeit keressék, ehelyett elég saját bázisukat tüzelni. Címlapkép forrása: MTI/EPA/Aaron Schwartz