● news.bsdnet.hu

Magyar Péter miniszterelnök még május végén kötött politikai megállapodást Ursula von der Leyennel , az Európai Bizottság elnökével a korábban befagyasztott uniós források felszabadításáról. Ennek legfontosabb formális eleme volt a magyar helyreállítási terv (RRP) átdolgozása, amelyet múlt héten küldött el a magyar kormány az uniós testületnek. A mostani bizottsági, az Európai Tanácsnak adott javaslat szerint a magyar terv teljes költsége 10 milliárd euró, ebből 6,51 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásként, 3,49 milliárd euró pedig hitelként válhat elérhetővé Magyarország számára. Az uniós testület indoklása szerint Magyarország azért kérte a 2022-ben jóváhagyott helyreállítási terv módosítását, mert az eredeti program több eleme objektív körülmények miatt már nem volt teljes mértékben megvalósítható. A kormány az energiaárak ingadozására, a geopolitikai helyzet változására, végrehajtási nehézségekre, időbeli csúszásokra, valamint jogi és szabályozási fejleményekre hivatkozott . Brüsszel elfogadta ezt az érvelést, és arra jutott, hogy a terv módosítása indokolt. A döntés különösen fontos, mert a magyar helyreállítási források sorsa évek óta az egyik legélesebb konfliktuspont volt Budapest és Brüsszel között. Magyarország eredeti tervét 2021 májusában nyújtotta be, de a Tanács csak 2022 decemberében hagyta jóvá, szigorú jogállamisági és korrupcióellenes feltételek mellett, az erről szóló vitát pedig az Orbán Viktor vezette, azóta leváltott kormány nem tud rendezni Brüsszellel. A tervet 2023-ban már egyszer módosították, akkor a REPowerEU-fejezettel bővült, amely az energiafüggetlenség és a megújuló energiák gyorsabb bevezetése miatt került be a programba. A mostani új terv a Bizottság értékelése szerint átfogó választ ad Magyarország gazdasági és társadalmi kihívásaira. Brüsszel „A” minősítést adott arra, hogy a program mennyire járul hozzá az uniós helyreállítási eszköz hat fő pilléréhez: a zöld átálláshoz, a digitális átalakuláshoz, az intelligens és fenntartható növekedéshez, a társadalmi és területi kohézióhoz, az egészségügyi és intézményi ellenállóképességhez, valamint a következő generációkat érintő szakpolitikákhoz. A terv egyik legerősebb eleme a zöld átállás: a Bizottság szerint a magyar program forrásainak 52,9 százaléka éghajlat-politikai célokat szolgál, ami jóval meghaladja az uniós minimumot. A pénzből többek között villamosenergia-hálózati fejlesztések, megújulóenergia-beruházások, naperőművi és szélerőművi kapacitásbővítések, energiatárolási projektek, középületek és lakóépületek energiahatékonysági felújításai, valamint zéró kibocsátású közösségi közlekedési fejlesztések valósulhatnak meg. A digitális átállásra a terv teljes keretének 24,1 százaléka jutna, ez is meghaladja az uniós előírás szerinti 20 százalékos minimumot. A program digitális eszközöket biztosítana az iskoláknak, tanároknak és diákoknak, támogatná a felsőoktatási infrastruktúra modernizálását, fejlesztené az elektronikus egészségügyi szolgáltatásokat, valamint hozzájárulna az európai AI Gigafactory és az IRIS² biztonságos műholdas kommunikációs program finanszírozásához. Magyarország mindkét uniós szintű technológiai programhoz 500–500 millió euróval járulna hozzá. Az Európai Bizottság külön kiemelte az oktatási, egészségügyi és szociális intézkedéseket is, mivel a tervben szerepel a pedagógusbérek fokozatos felzárkóztatása a diplomás átlagbér legalább 80 százalékára – amelyet már az Orbán-kormány részben végrehajtott –, a szegregáció csökkentése, a sajátos nevelési igényű diákok integrációjának támogatása, valamint 110 új bölcsődei férőhely létrehozása. Az egészségügyben kórházi infrastruktúra- és eszközfejlesztések, az alapellátás megerősítése, digitális egészségügyi programok és a hálapénz felszámolását támogató intézkedések szerepelnek. A jogállamisági és korrupcióellenes vállalások továbbra is a terv legérzékenyebb részei közé tartoznak. Amint arról a már a magyar országgyűlés elé került törvénycsomag alapján írtunk , számos korrupcióellenes és átláthatósági intézkedést is vállalt a magyar kormány, és a mostani bizottsági értékelés szerint ezek elégségesek. Ismertetik, hogy Magyarország vállalja az Integritás Hatóság megerősítését, a korrupcióellenes munkacsoport működtetését, az OLAF-fal való együttműködés erősítését, a vagyonnyilatkozati rendszer kiterjesztését, a közpénzek felhasználását bemutató kereshető központi nyilvántartás működtetését, valamint azt, hogy csatlakozik az Európai Ügyészséghez. A terv a bírósági függetlenség erősítését is tartalmazza, különösen az Országos Bírói Tanács jogköreinek növelésével és a Kúria elnökére vonatkozó szabályok módosításával, amelyet igazságügyi reformként már 2023-ban teljesített az akkori kabinet. A források kifizetése ugyanakkor nem automatikus: a Bizottság egyértelművé tette, hogy Magyarországnak minden, az uniós pénzügyi érdekek védelméhez kapcsolódó mérföldkövet teljesítenie kell, mielőtt bármilyen kifizetés történhetne. Összesen 24 ilyen ellenőrzési, korrupcióellenes, közbeszerzési, igazságszolgáltatási és auditfeltétel szerepel a tervben. Ezek teljesítése előfeltétele annak, hogy Magyarország ténylegesen hozzájusson a helyreállítási forrásokhoz. A mostani bizottsági döntés ezért politikai áttörést jelent, de még nem az út vége: az Európai Tanácsnak el kell fogadnia a Bizottság javaslatát, hogy a kifizetések elindulhassanak. Utána rohamtempóban, augusztus 31-ig minden gazdasági vállalást teljesíteni kell. Címlapkép forrása: EU