● news.bsdnet.hu

Most úgy tűnik, hogy az összes, vagy közel az összes forrás rendelkezésre áll, ugyanakkor a már korábban elveszített pénz visszaszerzésére nincs esély – értesült azEUrologus. Úgy tudják, a következő hetekben egymást követik majd a Magyarországot érintő pozitív döntések. A most zajló bonyolult folyamat lényege, hogy az uniós források átlátható elköltésének biztosításával Magyarország hozzájusson a helyreállítási pénzekhez – méghozzá határidőre. Azonban ha ezek a feltételek teljesülnek, akkor más befagyasztott pénzek is felszabadulnak. – Nagyon jól haladunk, a helyreállítási pénzek száz százalékának lehívására is komoly esély van – fogalmazott egy bizottsági forrás. A lap megjegyzi, ez komoly elmozdulás ahhoz képest, hogy belső körökben közvetlenül a választások után még arról beszéltek, elsődleges cél a 6,5 milliárd eurós helyreállítási pénz biztosítása és majd elválik, hogy a hitelből mennyi lesz elérhető. „Minden problémát ismerünk és a magyarok tudják, hogy ezeknek megoldásához milyen út vezet" – fűzte hozzá egy tisztviselő, aki rálát a tárgyalásokra. Bár több magas szintű találkozó is volt Brüsszelben és Budapesten, sőt Magyar Péter egyszer telefonon beszélt, aztán pedig személyesen találkozott Ursula von der Leyennel, az alacsonyabb szintű, operatív munkacsoportok folyamatosan tartják a kapcsolatot. A lap információ szerint a jövő héten egy újabb delegáció érkezik Budapestre és több napot fognak ott tölteni a még nem tisztázott kérdések megoldásával. Úgy tudják, hogy hamarosan – 1-2 héten belül – az Európai Bizottság bejelenti, hogy pozitívan értékelik a közös védelmi programhoz, a SAFE-hez benyújtott magyar terveket. Itt Magyarország 17,4 milliárd eurót igényelt, reálisan 16,2 milliárd euróhoz juthat hozzá, de elképzelhető, hogy akár 17 milliárd euró is érkezhet innen. Május 25-én Brüsszelben Magyar Péter miniszterelnök és az Európai Bizottság elnöke aláír egy politikai megállapodást, amely tartalmazza majd a felek közös szándékát valamennyi kérdés megoldására. Ezt követően pedig már két nap múlva, május 27-én benyújtja a magyar kormány a helyreállítási források felhasználására vonatkozó módosított nemzeti tervet. Ennek a dokumentumnak a finomhangolása zajlik jelenleg, de a lap forrásai szerint most már időben van a folyamat, és bár nagyon feszes, de tartható a menetrend. Ezzel párhuzamosan zajlik a migrációs büntetéssel kapcsolatos munka is. Itt a cél az, hogy leálljon a napi egymillió euró folyamatos felhalmozódása, ehhez három törvényt kell módosítani a magyar országgyűlésnek. Az Orbán-kormány mulasztásai és késlekedései miatt összesen közel 3 milliárd eurótól, 1100 milliárd forintról esik el Magyarország – írja a lap, amely szerint eközben az új magyar kormány 13 ezer milliárd forinthoz juttatja az országot. Brüsszeli források szerint az Tisza-kormánynak nagyon jók a tárgyalási pozíciói, mert nem akadályoznak fontos ügyeket, mint a 90 milliárd eurós ukrán hitel, a 20. szankciós csomag, az erőszakos izraeli telepesekkel szembeni új szankciók – előbbi három még az ügyvezető Orbán-kormány alatt ment át –, Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdése, valamint az Európai Békekeretben blokkolt mintegy 6,5 milliárd euró felszabadítása, amelyre évek óta várnak a tagállamok. Lapunk a múlt héten úgy értesült, az Európai Bizottságban többen kételkednek abban, hogy képes lesz-e az új kormány lehívni az összes uniós pénzt az idén augusztusig felhasználható helyreállítási alapból. A Magyarországnak járó uniós pénzekből 10,4 milliárd euró (jelenlegi árfolyamon mintegy 3800 milliárd forint) felhasználásáért versenyt fut az idővel az új kormány: amit nem sikerül elkölteni augusztus végéig, az örökre elveszik, de ehhez számos reformot is végre kell még hajtani. A koronavírus-járvány után létrehozott helyreállítási alapból, az RRF-ből Magyarországnak 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 3,9 milliárd euró hitel járna, csakhogy Magyarország az egyedüli tagállam, amelyik még el sem kezdte a lehívást, mert a leköszönő Orbán-kormány nem hajtotta végre kielégítően azokat a korrupcióellenes és átláthatósági feltételeket (úgynevezett 27 szupermérföldkövet), ami ennek előfeltétele volt. Ezen felül számos ágazati reform és konkrét beruházás szerepelt a magyar helyreállítási tervben. Az RRF szabályai szerint a kifizetések csak akkor lehetségesek, ha ezeket a kabinet teljesíti. Bizonyos esetekben az Orbán-kormány tett ugyan lépéseket, több területen azonban figyelmen kívül hagyta az EU-s elvárásokat. A Tisza-kormány és az Európai Bizottság közötti, jelenleg technikai szinten zajló tárgyalások most arról szólnak, hogy a korábbi helyreállítási tervből mi az, ami tartható, és milyen új célokat és új reformokat tudna teljesíteni Magyar Péter kabinetje mindössze néhány hónap alatt. Hiszen az RRF szabályai alapján nincs kivétel, mind a 27 tagállamnak ennyi ideje van elérni a célokat. Információink szerint a Tisza ugyanakkor a tárgyalások során a teljes keretet meghaladó projektlistában gondolkozik, amelyről a következő időszakban eldőlhet, melyik megvalósítása lehetséges a szűk határidő alatt. Így, ha nem is hajtható végre minden, a keret lehető legnagyobb része felhasználható lesz.