● news.bsdnet.hu

Csütörtökön egyetemi jogtudósok egy csoportja nyílt levélben kérte a kormánytól a közjogi tisztségviselők leváltását, amely szerintük azért indokolt, mert Magyarországon az utóbbi időben „nem demokrácia, hanem az autokrácia egy újabb formája” valósult meg, amelyben szerepet játszottak a közjogi tisztségviselők, „a köztársasági elnöktől az alkotmánybírákig és a legfőbb ügyésztől a Kúria elnökéig”. A  nyílt levelet  negyvenkét jogtudós kezdeményezte, és a közzététel után is lehetőség volt csatlakozni az aláírókhoz. Utólag csatlakozott jelenleg több mint 270 ügyvéd, jogász, joghallgató illetve egyetemi és jogi szakemberek, köztük Baka András is, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke, aki csütörtök este az ATV Egyenes Beszéd vendége volt. Baka András volt az egyetlen olyan közjogi méltóság, akit a Fidesz kétharmaddal távolított el tisztségéből. Az ügyet a strasbourgi bíróság később jogellenesnek minősítette. A beszélgetésben szó esett az államfő helyzetéről: Magyar Péter azt követeli, hogy mondjon le Sulyok Tamás, miután pedig ez nem történt meg, a Tisza-kormány Alaptörvény-módosítást helyezett kilátásba , amely segítségével eltávolítanák a köztársasági elnököt. Baka András szerint kevés olyan pozíció van, amely annyira hitelét vesztette, mint a jelenlegi államfőé. Véleménye szerint az elmúlt években hivatalban lévő államfők nem látták el azt a feladatot, amit az alkotmány előír számukra, vagyis azt, hogy őrködjenek az állam demokratikus működése felett. A Legfelsőbb Bíróság volt elnöke kijelentette: az intézmény védelme érdekében nagyon fontosnak tartaná, és ajánlaná Sulyok Tamásnak, hogy mondjon le, mert szerinte rendkívül nehéz úgy közjogi funkciót ellátni, hogy minden nyilvános megjelenésen tüntetnek és degradáló kijelentéseket hangoztatnak ellene. Baka András szerint nem a közjogi tisztviselők eltávolítására kellene fókuszálni, hanem az alkotmányos intézmények felülvizsgálatára: meg kell nézni, függetlenek-e, megtartották-e a közbizalmat. Véleménye szerint az egész folyamatot az Alkotmánybíróságnál kellene kezdeni, és vissza kellene állítani azokat a jogköröket, amelyeket 2010 és 2013 között elvettek tőle. A Kúria elnökének ügyében Baka úgy fogalmazott: az „ősbűn” akkor történt, amikor egy olyan személyt választtottak meg erre a posztra, aki korábban soha nem látott el bírói feladatot – mindezt egy jogszabálymódosítás eredményeként. Megoldásként nem az intézmény átnevezését javasolja, hanem azt, hogy jogállami módon, jogorvoslati lehetőséggel vizsgálják meg, megfelel-e az illető a bíróvá válás feltételeinek. Baka András arra a kérdésre is reagált, hogy a Tisza-kormány a miniszterelnöki posztot két ciklusra korlátozná 1990-től kezdődően. Szerinte ez nem számít visszamenőleges jogalkotásnak, hanem egyfajta biztosíték arra, hogy ne alakuljon ki merev autokratikus rendszer – bár hozzátette, nem biztos, hogy ez lett volna a legjobb módszer a cél elérésére. Ez a jövőre szóló jogalkotás, amely érinthet bizonyos korábban funkciót betöltött tisztviselőket is, nevezetesen Orbán Viktort – vélekedett arról a jogszabályról, amelyet a köztársasági elnök időközben már alá is írt. A beszélgetésben Baka arra is figyelmeztetett: a kétharmados felhatalmazás birtokában sem lehet bármit megtenni, csakis jogállami módon lehet cselekedni. Saját ügyét hozta példának: őt annak idején alkotmányos szinten menesztették, a strasbourgi bíróság mégis jogellenesnek ítélte az eljárást. (Borítókép: Sulyok Tamás 2026. május 9-én. Fotó: Németh Kata / Index)