● news.bsdnet.hu

Orbán Viktor korábban minden médiumot beperelt, amely szemlézte az osztrák Spar-vezér azon állítását, hogy a miniszterelnök tulajdonrészt akart kilobbizni az egyik rokonának a cégben. Az alsóbb bíróságok ugyan Orbán ellen ítéltek, a Varga Zs. András-féle Kúria azonban eddig minden esetben megváltoztatta a döntést, a testület szerint az állításokat a sajtószemlét publikáló lapoknak is bizonyítaniuk kellene. Erről az ügyről fog dönteni az EU Bírósága. Május 21-én hirdet ítéletet az Európai Unió Bírósága abban a jogvitában, amelyben Orbán Viktor beperelte a 24.hu szerkesztőségét, amiért a lap két évvel ezelőtt kritika nélkül szemlézte a Spar Austria vezérével közölt interjúban szereplő állításokat. Hans Reisch az osztrák Lebensmittel Zeitung című kereskedelmi szaklapban megjelent interjúban azt állította, hogyaz Orbán-kormány nyomást gyakorol rájuk,hogy adjanak a miniszterelnök családjánakrészesedésta cégben. Orbán Viktor ezt az állítást tagadta, és először helyreigazítást kért, majd amikor ezt elégtelennek találta, gyakorlatilag azösszes magyar sajtóterméket beperelte, amely szemlézte az interjút: így például Orbán a 24.hu-t, a 444-et, az RTL-t, a Klubrádiót, a Hírklikket és a Pécsi Stopot, de a Mészáros Lőrinc-közeli Indexet és az Economxet is bíróság elé citálta. A bíróságok elsőfokon általában Orbán ellen ítéltek, aki minden esetben fellebbezett. A Hírklikk és a Pécsi Stop esetében például az elsőfokú, majd a másodfokú bíróság is azt mondta ki, hogy nem követtek el hibát, amikor idézték a Spar vezérigazgatójának szavait. A Varga Zs. András vezette Kúria azonban tavaly áprilisbanmegváltoztatta a döntést, és Orbán javára ítélt, ahogy tette azt később aKlubrádió esetébenis. A Kúria arra hivatkozott, hogy az újságoknak kellene bizonyítania, hogy a Spar-vezérigazgató igazat mondott. A két médium ezek után az Alkotmánybírósághoz fordult, ítélet azonban még nem született. A 24.hu elleni per során a Fővárosi Törvényszék terjesztett fel az EUB-hez egy előzetes döntéshozatali kérelmet az ügyben. A magyar bíróság arra vár választ, hogy a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendeletet kell-e alkalmaznia, illetve hogy megfelel-e ennek a rendeletnek, valamint azAlapjogi Chartaáltal biztosított véleménynyilvánítási és a tájékozódás szabadságának „egy olyan tagállami szabályozás, amely egy másik tagállamban, szerkesztői felelősség mellett közölt médiatartalom szemlézése esetén is az adott sajtótermékre rója az átvett médiatartalomban foglalt tények bizonyításának terhét” – áll az EUB hírlevelében. Magyarán arról van szó, hogy megfelel-e egyáltalán az EU-s jognak a Fidesz által még 2010-ben alapjaiban megreformáltmédiatörvény, és vajon sérti-e aszólásszabadságotaz a kötelezettség, hogy egy lapszemle esetén az átvevő szerkesztőségnek ugyanúgy mindent meg kell tennie az állítások ellenőrzéséért, mint amikor a saját információira alapozva közöl cikkeket. A sajtó számára kedvező döntés esetén az Alkotmánybíróságig eljutó fellebbezések esetén is várható, hogy az ítélet a médiumok számára lesz kedvező, és vélhetően a Fővárosi Törvényszék is a 24.hu-nak fog igazat adni a bukott kormányfő ellenében. Érdemes mielőbb áttekinteni a szabadság kiadására vonatkozó szabályokat. Mikor következik be a kkv-státusz változása? Pölöskei Pálné, az Adózóna szakértője válaszolt. Már nem az a kérdés, szükség van-e online jelenlétre, hanem az, hogyan lehet az igazán hatékony. Mely területeket kell lefedni a megfelelő biztosítási védelem kialakításához? Hogyan zajlik a biztosítás tendereztetése?