● news.bsdnet.hu

A háború több mint négy éves történetében még soha nem látott mértékű dróntámadást intézett Ukrajna Oroszország ellen. Bendarzsevszkij Anton biztonságpolitikai szakértő Facebook-bejegyzésében hívta fel a figyelmet az Agensztvo független orosz lap számításaira, melyek szerint az ukrán erők 24 óra leforgása alatt egészen pontosan 992 drónnal támadták az orosz területeket, leginkább Moszkva régióját. Ráadásul ez a gigantikus szám csupán az orosz védelmi minisztérium által elismert, állítólagosan lelőtt eszközöket tartalmazza, így a ténylegesen bevetett mennyiség ennél is magasabb lehet. Ezzel megdőlt az eddigi háborús rekord, amelyet eddig Oroszország tartott: a moszkvai haderő még 2026. március 24-én 948 drónnal indított támadást Ukrajna ellen. Az elmúlt hónapok tendenciái alapján azonban látható, hogy Kijev képessé vált tartani ezt a masszív intenzitást. Ez a csapássorozat súlyos politikai és pszichológiai problémát jelent a Kreml számára. A háború első éveiben Moszkva sikeresen elhitette a saját lakosságával, hogy mindössze egy korlátozott, valahol a távolban zajló „különleges katonai műveletről” van szó. Ez a kényelmes illúzió a tömeges, orosz szívvonalat érő dróncsapásokkal végleg szertefoszlott. Míg Ukrajnában a háború kezdete óta egy rendkívül hatékony információs hálózat működik − amely applikációkon és a közösségi médián keresztül már percekkel az orosz bombázók felszállása után jelzi a lakosságnak, hogy vonuljanak óvóhelyre −, addig Oroszországban teljes a káosz. Nemhogy modern riasztórendszer nincs, de az orosz hatóságok az elmúlt hónapokban a mobilinternet rendszeres lekapcsolásával és az év eleje óta a Telegram üzenetküldő betiltási kísérleteivel maguk nehezítik meg az információáramlást. Bendarzsevszkij posztjában az orosz független sajtónak nyilatkozó helyiek elkeseredett és pánikszerű beszámolóit is idézi, akik védtelenül maradtak a városokban: Reggel 4:48 óta nem tudtunk aludni. Közben egyetlen egy sms nem jött, egyetlen egy légvédelmi sziréna sem szólalt meg − írta az Astra lapnak az egyik éjszakai támadást átélő lakos. Egy másik civil a Meduza hasábjain így emlékezett vissza a sokkoló éjszakára: Ebben a támadásban leginkább az döbbentett meg, hogy nem volt semmiféle riasztás, semmiféle figyelmeztetés. A drónok zümmögésére és a robbanásokra ébredtem fel. A támadás mértékéről csak a Telegramon és az Instagramon találtam információt. Nagyon aggódom a családomért; ha az ilyen támadások folytatódnak, akkor kénytelen leszek a családommal együtt elhagyni az Orosz Föderáció területét. Az orosz közösségi médiában folyamatosan nő az elégedetlenség, az ukrán drónok ugyanis szisztematikusan vették célba az orosz energetikai és finomítói infrastruktúrát. Ennek a stratégiának mára egészen kézzelfogható gazdasági következményei lettek. A szakértő által hivatkozott The Bell gazdasági szaklap számításai szerint az ukrán csapások miatt az Orosz Föderáció hivatalosan elismert 89 régiójából már 53 régióban kellett korlátozásokat bevezetni a benzinkutakon, ami jól mutatja, hogy a háború közvetlenül és érezhetően beszivárgott az orosz hétköznapokba. (Borítókép: Sűrű füstoszlopok és lángok csapnak fel egy olajfinomítóból egy ukrán dróntámadást követően az orosz–ukrán háború során, Moszkvában, 2026. június 18-án. Fotó: Social Media / Reuters)