● news.bsdnet.hu

Rendkívül vegyes témák szerepeltek a csütörtök–pénteki uniós csúcstalálkozó napirendjén. Az elfogadott zárókövetkeztetések szerint összesen 11 témában és 58 pontban fejtették ki álláspontjukat a vezetők. És bár szóba került az ebola és nyugat-balkáni konferencia is, a legtöbb figyelmet az EU és Kína viszonya, a versenyképesség és a következő hétéves költségvetéssel kapcsolatos egyeztetés kapta. António Costa, az Európai Tanács elnöke, a csúcstalálkozót lezáró sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a következő többéves pénzügyi keretnek 2028 elején már működnie kell, mert biztosítanunk kell, hogy a források továbbra is eljussanak a polgárokhoz, a gazdákhoz és mindazokhoz, akik számítanak az európai támogatásokra. Hozzátette, hogy a ciprusi elnökség munkájának köszönhetően jók az alapok, de fel kell gyorsítani a tárgyalásokat. A soron következő ír elnökség októberre készíti el a felülvizsgált tárgyalási keretet, amelynek már tartalmaznia kell saját bevételek is. Az európaiak azt várják tőlünk, hogy autonómabb, biztonságosabb és védettebb Európát építsünk – fogalmazott. A nagy tagállamok közül Németország számára jelenlegi formájában elfogadhatatlan és kivitelezhetetlen az EU MFF-tervezete. Friedrich Merz német kancellár a csúcs után tartott sajtótájékoztatóján ugyanakkor azt mondta: erősen támogatják, hogy még idén év végéig megszülessen a tanácsi alku a következő EU-költségvetésről, amely kapcsán nagy bizodalma van a következő soros elnökségi félévet július 1-től viselő Írország kormányában. Merz az EU közös új költségvetési programjainak fontosságát is hangsúlyozta, melyek szerinte alapvetőek az EU globális pozícióinak megőrzésében és a versenyképesség fokozásában. Végül az EU saját bevételi forrásainak növelésére tett lépéseket is szükségesnek és előremutatónak nevezte Merz. A hétéves költségvetés mellett kiemelt figyelmet fordítottak a vezetők a versenyképességre. Az erre a területre vonatkozó csúcs-konklúziók első látásra dögunalmas bürokrata nyelven íródott, valójában azonban az egyik legfontosabb brüsszeli iparpolitikai vitát sűríti néhány bekezdésbe. Az uniós vezetők nem új nagy tervet fogadtak el, hanem azt üzenték: a Bizottságnak és a jogalkotóknak gyorsabban kell kézzelfogható döntésekre váltaniuk a tavasszal meghirdetett versenyképességi fordulatot. A következtetések szerint az EU-nak egyszerre kell erősítenie a belső piacot, csökkentenie a vállalatokra nehezedő adminisztratív terheket, gyorsítania az engedélyezési eljárásokat, leszorítania az energiaárakat, támogatnia az ipari megújulást és közben megőriznie a zöld átmenet irányát. A legérzékenyebb mondat az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerre, az ETS-re vonatkozik. Az Európai Tanács tudomásul veszi, hogy a Bizottság július közepéig konkrét javaslatot készít az ETS felülvizsgálatára, beleértve az ingyenes kibocsátási kvóták kérdését is. Ezzel párhuzamosan külön javaslat is jöhet azoknak az ipari ágazatoknak a panaszaira, amelyek szerint a jelenlegi benchmarkszabályok túl gyorsan és túl nagy mértékben drágítják a termelést. Ez a technikai megfogalmazás valójában komoly politikai engedmény az energiaintenzív iparágaknak és az őket támogató tagállamoknak. Az elmúlt napok brüsszeli háttérmozgásai alapján Olaszország, Lengyelország és Csehország is azt sürgette, hogy az EU lazítson az iparra nehezedő ETS-nyomáson, vagy legalábbis adjon több átmeneti könnyítést a cégeknek. A vita különösen az acél-, vegyipari, cement-, finomítói és más nagy kibocsátású ágazatok számára fontos, amelyek azzal érvelnek, hogy az európai energia- és szén-dioxid-költségek mellett egyre nehezebb versenyezniük amerikai, kínai vagy más külső riválisaikkal. A másik oldalon viszont ott van a klímapolitikai hitelesség kérdése. Az ETS az EU egyik legfontosabb klímaeszköze: azt a célt szolgálja, hogy a szennyezésnek ára legyen, és a vállalatoknak megérje tisztább technológiákba beruházni. Ha az ipar túl sok ingyenes kvótát kap, az rövid távon enyhítheti a költségnyomást, de gyengítheti a beruházási ösztönzőket, és rossz jelzést küldhet azoknak a cégeknek, amelyek már korábban pénzt tettek a dekarbonizációba. A Bizottságnak július közepéig kell előállnia az ETS-csomaggal, az állam- és kormányfők pedig októberben térnek vissza a versenyképességi dossziéra. Addigra derülhet ki, hogy az EU versenyképességi fordulata valóban iparpolitikai áttörést hoz-e, vagy inkább a klímaszabályok fokozatos felpuhításának újabb fejezete lesz. A migrációról szóló részben az Európai Tanács áttekintette a korábbi döntések végrehajtását, és az Európai Bizottság elnökének friss levele nyomán további intenzív munkát sürgetett minden területen, beleértve a migráció külső dimenzióját és az átfogó partnerségeket is, az uniós és nemzetközi joggal összhangban. A tagállami vezetők októberben külön stratégiai vitát is tartanak majd a migrációról. Az illegális kábítószerek ügyében az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy a növekvő egészségügyi, társadalmi és biztonsági kihívásokra átfogó, minden szintet bevonó megközelítéssel kell válaszolni. A cél a megelőzés, a kezeléshez való hozzáférés, a társadalmi reintegráció, valamint a rendészeti együttműködés erősítése, különös tekintettel a kikötők és tengeri útvonalak biztonságára, illetve a harmadik országokkal folytatott együttműködésre. A csúcs tudomásul vette azt is, hogy az Európai Bizottság és az uniós külügyi főképviselő új, a nemzetközi szervezett bűnözői csoportokat célzó szankciós rendszert javasol. A vezetők egyúttal az uniós drogstratégia hatékony végrehajtását sürgették, és jelezték, hogy később ismét napirendre tűzik a kérdést az előrehaladás értékelésére. Magyar Péter miniszterelnök sajtótájékoztatójáról külön cikkben számoltunk be. https://hvg.hu/itthon/20260619_magyar-peter-brusszel-europai-tanacs-sajtotajekoztato-ebx